Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1889-12-29 / 52. szám
A közönség köréből.*) (A tüzőrtorony sorsa.) Tisztelt Szerkesztő úr! Hiába, igazuk van azoknak, akik nálunk minden mozgalmat szalmatüznek mondanak, amely amint fellobban, ép úgy el is alszik. Nem használom e kifejezést szokásba vett frázisként, mert nem tartozom azok közé akik csakúgy hevenyében törnek pálczát valami fölött; hanem a közel múltból merített tapasztalatok — mert egészben véve nem is oly rég vagyok szerencsés e város falai között lakhatni — arra a meggyőződésre juttattak, hogy Váczon az apathikus elem oly túlnyomó, hogy ezeken hajótörést kell szenvedni minden jóra- irányult törekvésnek. Nem csodálnám, ha ezek apáthiája tényleg csak oly esetekben nyilvánulna, amikor az ő érdekük van koczkára téve; de az a baj, hogy ezek az urak mindent egyformán, vagy jobban mondva sehogy sem mérlegelnek és a helyett, hogy az ambicziósus és áldozatkész egyént, aki a közérdek szolgálatába áll, támogatnák — inkább akadályokat gördítenek útjába, vagy hideg részvétlenséggel fordulnak el tőle. Ez tehát az a Scylla, amelyen felakad . . . Nem hozok fel eseteket. Elég ha e tekintetben a tüzőrtorony ügyére hivatkozom. Eklatánsul igazolja ez állításaimat. Ez irányban is indult a múlt évben, vagy ha jól emlékszem ez év elején, városunkban kezdeményezés. A helyi lapok czikkeztek róla; sőt akadt ember, aki a részvétlenségtől vissza nem riadva, élére állt az üdvös mozgalomnak. Fáradságot nem kiméivé házról-házra járt és gyűjtötte a filléreket a tüzőrtoronyra. Össze is hozott egy tekintélyes összeget, amely a költségek egy részét fedezte volna. Hogy ki volt ez az áldozatkész ember, azt talán minden újságolvasó ember tudja. Ha valaha csakugyan megérnénk a tüzőrtorony intézményét: Scherer István úr mindig oroszlánrészt arrogálhat magának belőle. Meg vagyok győződve, hogy nem rajta múlt, hogy az o terve is azon elődjei sorsára jutott, amelyeket a részvétlenség altatott el örökre. Ennyit tudok elmondani a tüzőrtorony történetéből. Ez a képzelet alkotta tüzőrtorony múltja; hogy milyen lesz a jövője, vagy egyáltalában lesz-e jövője, annak Isten a megmondhatója. Félek, hogy ez sem támad fel többé hosszantartó álmából . . . Koczkáztatom e sorokat, hátha akad egy mégis azok közül a hangadók közül, akiknek sikerülni szokott az, amit kezükbe vesznek. Igazán bűn volna a tüzőrtoronynak szépen megkezdett ügyét is elejteni, mert — tartok tőle — hogy hiányának még sokszor megiszszuk a levét. Szerkesztő úr, úgy értesültem, helyt szokott adni b. lapjában a közérdekű közleményeknek is igy remél- lem, hogy az én jószándékkal irt soraimnak is enged egy kis helyet. Váczon, 1889. deczember hó 23-án. Hazafias üdvözlettel —r-f. Városi és vidéki hirek. = Boldog újévet kívánunk lapunk minden olvasójának, úgy szintén szives munkatársainknak is! = Egyházmegyei hirek. Marko vies Lázár apátkanonok az egyházmegyei kegyes alapítványok igazgatóságáról lemondván, arra Kan da István kanonok neveztetett ki. — Alesperemk lettek: a hatvani kerületben Kraemer János verseghi, a gödöllői kerületben Odrai János gödöllői, az ecseghi kerületben a lemondott Szálé Victor helyett Kossitzky Lajos buják!, az újszászi kerületben Lieszkovszky Pál ré- kasi plébánosok. — Kucsera Károly kosdi káplán hasonló minőségben Nagy-Kőrösre, innen Nagy Lajos helyettesül a betegeskedő Holmik János lelkész