Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859
1859-01-10 / 1. szám
23 1 Válasz báró P о d m a il i с z к y Frigyesnek. Életemnek azon aranykorában, midőn a falumbeli legvirgonczabb négy apró pajtásomat összeszedhettem s zabla helyett valamelly darab fácskát helyezvén szájukba - vén ezigányasszony fonta ujjnyi széles madzagból készitett gyeplővel felszerszámozottan befoghattam; s mig Jancsi szügyébe vágva fejét elnyerhette magát (mivelhogy ő volt a gyeplős), én pedig jó kis suhogómmal felibük pattogva, végig vágtattunk a hosszú folyosón : lia iIlyenkor valaki figyelmét magunkra vontuk, sőt talán bátyámuram vagy nénémasszony a gyeplőst vagy kisafást még meg is dicsérte s ez ekkor okvetlen nagyot ugorva felrúgott — minden boldogság és megelégedés felettem lebegett. Később valódi lovat kaptam atyámtól s ezt mindennap kétszer lovagoltam, t. i. reggeltől délig s délutántól estig — mig végre szegény e végtelenséget nem birva, kiadta páráját. Három hónapon át azonban magam is közelebb valék a Styx vízéhez, mint a Tiszához, mellynek partjához pedig olly közel laktunk. Minden — egy napi vágtatással felkereshető atyafinak bemutattam a fakót; lopva tekintgettem hátra, néznek-e utánam s látják-e mint szedi magasra első két lábát, melly csupán saját lábam rövidsége miatt nem iité meg a kengyelt, mi pedig engem végtelen boldoggá teendett, — de ezt el nem érve is, kivel cseréltem volna ? Hosszas betegség után két évig nem volt szabad lóra ülnöm s midőn szegény apámtól egy jó erdélyi lovat kinyernem sikerült, egy kedves rokonom három hallatlan rosz agárral ajándékozott meg, mellyek az egész agarász év alatt —• a szó legegyetlenebb értelmében e g y nyúlnál többet nem fogtak s ezt is csupán jó feketém segítségével. Midőn aztán én ezzel az ősi udvarba benyargaltam — jól emlékezem, hogy apámat majd elgázoltam s a kis süldőt az egész világnak szerettem volna felmutatni. Azonban ki örülhet így egy évi fáradsága gyümölcsének ? csak egy hasonló szenvedélyes fiatal gyermek. 1831-ben volt első jó s rendkívül sebes agaram. Eljártam vele minden nevezetesebb agarászhoz Szaboles és Pest megyében. A hü pára mindig sikerrel futott s mindig megfelelt annak, mit tőle vártam. Sebességben minden vetélytársat, gyözösségben minden jobb agarat megvert korában ; de a souverain győző megverte öt és megfogta bizonyosan az első nyálat, míg ö a világ minden nyálát elérte ugyan néhányszor s csak a leghatalmasabb szabadúlt meg tőle; de minthogy ez többször megtörtént, ö csak a sebesek közt volt souverain; pedig hitelesen be tudom még most is bizonyítani, hogy egy ízben 13, másszor 17 nyálat fogott magában. Hogy egy illyen agár mennyi élvezetet, mennyi gyönyört, mennyi felséges és feledhetlen napokat szerezhet, azt neked nem kell mondanom. Nem csodálom tehát, hogy az agarászat jelen korszakában, midőn e derék férfias mulatság sokkal jobbau van rendezve mint hajdan s a gyakori nehézségek megoldása — bár nem a reál tudományok sorába tartozik — minden esetre jó sze-
