Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-08-20 / 23. szám

371 ban a Tápió folyóban bőrét megnedvesíteni, ismét megváltoztatta irányát és miután egy nagy zsombékos fertőn meg sem állva átfutott, egyenesen a hoszúháti erdőcske felé vette útját. Eddig a futam mindig részint tarlón, részint és legnagyobbrészt réten és legelön folyt igen sebes haladásban, mit egyébiránt a pompás lég és vadbűz könnyen megfejtett Az erdőcske előtt egy 150 holdat mérő kukoriczás tábla terült el, mellyben igen sok nyúl szokott tartózkodni. IIa ide menekülhet a hajtott róka, mentve van; ez volt a jó siker válpontja, mellyet azonban a mai nap kedvező sorsa kedvezően döntött el, mert a róka, mellyet már a zsombékokon túl szemmel lehetett kisérni, minden ugrással lankadni kezdvén, alig két öllel a kukoriczás előtt a kopók által feldöntetett. A kopók jól viselték magukat, mit főképen az ezen évben Angolhonból hozatottaknál örömmel tapasztalhattunk. Az eső óta 4 vadászat volt, mellyeknek eredménye 2 róka- és 3 nyúlfogás; a a nyulak a kukoriczásban fogattak el a nélkül, liogy — egy kis kört a szabadban kivéve — messzebb futást mertek volna kisérleni. E sorok irója csak egy vadászatban részesült ugyan, melly szerencsétlenségére épen nem a rókák napja volt, de még sem mulaszthatja el sport-társaival közleni e sorokat; a miért is szerk. urat felkéri, hogy azoknak becses lapjában helyet adni szíveskedjék, tanúlságáúl annak, hogy kedvező körülmények közt nyári időben is lehet kopók után élvezetet szerezni, a nélkül, hogy bárkit is károsítanánk. Pest, aug. 5. 1851. o. Az erdélyi lótenyésztés ügyében. Mikor eleink új hazát keresve, Európába vonultak s elfoglalták e hont, — mellyben azután apáink annyi vére folyt a hon, szabadság, keresztyénség s korona érdekében — már lótartú emberek voltak. A magyar ember szenvedelmesen szereti a lovat, lóháton jobban, szabadabban s bátrabban érzi magát, világszerte elismert jó lovas katona s azért ídöröl időre sokat tett lovai nemesbítésére. Most azonban e tőzsérvilágban, lia kellő ügyelem nem fordittatik reá, jó hírben álló lovaink számban apadni s minőségben hanyatlani fognak. E meggyőződésben élve, naponként vártam, hogy e tárgyat avatottabb egyén veszi bonczkés alá s földerítve a hiányokat, üdvösen fog hatni az ügyre. Azonban miután ez meg nem történt, jónak véltem tollat venni kezembe, avagy csak azért, hogy az avatottabbakat nyilatkozatra s az illetőket a tárgy körüli elmélkedésre unszoljam. Nézeteim mellett lándzsát nem török. Ha valaki eszméit vagy talán eredeti gondolatait soraimban föltalálja, plagíummal ne vádoljon. Az eredetiség után nem kapkodok; csak a hallottakból, tapasztaltakból szeretném a teendők helyes egy másutáriját kihozni.