Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-04-02 / 6. szám

98 indulva ki, május végéig a ragadozókat nem kell bántani, mert az anyjukat elvesztő kölyköknek alkalmasint kinos éhhalállal kell kimulniok. Ha azonban a vad tanyája, hol kölykei vannak, ismeretes : e kimélet megszűnik. A ragadozó madarakra nézve nem áll a fünebbi — nézet inkább mint szabály, mert, a hollóét kivéve, még alig ' 7 7 o ö kelt ki egy tojás s aztán a fészek könnyebben látható meg és pusztitható el. Fáczánosokban a szabadban kotló fáczántyúkok tojásait e hó vége felé összeszedni s kiköltés végett az e czélra berendezett házba vinni kell. IIa aztán e tojások helyébe közönséges tyúktojásokat (miket a fáczántojáshoz hasonlóra lehet gyöngén színezni) lop az ember a kotlós fáczán alá : a kiköltött s vadan felnövő csirkékből fogoly-tenyészet áll elő. A fáozánnak azonban már be kellett végeznie a kotlást. — A görénylyukak és kölykek utáni kutatásban soha nem lehet túlzott a szorgalom. Vadaskertekben az őszivel bevetett földeket a vad számára megnyitni, a zabföldeket pedig bevetni kell. Sokan e hónapot tartják a vizslák párosítására legczélszerűbbnek azon oknál fogva, mert a kölyök juliushoz egy évre esztendős lévén, idomitás után, sőt ezzel egyszerre, gyakorlatba vehető. Egy e részbeni tekintély a vizsláknak inkább nyári mint tavaszi idomítása mellett azt hozza fel, hogy tavaszszal a foglyot, nyúlat s egyéb vadat kimélni kellvén, a kutyának csak az egyetlen vizi szalonka mellett lehet gyakorlata, de ez nincs nagy számmal s vadászata gyakran a nagy vízállás miatt lehetlen; következnék a kacsavadászat, de hiszen ez néha még az öreg kutyákat is szelesekké teszi, hát még a fiatalokat; e szerint a vizsla a fürj és fogoly idejéig hever, holott nyáron ezek- s a fáczán, nyúl, mocsár- és erdei szalonkavadászatok mellett az idomitást rögtön követheti a gyakorlat; a kutya folyvást a vadász szemei előtt van s betanulja mindazt, mire ügyelnie kell. Télen azután, ha netalán még valamelly sebesült rókával összemarakodni is nyil alkalma, szilárdságot nyer, s ha tavaszszal a kacsavadászaton nem teljesen biztos, akkor vagy a vadász a hibás, vagy a kutya nem ér semmit. Németországi lóversenyek 1857-ben. IV. Celle. (A versenyek a/, aug. 23-ával kezdődő hét két napján fognak tartatni). Első nap. — l.Guelph-díj a felség által kitűzött 300 Pistolra(l Pistol 7 fr. 54 kr.) Tét. 30 Lajos arany, fele bánat. Az aláírás elzárva. — Tisztelet-díj, mellyet a királyné tűzött, ki,úrlovasok s csak hannoverai lovak számára. — 3. Handicap 50 L. ar. Futhat minden ló. Tét 10 L. ar. fele bánat, nevezés : máj. 1.—4. Verseny, 3—4 éves szárazföldi lovak számára. Tét 15, bánat 5 L. ar. Ráadás egy ezüstedény, melly a háromszori győztesnek lesz tulajdona. Az aláírás elzárva. Második nap. — 5. Egyleti verseny hannoverai birtokosok és egyleti tagok lovai számára, 60 és 20 L. ar. díjjért. — 6. Díj, mellyet több sportkedvelő egy ezüst edényben tűzött ki. Futhat minden ló. Tét 15, bánat 10 L. ar. Az aláírás elzárva.— 7. Eladó verseny. Díj : 40 L. ar. Futhat minden ló. Tét és bánat