Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857
1857-11-05 / 20. szám
346 resztül hat, következőleg a deszka alsó részére jő. A rugóval közvetlen érintkezésben van egy peczek, mellyhez erősíttetik egy hosszú kötél; ezen kötél a cső irányában az egész tengeriföld hosszában vezettetik s a túlsó végén a földnek egy vastag karóhoz erősíttetik, hogy pedig illy nagy távolságon a kötél a földet ne érje : közbe közbe szintén egy lábnyi magasságra apróbb átfurott karókon fut keresztül. Ha egyszer a kötél a végső karóhoz megerősíttetett a fegyver sárkánya felhuzatik, s az orosz, miután előbb a fegyvert galyakkal gondosan és észrevehetlenűl betakargatta, falujába haza megy, ott nyugodtan bevárván fegyverének elsültót, a mi rendesen éjjel szokott bekövetkezni. Ha véletlenül a medve éjjel vetődik illy cselt rejtő helyre : bizonyos vesztét találja, mert a kötelet a sötétségben csak akkor veszi észre, midőn testével hozzá ért, azon ugyanis áthatolni akarván megrántja a peczekkel közvetlen érintkezésben lévő rugót, a fegyver elsül s a lövés többnyire a hátulsó czombnál hat be a hasba. E vidékbeni mulatásom utolsóelőtti napján September 7-én voltam szemtanuja cgy medve — illy csellel történt elejtésének. Az állat 3 éves volt s a hasán keresztül kapott golyót még hatvan lépésnyire elvitte. Térey Pál. Medvevadászat a görgényi havasokban. — Nem olly dús eredményű ugyan, mint az 1855-iki — mellyen az e lapok 8-ik számában közlött kimutatás szerint 26 medve esett — de egy rendkívüli esemény által nevezetessé emelt lőn az idei hajtó medvevadászatok egyike, mellyet a görgényi havasokban Matskási Ferencz úr rendezett. Vadász vendégei között volt gróf Teleki Sámuel is, kinek egy támadó medvével vívott győzedelmes harczát saját leirása szerint közölték már e lapok. Ez alkalommal a mentő szerepe jutott a grófnak. Két medve esett már e hajtásban, midőn egy roppant nagy öreg állat csörtetett a hely felé, mellyen Matskási Ferencz, gróf Teleki Sámuel és báró Kemény Kálmán urak egymástól csekély távolságra állottak. A medve M. úrral egyenesen szemközti irányban jővén, tőle vette az első golyót, melly szügyébe hatva, testén átfúródott. Boszus mordulattal hátsó lábaira állott ekkor a sebzett s támadottból támadóvá válván, dühei rohant a vastag deo rekú fa feló, mellynek tövében ellensége állott. A kettős fegyver második csöve is dördül, de a rohanót a második golyó sem képes fenntartani. Egy harmadik golyó báró Kemény fegyveréből a medve hátsó lábai egyikébe hat ópen akkor, midőn ez már csak néhány lépésnyire volt Matskási úrtól — kihez sántítva bár, de növekedő dühvel] közeledett. A védtelen megtámadott a faderéktől nem távozhatott a nyilí térre, hol a sántítás daczára utóiérhette volna, s igy nem maradt egyéb választás, mint a fát venni közbül s kerülgetni, mig a közel állóktól várható segély megérkezik. A kerülgetés meg is kezdődött, s egy részről a menekülőnek elég lélekéberbégóvel, más részről a bömbölő és omló vérű vad boszu lihegésóvel s az üldözött utáni kapkodásával folyt, midőn a sürü lövések által figyelmessé lett gróf Teleki Sámuel, távolabbi álláspontjáról elősietve, állához emelt fegyverrel lesi a lövésre alkalmas perczet, de erre nem tehet szert, az üldöző és üldözöttnek közelsége és a fa körüli forgás gyorsasága miatt. M. úr a fenyegető vész hevélyében csak a hetedik fordulásnál pillantja meg a menteni akaró, Tie lőni nem merő gróf válságos helyzetét, s rögtön elhatározza, hogy minden áron szabad tért nyit neki. Úgyis lön s anyolezadik