mellé Vacsra helyeztetett át, Alpárra pedig a gyöngélkedő Nell Ferencz plébános mellé Bakó István kecskeméti káplán rendeltetett. — Hirling János Mácsáról Tápió- Szelére, innen Viz Zoltán Mindszentre, innen Baj esi Gábor Gsongrádra, végül Jakubovits Sándor Hatvan- vanból Kecskemétre küldettek kápláni minőségben. — Odrai Celesztin Bujákról Jobbágyiba ideigl. helyettesül neveztetett. — Bodnár József becskei plébános javadalmáról lemondott. =■ Felhívás! A váczi kath. iskolaszék tagjainak választása 1890. január 5-én reggeli 8 órától d. u. 4-ig fog a leányiskola épületében megejtetni, mely alkalommal szavazati joggal bírlak mindazon kath. férfiak, kik városi, s közvetve iskolai adót fizetnek; ezeknek névjegyzéke a középvárosi fitanoda házmesterénél bárki által megszemlélhető, hogy ha neve véletlenül kihagyatott volna, jövő hó 4-ig felszólalhasson alólirt elnökségnél. Kelt Váczon, 1889. deczember 25-én. Gsávolszky József az iskolaszék egyházi elnöke. = Karácsony-est. A kath. Leányiskola nagytermében ez idén is, mint az előző években, szép ünnepély folyt le f. hó 24-én délután. A jeles tanintézet növendékei lepték meg szülőiket egy ügyesen összeállított s gyakorlottan színre hozott karácsonyi előadással, mely fél 5-kor vette kezdetét. Az ünnepélyre oly nagyszámú közönség jött össze, bogy a terem csak felét volt képes befogadni. Előadás után egy szomszédos terem ajtai nyíltak meg, hol díszes karácsonyfa állott, s a növendékek részére szánt karácsonyi ajándékok voltak elhelyezve. A kedves testvéreknek, kik a vezetésükre bízott növendékeknek nemcsak .tanításán, hanem azonfelül példás nevelésén is helyes irányban s fá*) K rovat alatt készséggel adunk helyet minden közérdekű felszólalásnak, de a felelősség mindenkor a beküldőt terheli. Szerk. radhatlan buzgalommal serénykednek, meghatotta!) mondunk köszönetét mi is, azon tudatban, hogy növendékeink nevelése gondos kezeabe van letéve. De dicséret illeti meg a növendékeket is, kik övéiknek a szorgalom és iparkodás ily szép tanújelét nyújtották. A sikerült szép ünnepély 7 óra tájban ért véget. — Táncz-estély. A váczi jótékonyezélú nőegylet 1890. évi január hó 9-én Váczon a „Gufia“ fogadó dísztermében az egyleti pénztár és óvoda javára zártkörű tánczestélyt rendez, melyre Ben kár Dénesné e. elnök, Gosztonyi Jánosné e. alelnök, és Freys inger e. titkár meghívót bocsátott ki. A tánczestély kezdete esti 8 órakor; belépti-dij: Személyenként 1 frt 50 kr. = Eljegyzés. Karri cs Teri kisasszonyt, Kar- rics Jeromos nyug. kapitány és volt újpesti községi biró kiváló szépségű s műveltségű fogadott leányát a napokban jegyezte el ditrói Puskás Béla Kolozsvárról. Fogadják legjobb kivánatainkat! = Adomány. Reitter István a „Váczi Első Általános Ipartársulat“ elnöke, a társulat kebelében alakult, segélypénztár javára 100 frtot adományozott, melyért a társulat a nemes adakozónak ez utón is hálás köszönetét mond. = A „Váczi Első Általános Ipartársulat“ évenkint megtartani szokott tánczmulatságát 1890. február 1-én a „Curia vendéglő nagytermében fogja megtartani az elagott szegény munkaképtelen iparos segélypénztár javára. = A siketnéma intézet karácsonya. Még eddig szokatlan módon ünnepelte meg a váczi siketnéma intézet karácsony estéjét. Eltekintve attól, hogy az ajándékok sokkal bőségesebben jutottak ez idén a szerencsétlen gyermekeknek, az intézet derék uj igazgatója, siketnéma