Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-08-10 / 22. szám

363 lasztó fejedelem fővadászának kutyája találta meg. A szarvas lábon volt ; Consard a fejedelem parancsára még egy golyót lőtt fejének hátiílsó részébe ; aztán minthogy még mindig nem esett el, egy harmadikat is bal füle alá. Ezen utólsó lövésre összerogyott s mozdulatlanul feküdt. A fejedelem oda kocsizott, a szarvast kihúzták az árokból s megvizsgálták első sebét; a vizsgálatból kitűnt, hogy a fejedelemnő golyója a bal válcsont felső részén ment be s jobb irányban a gyomor üregeig hatott. Három negyedórai várakozás után az elszállitó eszközök megérkeztek. A szarvast hasra fekteték, fejét a szekérre tették s már épen testét is fel akarták tenni, midőn hirtelen egy ugrással talpon termett s a jelenlevők leirhatlan bámulatára végig vágtatott a sikon, csodás gyorsasággal. A kopófalka által megtámadtatván még egy golyót kapott ugyan hátába, de azért csak tovább futott, mintegy varázs élet által fenntartva. Végre azonban elnyomatott s a kutyák fogai alatt múlt ki. A fejedelem orvosai, Willick és March felbonczolták az állatot s úgy találták hogy a fejedelemnő golyója megsérté a sziv előrészét s a hátulsó részt átlyukasztá. A seb olly nagy volt, hogy egy ujat keresztül lehetett rajta dngni s a körüllevő részek húsos izmai a szó szoros értelmében el voltak vagdalva. Alig lehet felfogni, hogy e lövés nem ölte meg öt egyszerre. A szarvas nagyon bámúl, midőn hivják, vagy fütyülnek előtte. Plinius azt állitja, hogy midőn a vadász közeledik feléje, csodálkozva nézi iját és nyilait. A zene iránti rokonszenve sem kerülte ki a latin természettudós figyelmét : M u 1 с e n t u r fistula p a s t о r a 1 i et с a n t u ; és nagyon is igaz, hogy a pásztor furulyáját ujabb időkben gyakran felhasználták, hogy a túlhiszékeny állatot vesztére előcsalogassák. Playson egy nevezetes példát emlit azon hatásról, mellyet a hangok reá gyakorolnak. Beszéli, hogy Royston közelében utazva körülbelül liusz szarvasból álló csapattal találkozott, melly egy duda és egy hegedű hangjai után ment. Mikor a zene szólt, előre mentek, mikor hallgatott, megálltak s igy vezették el az egész falkát Yorkshireböl Hamptoncourtba. E rendkivüli fogékonyságból lehet megmagyarázni nagy féltékenységökeí, melly néha kegyetlen boszúra ingerli e nemes állatokat. Egy kegyencz szarvastehén esak halálát várhatja királyi urától, hűtlenségének biinhödéseül. A szarvas szeretné az embert, ha ez nem üldözné, sőt vannak tekintélyek, kik azt állítják, hogy láttak szarvast, melly az elnyomatáshoz közel a vadász könyörületéhez folyamodott a kutyák dühe ellen. A nyájasság mind a himet mind a sutát könnyen megszeliditi, anynyira, hogy kocsi elé lehet őket fogni, vagy mint házi állatokat használni, példa erre azon Chester grófné, ki szarvastehén tejéből készült sajttal vendégelte meg Balduin érseket, midőn ez 1188-ban Galliában utazott.*) Senki se tudja mi történik az évenkint lehulló agancsokkal, mellyeknek az orvosok, gyógyszerészek, esztergályosok s egyéb iparosok csak aránylag igen cse*) Magyar történelmi hagyomány szerint Bakács Tamás esztergomi érsek és bibornok, ki a pápai tiara elnyerésében az akkor választott pápának versenytársa volt, bemenetelét Rómába hat szelid szarvason tartá. Eszterházy herczegnek is volt szarvas fogata. Szerlc.