Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-07-10 / 19. szám

314 böviben vagyunk. A szabadban a kis gazellát mindig fel kell áldozni. A sólyom akkép lassankint megszokja a nagy állatokat is megtámadni. Az izlandi sólyom alig vadászik tovább két évnél, néha háromig, de idomitását minden évben újra kell kezdeni; a vándorsólymot minden évben újítani szokták. Végül a sólyom teljes idomitását összevonom e négy szóba : éhez­tetés, értelmesség, ügyesség és türelem. (Yége követk.) Szibériai vadászatok. E sorok irója, egy fiatal angol gentleman, sajátszerű módon jutott a szibériai vadászatokhoz s úti- és vadászélményeinek leírásához, mellyböl mi a kővetkező kivonatot közöljük. Sir Edward szenvedélyes rókavadász volt, egy árokugratásnál azonban lová­val felbukván, arezát úgy összetörte, hogy szemei becsületes boxirozás következté­ben sem dagadtak volna kékebbre, két előfoga kihullott s zúzott orra dr. Adams remek mütétele után is forradásos maradt és kissé balra nézett. Sir Edward e bal­esettel maga részéről nem sokat gondolt volna, de annál többet gondolt vele Miss Arabella, ki vőlegénye szeretetreméltóságát épen nem vélte növelve lenni a hézagos fogsor és lapos orr bájai által — s ízlésének illyetén fordulatát leendő férjével fáj­dalom ! érezteté is, legalább minden este elmondá neki, hogy meg nem foghatja, miként lehetnek a férfiak saját édes maguknak hóhérjai egy nyomorú róka kedvéért ! Miss Arabella Francziaországban növekedett franczia születésű mamája mel­lett s ez fejti meg, miként nyilatkozhatott illy — angol nőhöz épen nem méltó módon; Sir Edward ellenben telivér angol létére nagyon zokon vette e kimélytelenséget s midőn egy izben Arabellácska szokott csípős megjegyzéseihez még azt is hozzátette, liogy ha még is egy kék róka, hölgymenyét vagy egy szép selyemevet kedvéért tör­ténnék az illy salto mortale, mellynek bőréből aztán legalább ékes karmantyúval lehetne az arát meglepni : — e megjegyzést Edward komolyan vette, azt gondolá magában, hogy imádottunk kedvéért kék rókára, ny estre és selyemevetre is kell va­dásznunk, három nap múlva úton volt s élményeiről egy barátjához intézett leveleiből értesülünk. I. Sz.-Pétervár, Hotel des Princes. Jul. 20. Magában nem csekélység ide szerencsésen megérkezni. Mihelyt Kronstadtot megpillantok, rendőrségi vallatás alá kerültem. Ki vagyok, mit keresek Oroszor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom