Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-04-20 / 11. szám

190 Rhinoceros-vadászat E rendkívül vad állat Bengália őserdeiben található, hol mint egy- vagy két­szarvú jelen meg egyéb lényeges különbség nélkül. A bi-nocerosnak egy példánya néhány év előtt Barrackporeban fogva tartatott egy erős keritésü ligetben, mellynek árnyas lombjai alatt bő vizű tó állott rendelkezésére. Ebben hevert ő a nap leghőbb részén át s olly türelmetlen volt minden élő lény közeledésekor, bogy illy esetben dühös gyorsasággal ugrott ki nedves fekhelyéről s borzasztó ordítás és bömbölés közt ostromlá a zárt hely falait. Szeliditése merő lehetlenné vált ; mint kölyök ke­rült fogságba, de felnövekedvén két év alatt három őrét ölte meg s a negyediket nyomorékká szaggatá. Ekkor tulajdonosa a Rajali kiadta lialálitéletét, ennek végre­hajtása azonban sok bajba és tömérdek lövésbe került, mert a vad bőrpánczéláról visszapattogtak a golyók. Midőn Keletindiának angol birtokba került Soondrebung nevü részét földmű­velési czélokra osztották fel, a bombay-i tengerészeihez tartozó s Calcuttában lakó több angol is kapott egy részt a vadonból, mintegy 12,000 holdat. Az angolok rög­tön munkához láttak s 250 bennszülöttet béreltek az új vállalathoz. A roppant va­dont azonban annyi tigris, párducz, leopard, medve, hyéna s egyéb fenevad lakta, hogy ezek ellen első szükségül tünt fel egy négyszögű keritett hely építése, hol a munkások éjente biztosságban legyenek a köröskörül csavargó s ordítozó vadaktól. Egy alkalommal két ember épületfát vágni ment az erdőre s egy bengáliai királytigrisre bukkant. Egyikük fára kúszott fel hirtelen, a másik pedig a közeli folyóba rohant. A tigris ez utóbbit választá étvágya kielégitéseül, utána szökött s már-már körmeit nyújtá ki reá, midőn az úszó ember vizbe lebukással menté magát a fenyegető veszélytől. A viz felszínére ismét feltűnőt újra üldözőbe vette a tigris s a kimerülés pontján álló szerencsétlen végső kísérletül másodszor is lebukott, de nem levén képes a viz alatt sokáig maradni, léhlzés végett újra feljött, milly nagy és örvendetes volt azonban meglepetése, látván hogy a tigris nincs többé nyomában s hogy az üldöző üldözötté vált, mert a folyónak egy kiöntési mocsarából rhino­ceros merült ki s a viz szinén látott ismeretlen emberfőt semmibe sem vévén, régi ellenségét a tigrist támadta meg.' Mi lett a harcz vége, ezt emberünk nem várta be s első gondja volt a partra hason kimászni és itt a bokrok közt tovább kúszni mind­addig, mig egy fa teteje adott neki ohajtott menedéket. Innen azonban a liarcz szín­helyére nem láthatott el s csak a két fenevadnak összevegyülő és el-elfúló bömbö­lését, később pedig a távozó tigris fájdalmas ordítását hallá, valamint hallá ezt társa is a másik fáról, honnan mindketten csak órák elteltével mertek leszállani­Kíváncsiságuk nem terjedt annyira, hogy a harcz kimeneteléről tudomást szerezni menjenek — s midőn másnap több fegyveres angolt vezettek a hely szinére, ezen a találkozásnak semmi nyoma sem volt látható, annyira, hogy az indiánok eléadása utóbb hitelre sem talált, annál kevésbé, mert az állítólagos esemény után rhinoce­rosnak hire sem volt az egész vidéken. Időjártával, az erdő jókora területen kiirtatván, a müveibetővé tett föld köze­pén lakbáz épült s mellette egy nagy vizmedencze, gyümölcsös és konyhakert, ól,

Next

/
Oldalképek
Tartalom