Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-05-30 / 10. szám

* 170 diadalt és jutalmakat, mellyeknek legnagyobbika azonban — a sokra menő magán fogadásokat ide nem számítva — a 200 sovereignt nem baladta meg. Az angol aristocratia színe jelen volt s részt vett a versenyekben, mellyeknek érdeke felülhaladta az 1840-it, midőn Albert berezeg, e nemzeti mulatságtól még el nem fordulva, olly népszerű volt, s a „lóversenyek fővárosába" váratott. Ezt a „Bell's Life" mondja, keserűen panaszolván, hogy a nemzeti sport iránt épen az hidegült el, kihez, mint a királyasszony férjéhez, épen legjobban illenék az ösztönzés és buzdítás. Vadász-táska. A nyálak természetének némelly sajátságairól. (Ifj. Róth József.) A nyálak természetében található sajátságok közt, első helyen említendő : időjósló előérzetük. A nyálak sokszor előre megérezvén a bekövetkező esős időt, erdőbe, mint menedékhelyükre, húzódnak. Sok vadász a nyálaknak ezen előérzetét okszerűen magyarázni nem tudván, azt nem hiszi, s babonaságnak tartja. Pedig a megfejtés igen egyszerű. Tudva van, hogy a lég változása a vér keringésére nagy befolyást gyakorol, ugyanis mennél szárazabb a légkör, annál szabadabban, s mennél nyirkosabb ez, annál lomhábban mozog a vér az erekben. A lég változásának a vér keringésére gyakorolt ezen hatása az embereknél is észrevehető, de nagyobb mértékben az állatoknál nyilvánul; a bekövetkező esőnek pedig szükséges előzménye levén a levegő nyirkossága, nagyon világos, hogy a nyálak érzékeny idegeiknél fogva a lég változását észrevévén ösztönüknél fogva tudják a teendőt, s az erdőbe mint eső elleni legjobb menedékhelyre húzódnak. *) Sajátságosan ügyelnek továbbá a nyálak fekvésük megválasztásánál is az időjárásra. Nagy esőzések után olly mezőre, melly agyagos földnemü, nem szoktak kifeküdni; ellenben komokos földü mezőre eső megáltával azonnal kifeküsznek. Ennek oka egyszerűen az, bogv a homokos föld az esővizet hamarább magába sziván, mint az agyag föld, — hamarabb is száraz lesz, — tudva levő dolog pedig, hogy a nyálak inkább száraz, mint nedves sáros helyre feküsznek. Tiz fokot meg nem haladó száraz hideggel a nyálak a mezőn feküsznek, igen nagy hideggel pedig füves ültetésekben s árnyékos helyeken szeretnek beverni. Közép magasságú hóval a nyálak a mezőn, igen magas hóval azonban az erdőben fatövekre csinálják fekvésüket. Kevesebb levén ott a hó mint a mezőn, miután a fák ágai sokat fentartanak. Sikra fagyott hóval a nyálak, fekvést nem tudván maguknak kaparni, az erdőben találhatók, széllel pedig, ha csak hóval vagy esővel nincs keverve, kivétel nélkül a mezőn feküsznek. A nyálak fekvésüket mind addig megszokták tartani (ha az idő kedvező) mig onnan fel nem riasztatnak, ezen esetben pedig csak elvétve s ott hol igen szelidek. — Ha fekvésűkhez egyes irányban közeledünk ritkán várnak be, rézsut oldalazva *) Nagyon világos, hogv olly helyeken, hol erdő közel nincsen, a nyúlak ligetek,bokrok, házak s faluk mellé húzódnak.