Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-08-15 / 15. szám

261 modorban látja itt kiállitva, bogy azt méltán a hazában legelsőnek kell elismernie; — a legtöbb és legszebb kopó, a legérdekesebb vad t. i. a róka, a legszebb és legnemesebb lovak, az igen érdekes vidék, a vadászok közötti legmagasabb elegantia : mindannyi indok, mellynél fogva Fót Magyarország Meltonjának méltán nevezhető. Szép sikerrel folytak itt múlt évben a vadászatok, jövőre pedig folyvást növekedőben vannak a remények, miután 25 pár igen derék kopóval szaporittatott meg az ottani falka". „Hasonlóan kiegészítettek a csákói, velejtei és erdélyi csapatok is s ekként a kopózási programm ez évre sokat igérő lévén, nem lesz érdektelen a vadászvilág előtt, ha a jelenleg hazánkban vadászó összes kopófalkák némi statisticus kimutatásával fejezem be ezen vázlatomat; ugyan is : Fóton tanyáz 120 rókakopó, hetenkint 5-ör vadászandó; Csákón két harrier-falkára felosztott 70 kopó, lietenkint 6-or vadászandó; Velejtén 40 kopó; Aradon 30 kopó; Kolosvártt 30 kopó; összesen 300 kopó 8 falkára felosztva; ezek után legalább 120 vadász fog nyargalni s 300 vadászló leend erős munkában". (Vége következik.) Kolos vári lóversenyek. Intézők : gróf Béldi Ferencz, gróf Eszterházy Kálmán. Pályabirák : báró Jósika Lajos, Paget János. Teherre ügyelő : báró Bánfl'y Albert. Indit ó : báró Wesselényi Ferencz. Titkár : Pál Sándor. Jnlius 30. Ha azon érdekről, mellyel az erdélyi lótenyésztő és szakkedvelő közönség a kolosvári ujdonat uj gyepre tódult s mellyel az ugy szólván rögtönzött versenyekben részt vőn — az ügy további felkarolására és kifejtésére következtetni lehet, akkor a várostói gyepnek fényes jövő bátran jósolható. De miként is lehetne ez máskép a lovagok és a keleti vérű lovak honában? Eddig csak az alkalom hiányzott s midőn ez megjött, a közönség rögtön felfogta, hogy ezt nem csak nemzeti mulatság gyanánt, hanem az erdélyi legnevezetesebb jövedelemforrások egyikének kifejtésére is fel kell használni. Az alkalommal tehát a buzgalom is felébredt s ez aként nyilatkozott, hogy az idő rövidsége daczára a kitűzött két államdijhoz más két verseny — egy a félvér lovak-, egy a kisebb gazdák tenyésztette s nem vegyitett erdélyi lovak számára — lőn csatolva. Hogy a pályatérnek, a feltételeknek s a kellő bejelentéseknek illy rögtönzése a teherkiegyenlités és a futások szigorú szabályszerűségére nézve kívánni valókat hagy, — önként érthető s a kezdeményezés nehézségeiben találja kulcsát. A verseny kezdete délutáni 5 órára volt kitűzve, de a körűi czövekezett és léczezett versenytérhez már egy órával elébb tódult ki a töméntelen nép, mellynek a város lakóiból álló tömegét a vásári közönség is növelte. A városhoz félórányira eső uj gyepet jelenlétével kormányzó ő magasága herczeg Schwarzenberg is megtisztelte. A lótulajdonosok ós cognoscentik a futandó lovak fölött tartottak szemlét. Legtöbb érdeket gerjesztett s legnagyobb sikert igért gróf Nemes Abráhám Lio-