Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-03-15 / 5. szám

74 is azon élvezetet és sikert magasztalja leginkább, a mellyet legtöbb fáradozással érdemlett ki. Így vagyunk az erdei hajtásokkal is. Megvolna tehát itt a szép vidék és a sok róka. Azonban nincs fény árnyoldal nélkül; nincs semmi tökéletes e világon. E gyönyörű vidéknek — melly egyébként olly akadalyokkal, mint árkok és sövények, nem igen bővelkedik — megvannak nehezebb, sőt legyőzbetlen akadályai. A homokos föld, noha lovaglásra a legjobb, legalkalmasabb, és valóban mintha csak erre lett volna teremtve, természeténél fogva rosz bűztartó. A homok t. i. a nedvet sebesen elissza, elemészti, másrészt pedig hidegebb is, mint az agyag vagy fekete föld; a rókanyomnak bűze tehát vagy épen nem marad meg a föld szinén, vagy pedig többnyire hamar kihűl és elvesz és csak a főtényezőknek, ugy mint nedvnek és melegnek egyesítése idézheti elé azon kedvező körülményt, bogy a vad bűze a földön megmaradván, a kopók azon, sikerre való kilátással, tehát sebesen, bajthassanak. Ellenkező esetben a kopó majdnem csak földhöz szegezett orral foghatja fel a nyomot; időközben a róka — melly bizony ha egyszer arra szánta el magát, hogy kitörjön a nádasból vagy erdőből, nem igen szokott időzni — olly térelőnyt nyer, hogy bűze kihűl, elenyészik, a kopó pedig akadozva, kavarva hajtván, nem haladhat, rövid idő nmlva őt már hanggal sem éri, mig végre a nyom tökéletesen elvesz. Járuljon ebhez még hosszas szárazság, vagy épen fagy, és meggyül a baja még a legjobb falkának is. A másik nehézség, szintén e vidék tulajdonsága, már csak a lovat és lovast illeti s ez a sok posvány. A hegyekből a Duna felé ömlő patakok, helyenként ugyan kemény árokpartok közé szorítva, sokszor átugorható akadályt is képeznek; de vannak tájak, hol ez lehetlen, mert ingoványos erek vagy gyepek szineben tűnnek fel, mellyeken a kopó könyedén áthajt, de mellyek a lovas elé legyőzhetlen akadályt vetnek. Szabad ugyan minden vadásznak szerencséjét az ugrásban megkisérleni, de lovának elsiilylyedése, vagy pedig hideg fürdő lesz bátorságának elkerülhetlen következése. Hlyen erek sokszor messze elhúzódnak, és ha a vadászat ezeken visz keresztül, nem marad egyéb hátra, mint elkerülésük; szerencsés ki ekkor, főleg hajó a scent, sebes lovon ül, mert van reménye, hogy még beéri a vadászatot; középes vagy épen rosz seent-el az elvesztési esély nem olly fenyegető. A leggonoszabb illyféle akadályok közé tartozik a sz. Jakabtól Rátót felé vonuló ingovány, a csömöri partoktól Palota és Káposztás-Megyer felé lefolyó három patak, a gödi malomcsatorna és erek partjai; ezeket csak azért hozom fel névszerint, mert sokszor fordulnak elő, de azért vannak más posvány ok is, mellyek hébekorba elékerülnek ugyan, de nem olly roszak és nem is húzódnak olly messzére, mint amazok. Mi a kópékat illeti, ezek a nagyobb és sebesebb róka-kopófajból valók, és részint a két év előtt feloszlott féltoronyi társaságtól maradtak fen, részint a Pytehley és Belvoir angolhoni legjelesebb kopóólakból vétettek; ki utánok vadászott, egy véleményben lesz velem, hogy szebb, egyenlőbb és jobban tartott róka-kopókat nem lehet látni. 106 kopókból áll az, mellyek kan és nőstény falkára osztva, két csapatban felváltva vadásznak, és közönségesen 18—20 pár jelen meg a cover szélén.