Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858
1858-11-20 / 32. szám
519 foglalkozik, számításait a jövőre napi sportja bevégezte után kandallójának barátságos lángja mellett — angol kényelemmel végezi. A vadászatok nemei s módjai itt ugyanazok mik hazánkban, — a rendes vadászati évszak is épen az, ama kis változattal bogy a tél nem lévén olly szigorú, a vizsla és a kopófalka itt több és boszasabb foglalkozásra talál. Tudva van, bogy a kopászat minden sport legdrágábbika s mert legköltségesebb, legkevesebb utánzásra találhat, majdnem egyedül a legtehetösb aristocraták által tartatván fel, — miért is mint fasbionsport itt is az első helyet foglalja el. — E neme a vadászati kedvtöltésnek hazánkban is lábra kapván, mindinkább nagyobb kiterjedést látszik nyerni; Kolozsvár, Csákó, Fót, Arad, Velejte megvetették az alapot. E példák horderejének kiszámítása a magyar sportsmannak feladata, de hogy e példák több követőre is találandnak, azt kis belátással mindenki, kinek alkalma volt a hazai viszonyokba tekinthetni —• bizton következtetheti; szabad legyen annakokáért ez érdemben némelly tapasztalataimat a brit földről közlenem. A kopászat egyik fötényezője a vadászié (bunter) melly is az Angolhonban megkülönböztetett kilenez különféle lófaj között, mellyek mindegyikének meg van saját cselekvési s munkássági köre — nemességre, következőleg értékre is a második helyet foglalja el. Leginkább 3/ 4 rész vér, kis fej, vastag nyakkal,— tehát könnyű vezetbetés ; tömött meghajtott nyakszirt, széles áll, következéskép a fej szépen fektetve, gyenge engedékeny szájjal hajdanta fö kivántatóság volt e lovaknál. —Magasabb marok mint a futtatóknál, ép úgy a vállapoczkák jóval szélesebbek, a nyereg tehát rendes helyén megfekhetett. A mell kosár is kerekdedebb mint a futtatóknál, hogy az erőltetett bosszú ideig tartó meneteknél a tüdő játékának több hely maradjon; — a lábszárak rövidebbek s mélyebb állásnak — a csiidekis rövidebbek szembetűnő rézsutt fekvésökkel ; — ép egészséges pata; — rövid s tömött test; — széles esipök ; — bosszú lapoczkák ; izmos ezombok ; jól a test alá hajtható könyök és széles térd, voltak körülbelül ismertető jelei a hajdani bunternek, mely lovasát hátán a vadásztanyáról a vadászat helyére s innen 2—4 órai hajtás után folytonos jókedvvel, vidoran, nem fáradva és ép tagokkal — vitte vissza lakába. Nem minden ép és sebes lóból válik jó hunter. Ha a ló elegendő erős és izmos is egy egész naphosszat ügetni, még nem lehet következtetni, hogy az erőltetett meneteket és rázkódtatásokat is képes lesz derekasan elviselni. „Az soha nem volt vékony és hajlékony lábu ló, — mondá egy híres angol lovas nékem, — melly képes volt vágtatni lefelé meredek dombokon, és bátran átszökni az akadályokat; anélkül hogy bátáni terhével hosszat, vagy legalább térdre ne rogyott volna." Soha sem volna szabad használni a lovat mezei sportra, míg a G-ik évét be nem tölté, vagyis mig a ló azon időszakot el nem érte, midőn már tagjai jól megerősödve kifejlődtek, izmai pedig teljesen megvannak edzve. Lehet ugyan alkalmilag a lovat a kopókkal már az 5-ik évben is kivinni, de csak a legnagyobb kímélet mellett, ha azonban e próba a következő évig halasztatik, annál jobb és üdvösebb lesz az a ló jövendőjére. Mai nap divattá vált a tenyésztésnél a sebességre több gondot fordítani, a fenebb elésorolt bajdani kellékekre kevesebb lett az ügyelet., a balesetek gyakoriab-