Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-17 / 20. szám

miséje, betétekül pedig ,,-Vcni sancte“ és „Confirma hoc Deus“ (Zsasskovszkytól) basszus szóló adatik elő. — Kinevezés. A nagyméltóságú vallás és köz­oktatási m. kir. minisztérium a váczi kir. siketnéma intézethez Scherer István, Együd Lajos é; Berinza János tanársegédeket rendes tanárokká, Boyányi Gyula tanár­segédet pedig segédtanárrá nevezte ki. => Hangverseny. Mint biztos forrásból értesü­lünk, Juhász Ferencz a m. kir. opera tagja, városunk derék szülötte, közönségünknek egy ritka élvezetes es­tét óhajtván szerezni, az opera legnagyobb énekesét Ney Dávidot és Strümp fler Ignácz hegedűművészt meg­nyerte, hogy junius 2-án városunkban hangversenyez­zenek. Előre is felhívjuk városunk ismert műértő kö­zönségének figyelmét e valóban kellemesnek Ígérkező estére. A meghívók és a műsor a jövő hét folyamán fognak szétküldetni. = Egyetemi pályadijak. A budapesti m. k. tudomány-egyetemen f. hó 13-án osztották ki azon pályadijakat, melyek az egyes facultások által a leg­jobb pályaműveknek oda Ítéltettek. A mi iíjaink kö­zül Steiner Lajos bölcsészethallgató is nyert egy hetven forintos pályadijat, a ki már nem egyszer küzdött ki­tűnő mathematikai dolgozataival. Sic itur ad astra! = Blaha Lujza a magyar nemzet csalogánya a napokban Vcröczérc rándult, hogy a folyó évi szün­időre nyaralót vegyen magának. Nem tudtunk biztos adatokat szerezni a felől, vájjon Blaha Lujza végleg határozott-e eme szándéka fölött, részünkről csak örö­münket fejezhetnénk ki, ha Verőcze ily előkelő nyaraló által hírnévre tenne szert; de még jobban örülnénk azon, ha ő méltóságát körünkben üdvözölhetnek. — A közkutakról. Mintegy két éve annak, hogy Korpás Márton városi tanácsnok a piaczon a Curia- szálló előtt egy régi kutat felnyittatott. Azóta várjuk e kút megcsinál tatását, de úgy látszik a város lemon­dott abbeli tervéről, hogy a piaczot közkúttal diszitse. = A kójvonatok újbóli forgalomba ho­zása. Folyó évi május hó J 7-től kezdve Budapest és Esztergom-Nána között a 103. és 104. sz. kéjvonatok vasár- és ünnepnapokon — tekintet nélkül az időjárásra — ismét forgalomba fognak helyeztetni, és pedig a 104. sz. kéjvonat Budapestről indul G óra 30 perczkor reggel, Váczról indul 7 óra 29 perczkor reggel, Esztergom-Ná- uára érkezik 8 óra 55 perczkor reggel; a 103. sz. kéjvo­nat Esztergom-Nánából indul 8 óra 50 perczkor este, Vaczról indul 10 óra 32 perczkor éjjel, Budapestre érkezik 11 óra 30 perczkor éjjel. A közlekedési idők budapesti idő szerint vannak kitüntetve. A Budapest és Eszter­gom-Nána között közlekedő kéjvonatok „Helemba“ és „Dömös“ megállóhelyeket kivéve az összes állomásokon és szükséghez képest a többi megállóhelyen tartózko­dást vesznek. — Az általános menetrendnek folyó évi junius hó 1-vel történendő változása alkalmával ezen kéjvonatok meg változtatott menetrendje a budapesi—ész­ter gom-náixiai vonalon forgalomba helyezett helyi személy- vonatokra vonatkozó menetrend-hirdetményből vehető ki. Budapest, 1891. évi május hóban, Az igazgatóság. = Az anyagyilkos, Huber József pőrét e hó 13-án tárgyalta a kir. Ítélőtábla első tanácsa. Jenny bíró ismertette az ügyet, melyet a pestvidéki kir. tör­vényszék nemrég tárgyalt másodszor. Első Ízben tudva­levőleg fölmentették a vádlottat, mert az orvosi véle­mény kétségbe vonta beszámithatatlanságát, de a kir. tábla máskép fogta fel a dolgot s uj tárgyalást ren­delt el. Az orvosi vélemény szerint a vádlott nem cselekedett teljesen beszámíthatatlan állapotban, a köz­egészségügyi tanács ellenben kétségbevonta beszámit- hatóságát. Az uj végtárgyaláson a törvényszéki orvo­sok véleményét fogadta el a bíróság ítélete alapjául