Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-15 / 15. szám
1 szesen 427 drb különféle ruhanemű, fűtőanyag pedig •s 2234 csomó. k 6. Ezután az elnök egyenkint és összesen hálás k köszönetét mondott az egylet működő tagjainak ázon j érdemes fáradozásokért, melyeket a szegények gondozása ügyében teljesítettek, különösen méltányolva Sztrecsko ]r János ruhatárnok önfeláldozó működését, melyet úgy b a ruhatár mint a fűtő fáradságos kezelésében, mint h általában a szegények ügyes bajos gondozásában mindenkor tanúsított. J1 \ 7. Majd dr. Virter Lajos ez. püspök és nagyprér pest, végül dr. Csányi János takarékpénztári igazgató r mondott meleg szavakban őszinte köszönetét az egylet nemeslelkű és atyai gondoskodáséi elnökének, mit a | közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadott, r A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Miltényi Gyula 3 kanonok és Mlinkó István kéretvén fel, a közgyűlés az \ évi kimutatás példányainak kiosztásával véget ért. C S A R N O K. Jókai müvei. Talán az egész világirodalomban nincs még egy ilyen alak mint Jókai, a ki ötvenesztendő leforgása alatt egymaga nemzeti irodalmat teremtett meg műveinek impozáns könyvtárával a melyben soha fényüket nem vesztő szellemi kincsek vannak letéve. Fáradhatatlan munkásság, a hazaszeretet állandó ébrentartása, gazdagítása a sziveknek és elméknek, kedves csapongása a fantáziának: ez Jókai Mór ötvenéves Írói tevékenységének kerete s a jutalom, a melylyel a magyarnemzet mindezt meghálálta : páratlan lelkesedés és rajongó szeretet. A mikor ilyen kapocs fűzi a költőt nemzetéhez, a monumentum nem lehet hideg márványszobor, annak is élnie kell, hogy hirdethesse minden időkre e kapocs bensőségét, azt az elismerést, a mely a költőnek apoteozisa, a nemzetnek pedig felmagasztosodása volt. Ez a monumentum : a költő műveiből emelkedő pirámis, a mely magasságban is vetélkedik bármilyen szobor nagyságával, értékben pedig felülmúlja valamennyit. Beszédes obe- liszk, a melyet a tizenkilenczedik század végén, küszöbén az uj ezredévnek, a nemzet legnépszerűbb költőjének felállított. A jubiláris nemzeti diszkiadás ez a legmaradandóbb emléke az ünnepségeknek, a mely egyként hirdeti a költő páratlanul termékeny géniuszát és Magyarország példátlan áldozatkészségét. Tudva van, hogy a jubiláns nemzeti diszkiadásnak, a mely száz vaskos kötetben Jókai Mór összes műveit foglalja magában, kettős czélja volt. Egyrészt, hogy emléke maradjon a jubileumnak, megörökitője Magyarország irodalomtörténetében, másrészt, hogy a nemzet százezer forint honoráriummal tegye gondtalanná ősz költőjének életét. Ép ez a kettős czél teszi érthetővé, hogy a jubileumot rendező nagybizottság kétszáz forintban állapította meg a száz kutet árát, és ez összegnek lehetőleg egyszerre való befizetését kívánta, számítva első sorban a vagyonosabb társadalmi osztályok támogatására, hogy e példátlan Írói honorárium a jubileum napján Jókainak átnyújtható legyen. Az eredmény felülmúlta a legnagyob várakozást, de egyszersmind másra is figyelmessé tett. A Jókai jubileum ügyét vezető bizottsághoz és a fővárosi lapok szerkesztőségeihez az ország minden részéből, a társadalom minden osztályából százszámra érkeztek a levelek és megkeresések. hogy Jókai összkiadása könnyen törleszthető havi részletfizetések mellett bocsáttassák a nagy közönőt vitézsége s feláldozásáért azzal akarom jutalmazni, hogy amit kér tőlem telhetőleg teljesíteni Ígérem. Kérj tőlem bármit derék ifjú bizonyára megkapod ! — Uram, felel az ifjú elérzékenyülve, — kívánságom nagyon egyszerű, de te azt még sem teljesítheted. Földi boldogságom volna az a mit tőled kérnék, ezt pedig csak leányod birhatása szerezhetné meg nekem. Tudva azonban, hogy én csak szegény pórfiú vagyok, leányod í pedig nagy család sarja az ő birhatásáról régen lemon- I dottam. Midőn