gyermekekkel játszatta el Krisztus életének legelső napjait és a pásztorok imádásának jelenetét, s igy szemléltette a gyermekekkel azt, mit ők eddig szavak után tudtak némileg elképzelni. A kép megható volt s becsületére vált, úgy a kezdeményező és tervező igazgatónak, mint a rendezés kivitelében jelentékeny részt vett Bartók Lajos intézeti rajztanárnak, ki a díszítményeket készítette fáradhatlanul. Az egész jelenet alatt Pivár Ignácz tartott lendületes magyarázó beszédet, a gyermekeknek és jelen volt közönségnek. A szereplésben többek közt részt vett: Krakker Mariska, — Krakker közgyám leánya — mint Mária, Tornán Arnold mint szt. József, Érti Gizella és Gedeon Mariska mint angyalok, a pásztorok közt volt mint kis bojtár ifj. Vida Vilmos, Vida Vilmos tanár kis fia. Kár, hogy nincs az intézetnek oly nagy helyisége, hogy városunk közönsége is megjelenhetne egy ily szép ünnepélyen, s igy a szűk helyiséget zsúfolásig megtöltötték az intézetbeliek és az intézet és gyermekekhez legközelebb állók. Magunk részéről csak gratulálhatunk az igazgatónak eszméjéhez. De nem csak a gyermekeknek szerzett az igazgató élvezetet, gondoskodott arról is, hogy tanárai is részesüljenek egy kis karácsonyi örömben, ugyanis most kapták meg előléptetésüket Pertik Gyula mint tanár és Ulrich Géza mint segéd tanár, Berinza és Kaán tanárjelöltek pedig véglegesittettek az intézethez mint tanár segédek. Fogadják ez alkalomból az illetők őszinte szerencse kivánatainkat. Krenedics Ferencz igazgató az intézethez tartozó összes tisztviselőket — nagyon helyesen — egy nagy családhoz tartozóknak akarván tekinteni, behozta az idén, hogy a tanári kar családjaival ezen estét együtt töltse az intézetben a gyermekek közt. Együtt is voltak majdnem mind s együtt maradtak éjfél utánig s öröm volt nézni, a szerencsétlen gyermekek mint örültek, hogy náluk- nál szerencsésebb halandókkal játszhattak „huszonegyet“ dióra. = A jégpályán ma délután 2 órakor zene mellett történik a korcsolyázás, mely körülményre a jég- sport-kedvelők figyelmét ezennel felhívjuk. = Esküvő. Grósz Helén kisasszonynak, özv. Grósz Izraelné szép és kedves leányának e hó 18-án esküdött örök hűséget Huszár Henrik, Szécsény város állatorvosa. Esküvő után az uj pár a férj állomás helyére ulazott. Sok szerencsét kívánunk az uj párnak! = Névváltoztatás. Grünwald Gyula, váczi illetőségű temesvári lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Szirmai“-ra változtatta. = Halálozások. Huber Karolina, Vadkerti Lajos városi pénztáros neje, f. h. 25-én meghalt. Temetése f. h. 27-en ment végbe. — Továbbá Özv. G y i k o s Mihályné szül. Vaszicsek Mária, Gyikos Péter főgymn. tanár édes anyja, f. hó 22-én élte 74. évében elhunyt. Temetése, melynek alkalmával a beszentelést fényes segédlettel Gzettler Antal prépost-plébános végezte, f. h. 24-én ment végbe. Ny. b. = Posztó-gyár Váczon. Mint értesülünk, egy szolid ezég városunkban egy millió forint tőke befektetéssel posztó gyárat óhajtana felállítani, ha a vábos a gyár építéshez megkivárrtató mintegy 34 katasztrális holdnyi területet ingyen átengedne. Mint halljuk, — miután a ezég ez irányban városunkat meg is kereste, városunk intéző körei alkalmas helyet nézettek is, s az eziránt megbízott szakértő három területet jelölt meg, melyek közül választani lehetne, t. i. az akasztófa-, a homoki- és lágyasi düllőbeli földeket a hol mindenütt