Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-03-30 / 9. szám

133 Ezen zaklató kopó neve Tliomboy; — hozatott Angolhonból 1851 -ik évben Csákóra az első csákói falkával s igy ö volt egyike azon kopóknak, mellyeknek csaliolása a nagy catastroph után legelőbb hangtr zott bonunkban. 0 volt ezek kőzött a kiváló vezérkedő (leader), szaglása biztos, hangja felséges, mély, erős és átható; testalkotása egyike a leg szebbeknek, mi e nemben látható; sebességre pedig vele érkezett társait annyira felülmúlta, liogy miután a többiek sebességét fokozni nem lehetett, nehogy a falka szakadozottá váljék, a falkavezető kénytelen volt sebességét nyakába akasztott nevezetes teherrel mérsékelni; de ö e teherrel is folyvást vezére maradt a falkának. Vadászott Csákón négy éven át, mindig mint biztos és fáradhatlan vezér. A negyedik vadászati évszak után egy vadásztársunk, kinek különös kedvencze volt, kedvezésböl telelésre magához vette s itt egy ló hátúlsó bal lábára taposván, azt eltörte, mi által a derék állat további használatra alkalmatlanná válván, a falkából kimustráltatott. Mint illyen kegyelemkenyeret evett pártfogójánál s egészen azon bánásban és szabadságban részesült, mellyel kedvencz házi ebeinket szoktuk ellátni. 1856. év január havában meleg déli szél folytán hirtelen felengedett a föld fagya s a gyepet ollyauná tette, millyent a szenvedélyes vadász mindig irigyel, ha azon nem vadászhat. Tliomboy pártfogója s málékkor voltaképen tulajdonosa, ha már nem vadászhatott, legalább lovaglásra használta fel a kedvező mély földet és langyos levegőt, észre sem vévén, liogy lova után kullog a gyep hérosza, Thomboy. — Egyszerre Thomboy idegetlázitó hangján eröset vonit s három lábon nyomon hajtani kezd. Lovasunk a szegény rokkantnak tréfáját elrontani nem akarván, utána lovagol. Thomboy határozottan s szünet nélkül folyvást nyomon hajt; mintegy 8perczutáu a nyálat, mellynek nyomán hajtott, felugratja s 20—25 perczig tartó liajtás után azt végletig zaklatja és elfogja. Ez volt e derék kopónak az alföldön utolsó működése; de számára t még más körbeni működés lön fenntartva. 1857. év őszéig Thomboy még mint házi eb régi tanyáján kedve l kénye szerint teljes szabadságban létezett, minek folytán majd minden i hajnalban tulajdon hajlamából vadászatra kerekedett s hangja az egész / vidéken ismeretes volt. A múlt őszön egy felföldi jó barátom s szenvedélyes lövővadász 1 kerülvén sikságunkra, itt Tliomboynak bravourjaival megismerkedett;