Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858
1858-06-20 / 17. szám
•274 Pesti lóversenyek. (Vége.) Intézők: gróf Hunyady József, ifj. gróf Batthyány István, Heinrich Nep. János lovag, b. Wenkheim Béla, gr. Szápáry Antal, gróf Zichy Edmund. Rirák : gr Batthyány László és gróf Festetics Géza. — Teherre ügyelő : gróf Zichy Edmund. — Indítók : báró Orczy Béla és Cavaliero Fer. urak. HARMADIK NAP. Szerda Junius í). A közelebbi múlt két versenynap, hozzá adva a bécsi pályán tapasztalt eredményeket, a mai versenyek felett kevés kétséget hagyott fenn s csupán az Eszterházy dij és Hack Stakesben uralkodott véletlen eset tanulsága annak, hogy a versenypályán nincs olly biztos remény, mellyet egy nem várt esély meg ne hiúsíthatna. Cyrene győzelme a Batthyány-Hunyady dijban, Harlequiné a második Császár dijban előrelátható volt; az utóbbi versenyben Frolic képessége még jobb színben tűnt fel, mint hétfőn a Biel tétversenyfutásban, mig Cigarette versenyző állapota bécsi futásához képest kis lankadást mutatott, melly annál inkább volt észrevehető, mert egyrészt, az e napi nyomasztó hőség őt mint honi és csikókóratói ehhez szokott lovat kevésbé gyötörhette, másrészt Harlequin mindenesetre érzé még hétfői futását, s legyözhetése egy nem olly hamar visszatérő esélyt engedétt. Cigarette e versenyben igen kedvetlenül ment, s midőn a versenynek már utolsó fél mérföldét érte el, küzdhetésre nem volt többé képes. Sajnálva ugyan, de meggyőződésünk szerint jósoljuk, bogy e két kancza között Frolicnak több kilátása van egy második Császár díj elnyerhetésére mint Cigarettenek; ha csalatkozunk, szívesen fogjuk tűrni liibás nézetünk czáfolatát, mert az utóbbi kanczának tulajdonosát a pályán aratott győzelmekben mindenki legőszintébb örömmel látja részesülni. Ibrahimnak, mellynek a bécsi pályán még szép tehetsége volt, c versenyben már végsorsa dőlt el; az olly lábbajak, m'.nt az a mellyért e versenyben elmaradt* ritkán engedik többé a tökéletes helyrcállást s ezen baleset, valamint az, melly Sultanát az Eszterházy dijtól elütötte, tetézték Henckel grófnak a pesti pályáni szerencsétlenségét. A kis fiút, ki Sultanát lovagolta, nem is lehet szigorúan kárhoztatni, mert a pillanati felhevülés, melly minden versenylovaglásnál még a gyakorlottabb és megedzettebb lovast is elfogja, egy olly kis gyermeknél, ki életében harmadszor ül versenynyeregben, olly nagy mértékben létezik, bogy illy üú , főkép az elindulásnak első másodperczeiben, magáról alig tud valamit; és ö őszintén állíthatta, hogy egy oszlop elkerüléséről mit sem tud. E tény a verseny után mindjárt az intézők tudomására hozatott s a másik két lovas Sultána ellen óvást emelvén, a hely színén történt vizsgálat után a panasz valódisága bebizonyult. A ló körmeinek a gyepen látható nyoma, nem különben a védkorlátnak a pályába történt sodrása minden kétség fölé helyezték azt, bogy a ló az oszlop belső oldalán ment el, és így nem tarthatott többé igényt a dij elnyerhetésére. Hogy a Hack-Stakesben megfor-