Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-04-30 / 8. szám

IJ K A LOVÁSZAT ÉS VADÁSZAT KÖRÉBŐL. Csütörtök április 30. 8. sz. EIsö évfolyam 1857. A vadászló. SZÁLBEK GYÖRGYTŐL. I. Vadászló gyakran szóbeszéd tárgya, minő legyen az? ad liominem. Vér és szabályszerű alkat. Mindennapi tapasztalás nyomán meggyőződve mondhatom, hogy tisztelt olvasóim s nemolvasóim közt is alig lesz ki el ne ismerné, hogy férfitársaságban a hányszor lovakról, főleg midőn hátasakról van szó, mindannyiszor megemlítik a vadászlovat. Egyik dicsérni akarja valamellyik eladó lovát, s lia ez nem is egyéb középszerű agarász-ponynál, benne a vadászló egy vagy más tulajdonát tünteti fel; másiknak vevő szándoka van s ámbár nem más czélból, csak hogy naponként egy kis egészségére váló sétalovaglást tehessen, valószínűleg szintén a vadászló tulajdonait fogja abban követelni. S ha illyenkor a beszélgetők rendes foglalkozásai után tudakozódunk, többnyire azt találjuk, hogy nagyobb részük nem is szokott vadászni s ennélfogva a vadászló tulajdonait nem is becsülheti kellőleg, nem ismervén azokat. E tény okai fölött gyakran gondolkoztam s utóvégre is azon meggyőződésre juték, miként az nem eredhet egyébből mint azon átalános hiedelemből, hogy a vadászlóban üszpontosulni kell a ló minden jeles tulajdonának, miért is e czimnek valamelly lóra alkalmazása legnagyobb 8