e kedves vidéket, hol a felkelő napot először láttam s anyám bölcsőmet ringató, pár évvel . előbb elhagytam, nem vittem mást magammal, mint I leányodnak szivembe örök hetükkel vésett emlékét. Most azonban, midőn váratlanul úri hajlékodba jutottam, a gyermekkornak emlékei szivemben hangosan felszólalnak s azt kérik add nekem leányodat, add nekem őt, ki engem még a gyermekkorból szeret. Ne adj mást csak atyai áldásodat s én akkor a legboldogabb leszek, mert a föld legnagyobb kincsét fogom birni leányodban ! Az ifjú szavai villámként sújtottak s a kedélyekben különböző változást idézve elő, az arezokra is különféle kifejezéseket varázsoltak. Az atya, ki e kérésre éppen nem számított, felháborodásának az ifjúra vetett komoly tekintetben adott kifejezést. A jelenlevők egymásra mosolyogva az ifjú fellépését műveletlenségnek tulajdonítván, azt sugdosák egymás között, hogy miért is ültet asztalához ilyen közönséges embert. Az anya pedig, ki leginkább büszke volt leányának nemesi származására, leányához fordulva gúnyos kérdésekben akarta leányának örömét kifürkészni a „szerencse“ felett. Csak Sárikán nem volt semmi változás észlelhető. Komoly magatartása s az, hogy a gúnyolódók megjegyzésein még csak el sem mosolyodéit, azt látszol! bizonyítani, hogy az ifjúnak kérése Ugkevésbbé sem annyira merész, hogy az teljesíthető ne volna. ség íendelkezeseie, meií az irodalom ezen ünnepéből ki akarja venni íeszét minden művelt tagja a magyar társadalomnak. Jókai Mór az egész nemzeté, műveiben szegények és gazdagok egyaránt gyönyörűséget találnak. Fogyatékos volna tehát az ünnep, ha a társadalomnak csupán dúsgazdag tagjai szerezhetnék meg a költészet e kincses tárát, a mely most, hogy a jm bileum elmúlt, a nagy közönség számára hozzáférhetetlenné vált. Egyhangú véleménye volt az egész országnak, hogy a bizottság az előfizetés módozatait megkönnyítve, lehetővé ( tegye mindenkinek a jubileumban való részvételt. És bár a bizottság meg volt győződve a közönség eme óhajának jogosult volta felől, még sem volt lehető rá nézve ily irányú disposi- cziókat létesíteni, mig a nemzeti diszkiadás és ezáltal a nemzeti tiszteletdij sorsát a tényleges befizetések által teljesen biztosítottnak nem tudja. Most, hogy a bizottság az ország színe előtt merész és nagy felelősséggel járó vállalkozásának fényes sikeréről beszámolhatott, lehetővé vált az érdekelt kiadók közreműködésével és a jubiláns szerző beleegyezésével ez általános óhaj és jogos kívánság teljesítése olyformán, hogy a jubiláris nemzeti diszkiadás mellett Jókai Mór összes műveinek nemzeti kiadása fog közrebocsáttatni és igy könnyen törleszthető tetszés szerinti, de legalább 4 frtnyi csekély havi részletfizetés mellett fog a kolosz- szális mű az egész magyar társadalomnak rendelkezésére bocsáttatani. Képzelhető, hogy e vállalatnak ilyen formában való keresztülvitele újabb áldozatokba és újabb befektetésekbe került. Mert a mig a kiadók, a kik Jókai egy-egy művét megszerezték, a jubiláris nemzeti diszkiadás létrejötte érdekében — egyedül erre a kiadásra — tulajdonjogukról lemondtak, addig ez újabb vállalatnál, a mely már tisztán a nagy közönség igényének óhajt megfelelni, sok mindenféle jogosult érdek kilégitését kellett számba venni. Nincs olyan irodalmi mű, a melynek előállítása, beleértve az irói honoráriumot, olcsóbb lehetne, mint a nemzeti diszkiadás, a melynek egy-egy ivére — kétszáz forintot számítva száz húsz ives kötetért — fiz krajezár esik. És csakis azért lehetett ilyen áron a jubileum e monumetális emlékét közrebocsátani, mert teljesen önzetlen volt a czél, a melyet Jókai Mór valamennyi kiadója szolgált. A nemzeti kiadás számításai szintén a vállalat erkölcsi alapján nyugszanak. Havi, legkisebb négy forintos részletekben lesz megvásárolható a száz kötet, a melynek kiállítása mindössze annyiban tér el a