s a vádlottat szándékos emberölés miatt, a számos eny­hítő körülmény tekintetbe vételével, negyedfélévi fegy­házbüntetésre Ítélte. A királyi tábla Huber József bün­tetését öt évi fegyházra emelte fel. = Lesz látni való a fővárosban! Budapesten a pünkösdi ünnepek alatt nyílik meg a madarászati kongresszus. Tóth Béla, a héten jeles czikkben méltá­nyolta a „Budapesti Hírlap “-ban különösen Hermann Ottó érdemeit, a kinek oroszlán része volt a terv ke­resztülvitelében. A másik esemény a középiskolai ifjak tornaversenye, a melynek rendezésében fölötte sokat fáradt Krenedits Gyula törvényszéki jegyző, városunk érdemes szülötte. = Az ipartestületről az „Iparügyek“ f. hó 15-én megjelent száma a következőket Írja: „Váczi tu­dósítónk az ottani ipartestület zavartalan működése elleni újabb sajnos izgatásokról értesíti lapunkat, mely izgatások ismét azon iparág köréből indultak ki, mely a legjobb utón van, hogy a testületi önkormányzattal zeniben kezdettől tanúsított ellenséges magatartása miatt a régi rokonszenvet alaposan eljátszsza. Annál örvendetesebb, hogy a testület ellenesei a váczi pol­gármester személyében emberükre találtak, a ki a ve­szélyeztetett közczél érdekében a formaságokon túltette magát és a testület fennállása ellen irányult többségi határozatokat és választásokat nyomban érvénytelenek­nek nyilvánította. A' félrevezetett többség ugyanis a legutóbbi közgyűlésen a testület létesítése és felvirá­goztatása körül oly érdemeket szerzett Olaj Ferencz helyébe Z. J. csizmadiamestert akarta' elnökké meg­választani, a ki kezdettől fogva vezére volt a testület­ellenes csoportnak; a közgyűlésen jelen volt Gajáry polgármester azonban úgy e választásban, mint ama többségileg elfogadott indítványban, mely szerint a jegyzői fizetés felére szállittassék le, a testület fenn- állhatása ellen irányuló ezélzatot látván, mindkét több­ségi határozatot érvénytelennek nyilvánította. Ellenben alakilag szabályszerűleg történvén az évi tagdíjnak 2 írtról 1 frt 20 krra való leszállítása, megtétettek a kellő lépések, hogy az idevágó alapszabálymódositás felsőbb helyen jóváhagyást ne nyerjen. Azt sem lehetett meg­akadályozni, hogy a kilépett előljárósági tagok helyébe egylől-egyig többségileg oly tagok választassanak, akik bizalmi tisztüket aligha a testület javára fogják betöl­teni.“ Adjuk az „Iparügyek“ közlését minden commentár nélkül. Ipartestületünk tudni fogja kötelességét, miszerint a tudósító téves felfogását rektiíikálja. = Színházi referádát tudósítónk túlbuz­gósága (!) folytán nem hozhatunk. — Temetés. Dr. Bolgár Lajos, a szerencsétlen véget ért városi főorvos, temetése múlt vasárnap dél­után óriási közönség részvétele mellett ment végbe. Jelenvoltak: a városi tisztikar, képviselőtestület, siket- néma-intézet elöljárói és növendékei, a fegyintézet, takarékpénztár, ipar- és kereskedelmi hitelintézet tiszti­kara, az önkéntes tűzoltóság, az ipartársulat és ipar­testület tagjai slb. A ravatalra számos szebbnél-szebb koszorú volt helyezve. Az elhunyt tetemeit a közép­városi sirkertben helyezték örök nyugalomra. Nyugod­jék békével! — Mercurnak f. h. 10-én vasárnap hajnalban kellett volna a nap korongja előtt elvonulni. Dr. Kö- vesligethy Radó budapesti csillagász is felfegyverzett szemekkel várta a tünemény közeledését, Vaczról is jelent meg egy fiatal tudós az observatoriumban, azon­ban a várva-várt pillanat nem következhetett be, mert egy irigy felhő eltakarta a felkelő napot s a kis társa­ság szomorúan oszlott el. = Kiállítások. M;í jus hóban a következő ki­állítások nyílnak meg: 15-én már megnyílt a nagy- szombati gazdasági és iparkiállitás s tart egy hétig, a mennyiben 22-én zárják be. Ugyanekkor nyílt meg a Majna melletti Frankfurtban rendezett villamossági kiállítás, a melyet október 15-én fognak berekeszteni. Electro-technikai-, vegyészeti-, egészségügyi- és élelme­zési (részben internationalis) kiállítás van máj. 15-étől szept. közepéig Toulouscban Francziaországban. A bordeauxi nemzetközi általános kiállítás május elsejétől szept. 