Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857
1857-07-30 / 14. szám
240 De térjünk már át a ló hátuljára, tekintsük meg annak hátulsó lábait, mellyeknek helyes vagy helytelen alkatától függ a vadászló jósága vagy roszasága, ha csak ugyan létezhetnék vadászló roszul alkotott hátsó lábakkal. A melly lónak nadrága rövid, egyenes, és gyenge, az nem lehet vadászló, és ezen állitást még az sem dönti meg, ha a nadrág erös ugyan de rövid és egyenes, mert még ezen esetben sem lehet azt nyargalásában mérsékelve ugrásra vezetni, vagy összerántani (pull together) s az illyen rendesen, sőt majd mindig kemény szájú. Sok, igen tapasztalt lovas és lóismerö azt állitja, hogy azon lovak, mellyeknek hátulsó lábai meredten állanak, mindig rosz szájnak, mert az illy lovakat hátuljokra ültetni, vagy pedig, lovaglási kitételt használva, sebes menetökben „összerántani" nem lehetvén, soha sem biztosak. Hosszú izmos nadrág s rendesen alkotott csánk fö kellékei a vadászlónak s csak is ezektől függ, hogy és meddig szolgál a vadászló. A melly lónál a csánk, ezen igen complicált, de egyszersmind nagyon szépen is alkotott része testének, nem bir rendes külsővel, hanem vagy befelé hajlik, mint a tehénnél, vagy pedig kifelé, mint a karika lábu embereknél; arról biztosan előre mondhatjuk, hogy ezen tagja gyenge s betegségeknek van alá vetve, és hogy nehéz munkát, főleg mély földben, tenni képtelen. A hátsó lábszár legyen, szintúgy mint az első, erös izmokkal és inakkal bővelkedő, és csüde mérsékelt hosszaságu, erös és rézsútosan álló. Azon hunter, mellyben fölnem találjuk a kivánt arányt csontjai és a mozgató erő közt : az, főleg pedig nehéz lovas alatt, soha sem fogja magát a vadásztéren kitüntethetni. Legyenek annak hátsó lábai rendesen alkotva, csipöi tágasak, nadrága izmos és hosszú, sziigye pedig mély. Ezeken kivül még mint fő kellékek tekintendők : rövid lábszár, erös és kevéssé rézsut álló csüd s egészséges nagyocska köröm. Ezeknek rendes alkatától függ a lónak nem csak ereje, hanem győzössége és tartóssága is. Bizonyos és tagadhatlan axióma, hogy a lónál, a melly mértékben nő az erő, ugyan abban kisebbedik a sebesség is; azaz a mennyivel erösebb, annyival lassúbb is; ez oknál fogva olly lovakat, mellyek 16 —18 stone-t nyomó lovast a kopók sebességének megfelelő gyorsasággal képesek elvinni, nehéz találni s azért is aránytalanul drágák. E szolgálatra legczélczerübbek a rövid lábu tömött vérlovak, mellyek habár a 16 markot meg is ütnék, fél marokkal kisebbet mutatnak. Ezeknek vételénél