Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-03-15 / 5. szám

73 mehessen végig : ez dicséretre és elismerésre méltó, és a nemzeti jellegnek örvendeztető nyilatkozása. E gyönyörű vadászati téren tehát, melly, mind a táj változékony minősége-, mind a homokos föld természeténél fogva, lovaglásra nagyon szép és jó, a vadászlovak lábaira nézve valódi gondviselés s mellyen annyi a róka a mennyi kell — működnek a fóti róka-kopók. El nem mulaszthatom itt, e vidék jellemét és sajátságait vadászati szempontból, néhány szóval megemlíteni. A Duna és az emelkedő partok közötti vidék, ugy mint a fóti, palotai, dunakeszi, alaki, gödi sat. határok magok neméhen páratlan lovaglási tér. Itt a homok, akár szántó-, akár gyepföld alakjában kerüljön elé, mindig valódi élvezetdus lovaglást ad. Itt vannak a legjobb coverek, azaz fekhelyei a rókáknak, többnyire nádasok, és ezek közt legnevezetesebb Káposztás-Megyer és Dunakeszi közt ama terjedelmes rét, mellyen mindig van róka, és melly, a mellette álló vasúti őrház száma után, a 8. sz. cover neve alatt ismeretes. Ezen kivül jó coverek a sz. mihályi, a llákosmalom melletti, a gödi nádasok és a biti kert. ' o Különböző, de nem kevésbé gyönyörködtető vadászatokat nyújtanak a somlói, csomádi, csonkás!, mogyoródi, veresegyházi erdős partok; ezekben szintén és a köztök fekvő nádasokban van róka elég. IIa pedig a dukai sziklás és görélyes partra vezet a vadászat, azt hinnők, hogy nem rókát, de zergét jöttünk hajtatni. Majdnem lehetlennek tetszik, ha először vadászunk e partok között, hogy az erdőknek helyenként sűrű, sokszor meredek lejtőin követhessük a sebes kopókat; de, mint sok más e világon, a mi első tekintetre kivihetlennek látszott, ugy ez is, közelebbi megtekintés után nem olly borzasztó. Mert itt a kopó is lassabban hajt; az erdő síirü tövises alja őt is megfogja, megszúrja és gátolja a hajtásban; ehhez járul, hogy a róka nem hagyja el az erdőt, míg csak meg nem győződött arról, hogy tanyájának lyuka be van rakva; ő is tehát körül körül kullog, mig vagy lerántatik, vagy más menhelyet keresve a siknak tart. Ezen előnyöket használva, kis tájismerettel és nagy szorgalommal valamikép csak lehetséges lesz a kopók után maradni. A sok változó esély, melly az illy erdei vadászatokkal van összekötve, különös és kedves felhevülést szerez a vadásznak, mert itt folytonosan megfeszített éberséggel kell egyszersmind a térre és lovára ügyelnie; majd csak a hajtó kopók hangját követi, melly erdőben még szebb és csengőbb mint a nyíltban; majd partra érvén, már a völgy medrében látja a falkát, most tehát sietve le a lejtőn, hogy utóiérhesse; majd ismét meredek part választja cl a vadászattól; e mellett útját fogja a sok bokor, kökény, vadrózsa, mellyeken lova majd áttörtet, majd átugor, és annyiszor, mintha sövénynyel telt vidéken vadásznánk. Mind ez igen szép és érdekes, mig jól tartottuk magunkat a kopók után; dc sokszor csak pár percznyi okmiatti vagy oknélküli — ez már egyre megy — ingadozás vagy akadozás : és bucsut mondhatunk a vadászatnak s ezt többé vagy épen nem, vagy csak esetlegesen érjük el. Az angol közmondás azt állítja, hogy csak azt nevezhetjük igazi tulajdonunknak, mit drágán fizettünk meg; hasonlókép a vadász