20-ikáig- fog tartani, májustól novemberig Moszk­vában franczia ipartárgyakból rendeznek kiállítást, mi­kor ez megszűnik ismét Balerinában nyílik egy olasz nemzeti kiállítás, a mely csak a jövő esztendőben ér- véget. Május 20-ikán nyílik meg az agyag- czement- aszfalt- és kőipar-kiállitás Budapesten s öt héten ke­resztül lehet látogatni. Lesznek még Bécsben nemzet­közi fényképészeti, Drágában általános csehországi, Lüttichben Congo-kiállitás, Londonban tengerészeti és Badovában építészeti nemzetközi kiállítás. — A hengermalom uj gőzkazánját f. h. 16-án szállították be a telep helyiségébe. A 180 lóerejü gőz­gép hihetőleg e hó végével szintén meg fog érkezni. — Újpesten legközelebb katholikus legényegylet alakult. Elnökké Illek Vincze plébános, alelnökké dr. Varázséji Béla hitoktató lett megválasztva. A nemes ezélú, helyes irányú egyletre Újpestnek valóban nagy szüksége van, s igy az egy rég érzett hiányt fog ott pótolni. = Nyilvános nyugtázás és köszönet. Az építendő tűzőrtorony költségeire következő aláírások és befizetések történtek : Peidlpeck József 20 kr., Nesz- veda Gyula 2 frt 50 kr., id. Duray János 2 frt 50 kr., Hermann Manó 2 frt 50 kr., Braun Ignácz 20 kr., Re­gele Károlyné 5 frt, Hirschfeld Mór 20 kr., Haidenfcld Ármin 20 kr., dr. Lengyel Soma 20 kr. (Folyt, köv.) = Posta ügy. A kereskedelinügyi miniszter az ország összes posta és távirdahivatalokhoz a követ­kező rendeletet bocsátotta ki: 21363. V. b) miniszteri szám. Tapasztaltam, hogy hirlapszerkesztőségek, pénz­intézetek, egyletek, ügynökök, kereskedők és más ma­gánfelek a posta és távirda hivataloktól bizonyos egyé­nek hitelképességére vonatkozó vagy statisztikai és egyéb adatok közlését kérik. Minthogy a posta és távirda hivatalok magánfeleknek csakis a posta és távirda kezelési szabályokra, illetve a magát igazoló magánfél saját küldeményére nézve adhatnak felvilá­gosításokat; figyelmeztetem a közönséget, hogy a posta és távirda hivatalokhoz kizárólag az imént megjelölt ügyekben forduljon felvilágosításért, mert egyéb tárgyú megkeresésekre a posta hivatalok választ nem adatnak. Budapesten, 1891. április hó 14-én. Baross s. k. — A vidéki nyomdatulajdonosoknak Sze­geden, e hó 17-én és 18-án tartandó országos kong­resszusának programmja : 1. Emlékirat a vidéki nyomda­ipar sérelmeiről és ennek kapcsán oly kormányrendel­kezések kérése: a) hogy az összes állami, megyei, hon­védelmi és más közigazgatási hivatalok nyomtatványa­inak a központban való készíttetése elejtessék: b) hogy a kormány által kiadott vagy elfogadott minták szerint minden állami, megyei és más közigazgatási hivatal ott rendelhesse meg a nyomtatványait, a hol azokat leg­jobban, legkényelmesebben beszerezheti. 2. Kérelme­zendő a pénzügyi kormánynál a mai viszonyoknak meg nem felelő bélyegtörvény módosítása, különös hangsúlyozásával annak, hogy az üzleti körlevelek és kiosztásra szánt hirdetések ucán a bélyeg eltörültessék, mivel ez a jogosulatlan bélyeg-bilincs a vidéki nyom­dákat teljesen megbénítja. 3. Egy impozáns küldöttség- választása, mely az emlékiratokat a kormány tagjainak átnyújtandó lesz. 4. A vidéki nyomdatulajdonosok or­szágos egyletének létesítése. 5. Beérkező indítványok és panaszok tárgyalása. = A vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. XIII. t.