Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858
1858-02-30 / 6. szám
90 De mellőzve a vidék csinosodásának, kellemesitésének tekintetét — mit azonban a számitásból kifelednünk szintén nem szabad — a gazdának szerszám, tűzi és épületfát növel, ha kell árnyat ad, gyümölcsöt hoz s elhárít sok szárnyast az ingó kalászokról. A vadásznak kétszeresen kellemes a faültetvény, mert tanyát nyújt olly madaraknak, mellyek fátlan téren nem találhatók, míg az ott tanyázóknak szaporodására, virága gyümölcse pedig tápul szolgál. Ezen ültetendő f á k m e g v á 1 a s z t á s á 11 á 1 természetes hogy szemből nem tévesztendő a föld minősége, de figyelem lehet a vadászat igényeire is, a mennyiben t, i. némelly fa kiválólag kedveltje egy vagy más vadnak, mig a gazdára nézve legfelebb is közönyös, ez vagy amaz tenyészik-e ? Csak hogy egészséges erős fanem legyen. Igy például az ákácz, dió, hárs, juhar (acer platanoides) igen sok szárnyasnak kellemes tanyául szolgál s nem termeli meg másrészt a rovarok azon nemét, melly kárára lehet a gazdászati termeivényeknek, mint p. 0. a vadgeszteny e; J eg e nye, topolya, körös. Az ezen fákon megtermő rovarok elébb elpusztítják e fák lombjait, ágait, azután nem ritkán a vetésekre is kirándulnak. Hlyen a cserebogár, melly ha megtelepedhetik a gesztenyefán, levelein felhizik s végkép lepusztitván azokat, a közel eső lóher, répa, repeze, bükköny s egyéb leveleit lepi el. A topolyában tenyésző hernyó tojásából kikelvén, képes, reánézve kedvező időjárás mellett — egész tábla repezét levágni, elpusztítani. A körös fának kizárólagos lakosa a körös-bogár képes négy nap alatt lombtalanná tenni egész körös erdőt, minek következtében ezen seprőszerűvé lekinzott fa egész nyáron át fel nem zöldül többé s szaga miatt is alig szolgál tanyáúl bármi kedveltebb szárnyasnak. Vegyük tehát tekintetbe a faültetéseknél a vadász kívánalmait s ha lehet ültessünk olly fákat, mellyek mig nekünk ís becsesebb értékesebb hasznunkra vannak, neki is az előzékenység meglepetésével kedveskedjenek. Tábláink között itt ott csalitokat kisebb nagyobb delelőket ültessünk, ezt ajánlja az okszerű gazdaságtan a legelő nyájak miatt, hogy legyen a nap heve elől hol meghuzódniok s hives árnyékban tölthessék a déli tikkasztó órákat. — 11a ezen delelők mellett itt ott pár száz négyszög-ölet áldozhatunk egy egy kis csalit alkotására, igen kedves barátságot teszünk a vadásszal, ha abba alacsony és kúszó csemetéket ültetvén, úgy választjuk meg ezen bokorfajokat, hogy azok a vad ínyére termőkből álljanak, minők a vad alma, kökény, kecskerágó, vad körte, birs alma, vad meggy, s több efféle. És ezen a vadásznak tett szívesség is megtermi gyümölcsét a gazda részére. Bizton számithat reá, hogy a nyúl és egyéb addig, mig a cseplében könnyíi szerével elérhető zöld gallyat vad gyümölcsöt s több effélét lel, a legcsikorgóbb télen sem bolygatja a féltett oltványt vagy szőlővesszőt. Az illy csalitkák (remisek) a legkedvesebb helyei aztán a mezőnek, hol a zengő fülmile, a csevegő pacsirta, a csipegő fogoly, fáezán és sok egyéb kellemes kedves mezei állatka menhelyet s a gazda gyönyörűséget talál még akkor is, ha nem vadász. Télen az illy hely, ha kisebb terjedelmű volna, semhogy nagyobb vadnak
