Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-05-30 / 10. szám

155 az istálló, az angol nem sokat törődik, csak tiszta legyen és czélszerü. A növényházi légmérsékletü zsúfolt nagy istálló, mellyben a kötelességeiket teljesítő őrök a lovaknak tulajdonkép soha sem engednek nyugtot, a ló jó állapotának (condition) valóságos ellensége; a lovaknak illy helyen okvetlen el kell petyhüdniük s lehetlenség volna illy istállóban tartott lovat versenytéri, vadászati, vagy egyéb kemény munkára kellő állapotba helyezni. Az angol ugy helyezi el lovát az istállóban, hogy kárt ne csinálhasson magában, de azután bezárja az istállót s nem enged senkit ki- s be futkosni, és ezt nem szeszélyből teszi, hanem mert a lónak annyi javára való nyugalmat akar engedni, a mennyit a tőle igényelt kemény munka csak megenged. A legnagyobb értékű telivér kanczák, 1000 f. sterlinggel megfizetett csikók, nyilt színekben állanak, soha nem vakartatnak, s tulajdonosaik nem gondolnak vele, ha eső mossa is azokat. Pedig nagy értéküknél fogva e bánásmód nem volna használatban, ha helyességét tapasztalás nem bizonyítaná. Igaz, bogy illy állatok szemre nem oly szépek mint a vakart, sima, és még télen is szép szőrűek; a vakarás azonban a bőr fokozott érzékenységét idézi szükségeskép elé, mi aztán az időváltozás megérzésére teszi őket fogékonyokká. Ezen ártalmas befolyások elleni megóvásuk végett a continensen olly meleg istállóban tartják a lovakat, hogy ezek végképi elpuhulásukat okozzák. Eltérve attól, hogy a naponkénti vakarás a vemhes kanczákat ingerli, ez még több szolgálat és költekezés szükségét is okozza, mi Angliában tehát nincs meg; ennek következtében itt a tenyészlovak gyakran olly bundásak mint a medve; de ha később használatra állítatván ki, tisztogatás alá kerülnek, szerzetük ép olly széppé válik, mint bármelly más leggondosabban ápolt lóé. A tenyészméneket is máskép tartják; a nem dolgozókat a hágás bevégeztével hűsitő és lágy takarmányra fogják, teljes állapotukról úgyszólván lefokozzák s csak ismét a hágásidő közelgtével és fokonként szoktatják teljes adagra s készítik elő feladatukra. Es ugy látszik, hogy ezen időközbeni lefokozása a természetnek nem rosz rendszabály, mert daczára annak, hogy némelly félvércsődör egy kőrútban 100 kanczát is kap, e mének nagy időt érnek s mellette egészségesek és használhatók maradnak. A mondottakat Összevonva látjuk, hogy Angliában a lovak nevelése és tartása körül főelvek : 1) a jó takarmány; 2) a sok mozgást engedő tér; 3) az istállóban lehetőleg sok fris lég és nyugalom. E feltételeket a ló jó állapotára nézve mellőzhetlenekül tartják. Az élelmezésnek a mozgással kellő arányban kell állnia; jelesül azt hiszik, hogy a sok zab sok mozgás nélkül ártalmas s a nedvek túlteltsége betegségeket, sőt csonthibákat is szül; angol tenyésztők véleménye szerint elv gyanánt ajánlandó : sok élelem, sok mozgás; kevés mozgás, kevesebb élelem; az első, ha kivihető, ini nagyobb intézetekben ismét nehéz dolog, természetesen jobb, mert erőteljesebb kifejlést és egészségi állapotot eredményez. Ezen, minden angol előtt ismeretes elvek átalános és folytonos alkalmazása, a nemzedékek folyama alatt mindenesetre sokat járult az angol lovak erősségéhez és derekasságához. 10*