-cz. folyó évi július hó 15-én lép életbe. — A kereskedelmi miniszter ugyanezen törvénynyel felhatal- maztatott, hogy határozza meg azon iparnemeket, me­lyeknél a munka nem szünetelhet. A kereskedelmi mi­niszter ezen rendeletet is kibocsájtá s az szintén július 15-én lép életbe. A rendelet három szempontot vesz fel, melyek miatt a vasárnapi munka nem szüntethető be. I. Mert sok iparágnál az üzem félbeszakítása lehe­tetlen. (ilyen az agyag porczellán, téglaégető iparnál az égetési munka, a bőr, ezukor, eczet, fehéritési, lég­szesz, malomőrlés, szesz, serfőző, zománezozó ipari munkák, melyeket félbeszakítani nem lehet.) II. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos üzemben- tartást megkövetelik. (Ilyen a borbély, ezukrász, fűszer, bor, thea, csemege, gyümölcs, tej, liszt, szatócs és ko­fák üzlete, a fürdő üzlet. A hentesek kolbászt déli 12 óráig készíthetnek. A mészárosok és vadkereskedők csakis délig árulhatnak, a nyomda iparnál csakis azon ipari munka, mely sürgős hirdetések, szinlapok és gyászjelentések nyomtatására szükséges. A pékek, szóda- vizárnlók, szállodák, kávéházak munkásai csakis d. e. 10 órájáig dolgozhatnak. III. Mert a közforgalom, va­lamely hadászati vagy egyéb közérdek a folytonos üzemben tartást feltétlenül követeli. (Ilyen a vasúti, hajózási, posta, távirda, távbeszélő üzemeknél előfor­duló munka, hadászat, árvíz, közbiztonság körüli, va­lamint az ünnepélyek körüli díszítési munkák.) — Nyers-selyem szövetet egész ruhára 10 frt 50 krért, valamint jobb minőséget is, küld vám- és bérmentesen Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) gyári raktára Zürich. Minták postafordultával. Levelekre Svájczba 10 kros bélyeg ragasztandó. (5) = Női Betegségek. Kevés fürdő van, hol oly súlyos női betegségeket gyógyítanának kedvező ered- I ménynyel, mint Mattoni budai Erzsébet-sósfürdőjében, különösen az idült méhlób, nemkülönben méhközötti izzadmányok valamint a petefészkek bántalmai azok, melyek ebben a fürdőben a keserű forrás külső és belső használatával a leggyorsabban gyógyíthatók. Nem csoda tehát, hogy évről-évre szaporodik azoknak a hölgyeknek a száma a kik az említett bajokban szen­vedve e gyógyhelyen keresnek segítséget. — A fürdő- idény április hó 26-án vette kezdetét és máris a lakó­szobák tetemes részt az ország különböző részeiből bejelentett betegek részére le vannak foglalva.- A Budapestre utazóknak legmelegebben ajánlhatjuk Chindel Jários »István loherczeg szállodáját«, hol a legszigo­rúbb tisztaság, pontos szolgálat, kitűnő magyar és franczia konyha s hamisítatlan legjobb italok vannak. Az árak jutányosak. A szál­lodát fekvése a lánczhiddal szemben, gyönyörű kilátással a budai hegyekre és királyi várpalotára, teszi kellemessé, közelében van a villamos vasul megálló helye s a gőzhajó állomása. Gondoskodva van a szállodában minden kényelemről, fürdőről, sat., a tulajdonos Gundel János ur személyes felügyelete folytán semmi mulasztás sem fordul elő. = Uj butortelep Budapesten. Mahunka Imre, a fő­városban előnyösen ismert bútor- és müasztalos, ki több évig Párisban és Londonban foglalkozott és képezte magát szakmá­jában műszaki tökélyre, f. évi május hó elsején Budapesten, VIII., Rigó -uteza 8. sz. saját házába helyezte át műhelyét s rendezett be ott saját készítményeiből oly gazdag és választé­kos bútor-raktárt, minőhöz hasonló kevés található Budapesten. Mahunka Imre bármily kívánt stylben, a legjobb száraz faanyag­ból, megrendelésre készít bútorokat, árai jutányosak, miért bát­ran ajánljuk őt tisztelt olvasóink figyelmébe. = A villamos világitás. Az elektrotechnika vívmányaival kapcsolatosan a villamos világitás rohamosau hódit tért az eddig megszokott világítási módozatokkal szerbben. Városok, gyárak