Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858
1858-12-20 / 35. szám
568 gyakran védelmi helyzetre szoritá a vadászt. Elhibázott lövését éltével, vagy jobb esetben csontjai összeznzásával lakolta. Jelen volt ö is az ipam által eléadott utolsó bölényvadászaton s szerinte is, ez volt Erdélyben az utolsó. Egy Krizsán Alexa nevű hasonló öreg oláhot ismertem, ki régebb nagy vadász volt, de már elaggott kora nem engedte velünk fáradozni. Esténként nélia kitántorgott tüzeink mellé, hol a régi vadászatokról órákig regélt. A bölényről emlékezése merőben talált a más két élő tanúéval. Elevenen emlékezett még a betekig tartott jó izü pecsenyére, mivel egy bölény elejtése a merész vadászt jutalmazza. A mult század szokatlan békés napjai az erdélyi embert a harcz teréről gazdászata mellé szorítván, a mindinkább szaporodó népség a termo föld hiányát erdőirtásokkal kénytelen pótolni : mi miatt az őserdők gyérülni kezdettek. Továbbá marhával és kecskével mind belebb hatolván a vadonba, a szilaj bölény magányát felveré, melly az emberi zajos szomszédságból odább vonult s a szomszéd Kárpátok sivatagjaiba örökre eltűnt. Mint a vad indus, ha ős erdeiben fehér ember mutatkozik s az eke barázdát kezd húzni. (Folyt, köveik.) Levelek külföldről. Grantham, nov. 28. 1858. 'VI. (Haíntoni agárverseny. Heneage úr vizslái. A rutlandi berezeg istállója. Kennelek es sport győzelmi jelek Belvoir-Castle-ban.) Az angolhoni sport egy más neme : az agárversenyek. Ezek is e hó elejével vették kezdetüket. Nem lesz talán érdek nélkül az eddigi versenyek legjobbikát mint szemtanú leírnom. íme itt a napnak programmja ; jelelje az olvasóimnak, liogy az angol sportsman nem csak lovai- hanem kutyáira is milly szorgos figyelemmel ügyel s liogy átalában milly komoly szemmel tekinti s kívánja mások által is tekintetni - még olly csekélynek látszó — mulatság s kedvtöltési élvezeteit. — A versenytéren 6 pennyért következő programmot osztogattak ki :