Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-08-30 / 24. szám

390 dák lehetnek csak hasznos végrehajtók. A végrehajtók tiszte lenne : 1) A hároméves méncsikókat bevásárolni s azokat a három különböző paraszt lófajokhoz képest, a fenebbi elvek értelmében vidékenként kiosztani. 2) A meggyengült vagy hibásodott méneket kivágatni, hogy ne használtassanak s azután eladatni. 3) A fedezésre szorosan fölügyelni. Ezen utolsó pontra való szoros felügyelet az, mitől az egész dolog sikere főleg függ s épen az e körüli temérdek viszáS eljárás tette egyfelől, hogy az eddigi rendszernek sikere alig volt, mert megesett, hogy a mének naponként kétszer söt többször is kivezettettek fedezésre s néha csaknem bérbe adattak a tehetősb gazdáknak, kiknek különben is módjuk lett volna magukon segíteni s igy a szegények e javadalomtól elestek jTehát a ménkezelök megválasztásában igen óvatosnak kell lenni s értelmes, ismeretes jellemű egyéneket kell választani, kik a reájok bizott elvekhez képest eljárni akarnak s arra képesek is. Ezeknek gondjuk legyen: a

y Hogy soha egy mén se fedezzen naponként egyszernél többször; egy évben semmi esetre ne többet 40 kanczánál. A mén által fedezendő kanczák vétessenek jegyzőkönyvbe. A 9-ed napi próbák pontosan megtartassanak. Egy kancza háromszornál többször ne fedeztessék. A próbalovak nélkülözhetlenek. b) Hogy a fedezendő kanczák a legnagyobb vigyázattal választassanak ki, mert kivált eleinte a kanczák számához képest csekély lévén a ménlovak száma, czélszertibb a fajra tökéletesebbeket fedezni; mert a nemesítés hamarabb megy s a gazdáknak ösztönül szolgál jobb kanczák tartására. Szerfelett vén, gyenge, fajra menő hibákkal teljes, beteg, rosszul alkotott kanezákat e ménlovakkel fedezni nem kell, sőt a jól tartott kanczáknak is előnyt lehetne adni. c) Hogy a ménló s kancza nagysága közt 1 maroknál nagyobb különbség ne legyen. Az egyenként kikeresett kanczák azon ménhez küldessenek, mellyhez szoros vizsgálat után leginkább illenek. d) Hogy a parasztkanczák a méneses kanczák által háttérbe ne szoríttassanak, mit el lehet érni, ha azon mének, mellyek a méneses nemesebb kanczák számára vannak kiszemelve, külön kezeltetnek, sőt állomásuk is a fedezés ideje alatt külön helységbe tétetik. Szükséges : 4) Szorosan fölügyelui, hogy a lótartó falvak fajra menő hibás mént ne hasz nálhassanak. Nem kell azonban ez ellenőrködést a ménesekre kiterjeszteni, mert itt esak akadályul szolgálna a szükség feletti beavatkozás. 5) Szoros kötelessége volna a kezelöknek az egész országban felügyelni a ragályos lóbetegségekre; azoknak meggátlására, előzésére szükséges eszközöket fölhasználni ; főleg a naponkint terjedő takonynak gátot vetni, irgalom nélkül leszúratván, akárkinek legyenek is tulajdonai, a taknyos lovakat. Ezek azon eszközök, mellyeknek létrehozatala által, nézetem szerint, a lótartást honunkban emelni s czélja felé vezetni lehetne. így az eddig csak szenvedelemből űzött ménestartás hasznos gazdasági ezikké válnék, az egész országbanapa-