Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-08-15 / 15. szám

258 szellemi munkába fáradt eszét a szép őszi napokon; pihentesse ki gondlepte kedélyét barátai körében : s bizonyára ismét f'ris erővel és jobb kedvvel fog a munkás életbe kezdeni, melly a természet örök törvényei szerint mindnyájunk közös hivatása". Az album művészeti becsére is büszkék lehetünk: mert habár a képek metszése és nyomata Párisban és Düsseldorfban is nyerte kivitelét, de hiszen egész Európa oda folyamodik s mi illy roppant forgalmat követelő költséges intézeteket nem is tarthatnánk fenn, — más részt a szép rajzok többnyire gr. Andrásy Manó irányadó vonalai után hazai művészeinktől kerültek ki, kik közt a dilettáns báró Orczv Béla is méltó helyet foglal. E képek közül 13 nagy íven, 12 a szövegbe nyomva van; ezekről alább lesz alkalmunk szólani, itt még a nyomdai kiállítást kell megemlí­tenünk. Ez mind a szép fekete betűk, mind a nagy ivű ragyogó legfinomabb bristol­papiros, mind az arányok kellő megtartása tekintetéből meglepő diszes s Herz nyom­dájának hitelét emeli. Ha már most illy fényes kiállítása könyv, mellynek szövegét főrendiek írták, külföldre kerül, (hova sok példány van megrendelve), nem hangos czáfolata lesz-e ez ama részint rosz akaratból, részint tudatlanságból oda vetett adatoknak, mellyeket idegen — leginkább német irók a magyar miveltségi fokozatról hírlapokban s tudo­mányosnak mondott munkákban terjesztenek? Ezen album forgatója vonakodik majd elhinni a lipcsei „Ulustrirte Zeitungnak," hogy holt nemzet vagyunk; mert hiszen nyelvében él a nemzet s melly nemzet ősei nyelvét — a földmivestől a főrendűekig — beszéli, ápolja, szereti, az nem halt meg, az él s jogai érvényesülésének buzgó őre. Ezen album forgatója továbbá kételkedni fog ama — szintén németországi adat igaz­ságán, melly szerint Magyarországon 1856 évben mindössze két magyar nyomtat­vány került ki sajtó alól; mert hiszen illy diszmüvek eddig csak ama nyugati orszá­gokban jelentek meg, hol az irodalom egyéb nemei is már magas fokra f'ejlődvék: — kételkedni fog azon német tudós józan eszén, ki nem rég azt írta egy munkájában, hogy a vad Magyarország kellő közepén nem tudom én hány száz vagy ezer négy­szög mérföldnyi tér fekszik parlagon, melly senkié, mellynek tövér földén övedzetig ér a fü s mcllyet a német kivándorlóknak csak elfoglalni és gyarmatositani kellene. Sejteni fogja ezen album külföldi birtokosa, hogy a „deutsche Colonisation és a deutsche Bildung" nem olly érezhető hiány a magyar földön. mint ezt némellyek jó szomszédainkkal elhitetni szeretnék. Ezen s hasonló nézetek Összehatása alatt üdvözöljük a „Hazai vadászatokat és sportot Magyarországon, mint nemzeti reputátiónk emelőjét, melly a külföld előtt a csin és izlés iránti érzékünkről is tesz tanúságot. Végűi — s szinte nem tudjuk, nem főkép-e? midőn e diszműnek, mint egy ne­mes hazjafiúi czél eszközének megjelenését örömmel üdvözöljük : kapcsolatban kell ezt tennünk azon hálás elismeréssel, mellyel a buzgóan tevékeny Andrásy Manó grófnak az ügy kezdeményezéseért és keresztülviteléért tartozunk. Az album tiszta jövedelmét (ama jelentékeny összeget t. i. mellvért Geibel Armin azt sajátjává tette) további irodalmi ezélokra szentelte a nemes gróf s azt ujabb — már több mint első tervben lévő hasonló vállalatokkal olly összegre növelni szándékozik, melly egy rég nélkülözött s a honi irodalom nagy hasznára válandó intézménynek életet adhasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom