Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858
1858-08-30 / 24. szám
382 kívánni valót, kivéve természetesen a néző közönség számára szánt helyet, mellynek még most hiányzó kényelme a lovaregylet pénzerejével együtt fog csak növekedhetni. Mindamellett az idén is találtunk már egy — legalább az első szükségnek megfelelő állványt, hol az előkelő hölgyvilág foglalt helyet s bennünk azon eszmét kelté, hogy a kamelia, virágtartó helyett cserépedényben is díszes marad. Kezdetnek illy állvány is elég, csak kissé emeltebb pontra lehetett volna helyezni, mert úgy a mint volt a lenn fekvő páholysor elől a versenyfutásokat a részvényeskör közönsége fedte el. Állt vala pedig ezen közönség nem csak részvényesekből, hanem betola kodolt népségből is, annyira, hogy néha a város piaczán folyó hetivásárt ide áttétnek véltük. Illy rendellenesség a pálya több pontján is volt észrevehető s ezen jövőre alig fog egyéb segíthetni, mint ha két három felalá nyargaló lovász vagy ostorász (mint Fóton) különösen a rend fenntartásával lesz megbízva. A kilencz versenyszakkal gazdag programm bő élvezetet igért. A Császárdijat Cornflower és Gombócz közötti kérdésnek hittük s ismervén a „nemzeti dij" nyertesének bécsi és pesti működéseit, inkább részére valánk hajlandók jósolni a győzelmet, még akkor is, midőn Gombóczot friss, gömbölyű, erös állapolban felnyargalni láttuk. Cornflower azonban részint azért, hogy a mély földben a két mértföldet sokallta, részint mert az induláskor nagyon is hátul maradva, többé nem birt egészen feljönni — csak harmadiknak érkezett be, másodiknak Corinne, elsőnek pedig a jelenleg legnépszerűbb magyar ménló, mellynek győzelmét itt is ép olly élénken tapsolták és éljenezték meg, mint Pesten pár hó előtt; talán csak azért, mert a többi vetélytárs közt egymagának volt magyar neve — Gombócz. E verseny már a futók számánál fogva is igen érdekes volt, de még érdekesebb lett volna, ha Fan új tulajdonosa Benson idomár a nevezéssel el nem késik s a jó öreg ló a fiatal nemzedék üzelmeibe vegyülhet. — Az asszonysági dij, egy szép mivü ezüst fogantyúval s csatfőkkel ékes, széles peau de chagrin hüvelyü díszkard, nagyobb vetély kifejtését érdemelte volna — s ha gr. Károlyi Sándor e díjra lovat nevez, az egy istállóból indúlt két ló nem rendelkezett vala kénye szerint a győzelemről. A másik tiszteletdíj, a jó eszméjü Yigaszverseny nyertesének adott ezüst kézi gyertyatartó is csinos mü s az érte versenyzett öt ló közül Cornflowert vigasztalta meg. — Az ugrató versenyre nevezett lovak közt jóformán csak True Boy és Sea Weed közt lehetett kérdés. Az akadályokat mind a négy versenyző elsodorva s igy roszúl ugrotta, minek okát azonban nem annyira a lovakban s még kevésbé a derék lovasokban, hanem ama hiányos intézkedésben véljük találni, hogy a gátak nem szokásszerü barna sövények, hanem sárga léczkarzatok voltak, mellyeknek világos, felnemtünő színét a verseny tüzében elfogult lovak ideje korán alig láthatták meg. A reggeli 9 órakor megkezdett versenyzést három katonatiszt úrlovar magánfogadása déli két óra utánig nyújtá ki. Az idő kedvező volt; csak dél felé emelkedett alkalmatlan porverő szél. Resurrection Stakes, V/ 2 mfld. Tét 50 pft, f. v. f. Futhat minden félvér ló4 évesre 115 f., 5é. 120 f., idősbre 125 f., lóra, melly bármelly pályán megjelent 5 fonttal, ha Dyert még 5 fonttal több. Az aláírás 3 évre kötelez, 6 aláírás vagy nincs verseny ; a 2-ik ló tételét menti. 7 aláiró.