jubiláris kiadástól, hogy formája valamivel kisebb és papírja egy árnyalattal vékonyabb lesz; a betű a nyomás ugyanaz marad. A terv pontos számítások alapján készült és csakis igy volt lehetséges hozzáférhetővé tenni a nagy közönség számára a nemzeti kiadást, a mely minthogy tendencziájában és terjesztési eszközeiben különbözik a jubiláris kiadástól, olcsóbban és más módozatokkal előállítható nem volt. A nemzeti kiadás finom kötésben jut az előfizetők kezéhez és a száz kötet bekötési árát a kiadó ezég ötven forintban állapította meg, úgy hogy a nemzeti kiadás, a melynek előfizetési ára havi négy forintos részletekben törleszthető, kétszázötven forint, voltaképpen épp oly becses, épp oly értékes és épp oly olcsó, mint a jubiláris kiadás s még megvan az az előnye is, a melylyel az ország általános kívánsága teljesül, hogy minden művelt ember számára hozzáférhetővé válik. Előfizetést a nagyobb könyvkereskedések fogadnak el, hol annak módozatairól is részletes tájékozás szerezhető. Városi és vidéki hirek. = Püspökünk újabb adománya. Dr. Schuster Konstantin megyés püspökünk ő nméltósága a kassai székesegyház restaurálásának költségeire 15,000 frtot küldött. A zavarból Kőhegyi bontakozott ki leghamarább s folytatni kezdé a beszédet. — Atyai szivem legdrágább kincsét rabolnád el fiam, azért ezen óhajodról tégy le. Nemesi birtokom teendő örököséül, s családom büszkeségének : Sárikának férjéül szégyen s pirulás nélkül el nem ismerhetlek. Általános megvetés s örökös szégyen volna e tettemért nemesi családom büntetése. S te ifjú bajnok, ki életemet már egyszer megmentéd, most ments meg a fenyegető /erkölcsi halálról! — Kívánságom csak óhajtás uram, de élted meg- mentőjének életét mented meg te is, ha leányodat nekem adod s ezzel legnemesebben jutalmazod meg vitézségemet. — De te ifjú arra nem is gondolsz, hogy Sárika vájjon szeret-e téged? Hiszen neki magasabb műveltsége s finomabb Ízlése van, hogy sem egy szegény pór fiúval megelégednék ; ő bizonyára szépségei, gazdaságot s ezen felül még dicső családi múltat fog majd annál keresni, kit kezével valamikor boldogitand. — Atyám! szól erre Sárika, — a szépség és gazdaság a lélekben van s fényes • családi múltja az iparkodó s becsületes földmunkásának ép úgy lehet, mint azoknak, kiket a sors jóléttel bőven elhalmozott. Sárika ebnes megjegyzése kivette az eddig csendben ülő anyát is türelméből, s igyekezett is hamarosan rosszallásának ily módon kifejezést adni. — No ugyan éretted is törhettük magunkat leányom, ilyen szerencsét ugyan magas származásod és műveltséged nélkül is találhattál volna. Ilyen gondolkozás csak szomorúságunkra lehet! Talán bizony te is szerelmes vagy a pórfiúba ? (Vége köv.) = Bérmálás. A közelgő pünkösd napjáíi püspökünk ő exciája, mint az előző években, ez idén is fog bérmálni. A jelentkezőket, kik legalább 12 évesek, a felső és alsó plébánián Írják össze, hol a további teendők felől is tájékozást nyernek. A gimnáziumi ifjakat hittanáruk, a polgári és elemi isknlák növendékeit saját hitoktatójuk Írja össze s látja el további utasítással. = Egyházmegyei hír. Krébesz Andor fóthi káplán ideiglenes minőségben Sámsonba helyeztetett át. f Weiszbarth János, a váczi takarékpénztár volt érdemes igazgatója, e hó 11-én elhunyt. Pár év előtt szélhűdés érte, melynek következtében állását is ott kellett hagynia, s azóta folytonosan betegeskedett, élete csak lassú haldoklás volt. Temetése városunk közönségének osztatlan részvéte mellett ment végbe. Megjelentek a város, a takarékpénztár tisztviselői kara, a kegyesrendi tanári kar, a tűzoltóság stb. A koporsó borítva volt szebbnél szebb koszorúkkal. A beszente- lést Motesitzlcy János, prépost-kanonok végezte infula alatt fényes papi segédlettel. Haláláról a következő gyászjelentést adta ki a család: „Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentik feledhetetlen atyjuk-, nagyatyjuk-, apósuknak és a dédapának Weiszbarth János érdemesült takarékpénztári igazgatónak f. hó 11-én reggel 7 órakor a halotti szentségekkel ellátva hosszas szenvedés után életének 67-ik évében végelgyöngülés- ben történt gyászos elhunyták A boldogulnak hült tetemei f. hó 13-án délután 5 órakor fognak a középvárosi sirkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 14-én, szombaton reggel 8 órakor fog az elhunytnak lelki üdvéért a felsővárosi plebánia-templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Váczon, 1894. április hó 11-én. Áldás és béke hamvaira! Özv. Kiss Béláné, sz. Weiszbarth Julianna s leánya, férj. Tóján Károlyné és gyermeke; Duray Jánosné, sz. Weiszbarth Francziska, férje és gyermekeik; ifj. Weiszbarth János és gyermekei; dr. Vámos Károly; dr. Vámos Gyula és neje sz. Heuthaler Anna; Weiszbarth József és neje sz. Stuber Irma és gyermekeik.“ = Egyleti ünnepély. Ma délután V26 órakor a helybeli kath. legényegylet sz. József tiszteletére ünnepélyt rendez, melylyel egyúttal alapittatásának évfordulóját is ünnepli. Tárgysorozat: 1. „Pápai hymnus énekli a kar. — 2. Megnyitó beszéd, tartja Porubszky József. — 3. „Sz. József oltalma“ Szuliktól. Szavalja Kmety Lajos. •-- 4. „ Sz. Józsefhez“, énekli a kar. — 5. „A vasárnap megszentelése“, felolvassa Léska József. — 6. „Sóhajtás“ Szánthótól. Szavalja Kovács József. — 7. „Szózat“, énekli a kar. — 8. Záróbeszéd, tartja Kanda István elnök. Ezen ünnepélyre meghívók nem bocsájtattak ki, de az érdeklődők szívesen láttatnak. = Katonaság a templomban. A helybeli honvéd-huszár-ezred legénysége tegnap reggel példás buzgósággal végezte el húsvéti sz. gyónását és áldozását a székesegyházban, miután előző napon délután ugyanott résztvettek az előkészítő tanításon, melyet Porubszky József karkáplán intézett hozzájok a szószékről. = Műkedvelők köre vasárnap f. hó 15-én a „Curia“ szálló kis termében délután 5 órakor tartja első értekezletét, melyre az eddig jelentkezett tagokat meghívja az ideiglenes bizottság és kéri mindazokat, kik e kör iránt érdeklődnek és bármi tekintetben közreműködni óhajtanak, vagy azt bármiképen pártolják, megjelenni szíveskedjenek. Az előkészítő bizottság erre az alkalomra semmiféle meghívókat nem küldött szét és senkit külön meg nem hiv. =r Sebes hajtás. E hó 13-án az este hazatérő^ de útközben egy kocsmában lerészegedett talyigás, oly sebesen hajtatott, hogy egy az utczán épen akkor átmenő kis fiút eltiport a lova. Szerencsére testében nem esett semmi baja a fiúcskának, de az ijedségtől úgy kellett az arra menőknek őt az utcza közepéről elvinni, a részeg talyigás meg mit sem törődve tovább hajtatott. Felhívjuk ez úttal rendőreink figyelmét, hogy a már nagyon elbizakodott laptikásainkat több vigyázatra intsék. — Föth községben a múlt héten választották meg az új községi tisztviselőket. Biró lett Dudás István, törvénybiró Inassá János, pénztáros Tóth István, esküdtek pedig Kozma János, Szikszay János, Dudás András, Sallay András, G. Kiss János és Elek György. = Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye közgyűlésén a központi gyámpénztárosi állást töltötték be. Két jelölt volt: Bolváry István és Péter Kálmán, akik közül egyhangúlag Péter Kálmánt választották meg. A Ludoviceumban megüresedett két alapítványi helyre a törvényhatóság Szilágyi Istvánt és Ilorák Jánost jelölte ki, az esetre pedig ha közülük az egyik nem fogadná el a helyet, Szabó Ferenczet. A tanácskozók pénzintézetet jelöllek ki aztán az árvapénzek elhelyezésére. Ez alkalommal is a Pesti Hazai Első Takarék- pénztár egyesületre szavaztak. Két uj gyógyszertár fölállítása iránt beadott kérvényt tárgyaltak utóbb. Az egyiket Örkény-ben akarják fölállítani s ezt a törvény- hatóság meg is engedte, a másikat Irsán, de ezt a kérvényt elutasította. Varga József.