szállodák, üzlethelyiségek, színházak, pályaudvarok, stb. használ­ják már, mert az olcsóság előnyeivel összeköti az eddigi világí­tási módokat felülmúló fényt és nyugodtságot, a teljes tűzveszély- telenséget, s nagy előnynyel bir hygienikus tekintetben különösen a légszeszvilágitás felett, úgy hogy a villamvilágilás általános használata már csak idő kérdése lehet. A számtalan elektrotechnikai vállalatok között a Siemens és Halske ezég az, mely a villamos berendezések terén az első és vezérszerepet foglalja el ; ennek berlini, bécsi, charlottenburgi, londoni és pétervári gyártelepei által számtalan város és helyiség rendeztetett be villamos vasúttal (Budapesten is) és világítással, telefon- és távirat-vezetékekkel. E világhírű ezég legutóbb Buda­pesten is nyitott fióktelepet (Ferencz József-rakpart 26. sz.), miért is figyelmeztetjük a városi hatóságokat, a közügyeket intéző ér­tei miséget és magánosokat, hogy most, midőn a villamos világi­tás meghonosítása országszerte napirenden van, az erre szükséges intézkedésekkel kapcsolatosan forduljanak a Siemens és Halske ezég képviselőjéhez Budapesten, ki minden felvilágosítással kész­ségesen szolgál. Laptolajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv. H X R D E T É S E K. Hirdetmény. 8799/1891. tlkvi szám. A pestvidéki kir. törvény­szék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré téte­tik, miszerint a Kakuts községi 22. számú eltévedt telekjegyzőkönyvnek az 1880. évi XLVÍ. t.-cz. 1. §-a a) pontja értelmében, s ugyanazon évi 18058. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet III—V. §-ai alapján újból szerkesztett tervezete ugyanazon igazság­ügyminiszteri rendelet XIII. §-ának a) p. értelmében elfogadtatván, ugyanaz az idézett törvényezikk 2. §-ának első bekezdéséhez, illetve az idézett igazságügyminisz­teri rendelet XIV. §-ához képest a netaláni hibák ki­igazi tása és a hiányok pótlása végett 1891. évi május hó ll-ik napjától bezárólag ugyanazon évi junius hó 25-ik napjáig terjedő 45 napi felszólalási határ­időn át ezen kir. törvényszék telekkönyvtárában köz­szemlére kitétetni fog. Ennélfogva a hivatkozott igazságügyminiszteri ren­delet XVIII. §-a értelmében figyelmeztetnek az érde­kelt felek, miszerint jogukban áll a fent megjelölt telekjegyzőkönyv tervezetét, valamint az annak össze­állításánál alapul szolgált és az 1891. évi 6827/tk. sz. a. hozott végzésben tüzetesen megjelölt forrásokat és segédforrásokat ezen törvényszék telekkönyvtárában megtekinteni, s a pótlásnál követett eljárásra, valamint a telekjegyzőkönyvi tervezetre kifogásaikat megtenni ; ha pedig valamely kifogás egy másik érdekelt fél telek­könyvi bejegyzésére vontkoznék, ennek szabadságában állanct arra észrevételt tenni. E czélból a hivatkozott igazságügyminiszteri ren­delet XVII. §-a értelmében ezen törvényszék telek­könyvtárában a telekkönyvi iroda igazgatójánál a fen­tebbi felszólalási határidő alatt jegyzőkönyv fog nyitva tartatni, melybe úgy a szóval előadott kifogások és felszólalások bevétetni, valamint az Írásba foglalt vo­natkozó beadványok a bemutatott okiratokkal együtt becsatoltatni fognak. Egyúttal az 1880. évi XLVÍ. t.-cz. 3. §-ához ké­pest figyelmeztetnek az érdekelt felek, hogy az uj szer­kesztés folytán hatályon kívül helyezendő fent meg­jelölt eltévedt telekjegyzőkönyvben foglalt bejegyzése­ken alapuló azon jogok, melyek a fentebbi felszólalási határidő alatt nem érvényesíttettek, olyan személyek ellenében, kik az újonnan szerkesztett telekjegyzőkönyv alapján időközben nyilvánkönyvi jogokat jóhiszeműleg szereznének, nem lesznek érvényesíthetők. Kelt Budapesten, 1891. évi április 27-én. A pestvidéki kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom