Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-11-15 / 21. szám

363 A rókavadászatnál előforduló események olly különbözők, ho o'v ezekről e°ész * 1 Ö könyvet lehetne írni.Mintául csak a fönnebbi átalános képet akartuk vázolni s ezzel áttérünk a vadászat némelly alkatrészeinek ismertetésére, minők : maga a falka s az ezzel bánó személyzet, t. i. a falkavezető (huntsman) (kit gr. K. B. szerencsésen „fal kár"-nak rövidít), és az ostorászok (whippers-in). (Folyt, követk.) Szerény felkérés agarász barátimhoz. Szakoly, nov. 1. 1857. A kalászos vetemények s a tengeri letakarítása után, nincs boldogabb halandó a vadászvilágban, mint azon agarász. kinek 5—8 agara van. A mult téli nagy hó elmente óta -— nem akarom a nyúlnak hasas időszakát érteni — szerinte csak ekkor nyilt meg az alkalom ez élvezet (ízesére, s azért talán egy napot sem szalaszt el, hogy ne agarásznék. Halomra fogatja az illv boldog agarász illyenkor a nyulakat, az egyik határt a másik után tisztit ja meg a veszedelmes nyulaktól, s midőn 20— 30—50 nvulat elfogatott, örömtől sugárzó büszke arczczal mondja el ..hogy még egyet sem szalasztottam"! Igy agarászik kedvére s nem gyanítja, milly roszul számit, milly roszul gazdálkodik, mind a nyulak későbbi mennyiségére, mind pedig — a mi fő érdek — az igazi élvezetre!! A naponkénti, szalasztás nélküli, 5—8 nyulfogás elhitte teszi, hogy jó agarai vannak: s ha kérdik tőle, mellyik a legjobb agara, rendesen azt szokta felelni : „magam sem tudom, egyforma jó ez mind." — Természetesen, az illy agarászt mi nem sajnáljuk, hogy nagyobb részt mennyire csalódik pecsenyés élvezete- s agarai jósága felett : de igen sajnáljuk ám azon nyulak számát, mit addig elpocsékoltat, gyilkoltat, mig e mészárlást élvezetnek lehet nevezni. E boldog agarász, haladván a napok száma az uj é\ felé, naponként snjnosan és akaratlanul kezdi észre venni, liogv bizon már régen volt az. midőn a tenCr. o gerit letörték, hogy egy kis derecske is van, sőt egy kis fagy is mutatkozik; mert már ekkor gyérül, kevesbül a beszámolt nyulak száma s most mára Betyár ló is könnyen nagyon könnyen elbírja maga is hurczolni a fogott nyulak számának terhét, — nem ugy mint a jó emlékezetű September, october hónapokban : mig végre a néhai vitéz őszi agár-hadtest 6 — 8 ..neméri" csatavesztés után, alig képes egy nyúllal beszámolni! — Novemberig könyv nélkül tudják ez agarászok az elfogott nyulak számát s ezt nem feledik el : mig átlépvén Hubert napját, bizon megfordítva áll a dolog : azaz, már ekkor könnyen feledik a szalasztott nvulak összegét. O . «. o Azonban „nincs olly hosszú nóta, mellynek vége nem volna," igy biztatja magát a boldog agarász, „fagyban nem is rúgatom le a jó agaram körmét," úgymond. Hijába, szűk a takarmány, ő hóesést vár, óhajt, remél. Es ha a hó elkezd esni, s egy lábnyira elborítja a földet , zsírral, faggyúval megkenik a nyulkötő száradt szijjakat, megnyergelik a Betyárt újra, s indulnak a véres csatára, a nyulak kiirtására! IIa ez irtó hó egy hónapig tart, egy hónapig irtják a nyulakat is. S milly boszuság, ha a hó olvadás után történetesen jó! megfagy! Mint vágatja el sok ujoncz agarainak inait!