Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857
1857-05-30 / 10. szám
163 vadak mindenféle neme mesés finomsága undorral s félemmel viseltetik. E kiág-ázások végén mesteri készítményü háló nyugszik a csatorna fenekén, mellyet egyetlen kézmozdulat, a kacsa példányok fölé húzhat, mellyek elég botorul engedek magukat a csalkacsa által e helyre csábittatni. E háló, a megfogott kacsákat rögtön viz alá buktatja, hol mukkanás nélkül megfojtatnak. . . . Hogy lehet azonban e rendkívüli ravasz, gyanakodó, finom szaglású s üsztönii vadakate kelepczébe csalni? Ez a legcsodásabb ravaszkodás neme, mit valaha láttam. Árulójuk hasontollu, üzletileg betanított Júdás a maguk köréből; gyilkosuk, az ember kezén kivül egy sajátszerű neme az ebnek, mellynek betanítása, mint sok esetnél az embereknél, csupán mesterileg végrehajtott elbutításon alapszik. Ez ebnek eleinte honn szűk nyílásokon kell áthajitott eledele után bújnia s mindig néma intésre engedelmeskednie. Azonfölül orvosilag meg is némítják őt, s a legkisebb hangra is addig és annyit büntetik szegény fejét, mig utoljára soha többé meg sem mukkan. Nevet soha sem kap s merő intésre kell engedelmeskednie. Az eb, ba e nevelés be van fejezve, alkalmazást nyer, hogy azután a csal kacsával egyetemben s öntudatlanul vezesse az ártatlan vizi szárnyasokat a vágó székre. A csal kacsát szelid kacsák közül rögtön tojásból kikelte után választják, tekintve arra, hogy tollazata a vadakéval megegyezzék. Kizárólag csak az eteti, ki egykor használni akarja s etetés közben bizonyos alig hallható dallamot fütyöl előtte. Ez üzleti árulásra felnövelt kacsa egész éven át, mig zárdaszerü iskolázása tart, soha mást nem lát, mint mesterét.Ha megérti a halk füttyöt, ismeri lépését és érzi szagát már távolról urának, s ha ennek kezéből eszik : akkor alkalmazást nyer. Tehát a decoy-man : csalférfi;— decoy-duck : Csalkacsa; és decoy-dog : csaleb, az egész személyzet, melly hivatva van a kacsák „feldolgozására" hogy az üzleti kifejezést, melly azok becsalását a halálos csatornákba jelenti, betű szerint visszaadjuk. A csaltavon létező nappali tanyájukat a kacsák csak esti szürkületkor hagyják el, hogy éjen a szomszéd mocsárok- és ingovány okban űzhessék el éhségüket; — viradatkor visszatérnek s alusznak délig. Ébredésük után a legnagyobb kaczérsággal látnak piperéjükhez, vidám csevegés között mossák és rendezik tollazatúkat. Tavaszszal rendkívüli sok szerelmi ügynek kell végére járniuk, hol a párviadalok napisőt órai renden vannak, miután a vadréczék korán sem ismerik a szelídek között divatozó polygamiát — miért is vetélytársaikat erélyesen s mindenkorra el kell távoztatniok. Mind e mellett vannak a fiatalabb him s nőstény kacsák között kaczérok s udvarlók, kiknek viselete fölött van mit pletykázni azután a botrány hajhászó véneknek. Az idősb higgadtabb vérű, a házasság édes kötelékei között élő urak s delnők illy alkalmakkor, midőn a fiatalság szerelmi s lovagtusái folynak, csendesen himbálják magukat a partok mentében, hogy sütkérezhessennek a napon s kritizálhassák a fiatalságot, melly az ő korukban sokkal jobb volt. . . . Olly fesztelenül történik itt minden, mint a távol Bothnia vadonságaiban, honnan alkalmasint származott ide e szárnyasok egynémellyike. Nem is gyanítja e nép, hogy mozdulataik mindegyikét vizsga emberi szem kémli a kákafal mesterségesen készült nyitásain át. . . . Ha kedvez az idő, akkor