a kívánt terület-mennyiség kikerülne. Kiváncsiak va- vagyunk, hogy képviselőtestületünk minő állást fog elfoglalni a komoly megfontolást igénylő ügygyei szemben ? Mi a magunk részéről igen kívánatosnak tartanok, ha képviselőtestületünk, habár áldozatok árán is, a gyár felállitása elé akadályokat nem gördítene, hanem annak felállítását lehetővé tenné. — Az ipar érdekében. A pénzügyminiszter az iparnak nyújtandó állami kedvezményekről szóló törvény módosítására és megújítására vonatkozó törvény- javaslatot, úgy szintén egy magyar iparbank felállításáról szóló törvényjavaslatot fog legközelebb a képviselőhöz elé terjeszteni. E javaslatok tehát a jövő év elején kerülnek tárgyalás alá. = Rendőrségünk figyelmébe úgy mint a nyár folyamán, most is ajánljuk a Tragor és'Pauer Mihályné házuk előtt ácsorgó egyéneket, kik a hómentes járdát maguknak tulajdonítva, a járó kelők elől any- nyira elzárják, hogy a tisztes közönség kénytelen ezen adófizető polgároknak velle nolle kitérni; kérdjük meddig leszünk még ezen ázsiai állapotok zaklatásainak kitéve? = A hadkötelesek házasodása. Fontos rendeletet küldött szét a minisztérium a hadkötelesek házasodása tárgyában. A rendeletet a következőkben ismertetjük. Kérdés merült föl a kormánynál arra nézve, hogy 1-ször: Vájjon a tényleg harmadszor állításon volt és 22-ik életévöket betöltött egyének megeskethe- tők-e? 2. Vájjon tartozik-e az eskető lelkész tekintettel lenni arra. hogy esetleg a 4-ik korosztály, vagyis a 24. életévben levő egyének állítás alá vonhatók? 3. Vájjon azokkal szemben, kik tényleg már harmadszor voltak állításon, de ^ jelenleg csak a második korosztályban vannak, a házasságnál minő eljárás alkalmaztassák ? E kérdésekre nézve intézkedik a rendelet. E szerint a nősülés a hadköteles kor előtt és a harmadik korosztályból való kilépés előtt nincs megengedve. Kivétetnek azok, akik az ujonezozás alkalmával tör ültettek, vagy a harmadik korosztályban be nem soroztattak. Az állítási kötelezettség azon év január hó 1-től kezdődik, a melyben a védköteles életének 21-ik évét betölti, és végződik midőn 23-ik életévét betöltötte. Ezen egyének, mint olyanok, kik a í. évben még csakis a második korosztályban állanak, kivételes engedély nélkül nem nősülhetnek. Kivévén a fegyverképtelennek nyilvánítottakat. Miután pedig a véderőtörvény a negyedik korosztály fölhívása iránt nem intézkedik, a 3-ik pontban lett kérdés elesik.- Az aranyos levelek. Baross Gábor miniszter legutóbb egy rendeletet bocsájtott ki az összes posta- hivatalokhoz: az aranyos levelek ügyében. Már mint azokéban, melyek valóságos arany drágaságokkal vannak megterhelve s nem holmi szerelmi Ígéretekkel, légyottra hívással, mert ezek is aranyos levelek, arra nézve, kihez szólnak. Gyakori dolog azonban, hogy arany-, vagy ezüstnemüeket, ékszereket és egyéb drágaságokat küldenek hozzánk a külföldről és pedig ajánlott "levelekben. Az ilyen drágaságok nemcsak a megvámolást kerülik ki s igy megkárosítják a kincstárt, hanem minthogy a legtöbb esetben a törvényes finomsági foknak sem felelnek meg, olcsóságuk folytán a tisztességes ipar is kereseti rövidséget szenved. E visszaélés megszüntetése végett rendelte el a miniszter, hogy a postahivatalok az ilyen külföldi leveleket, melyeket nem nehéz felismerni, „vámeljárás végett“ jelzéssel ellátva kivétel nélkül a budapesti főposta-hivatalhoz küldjék. A főposta köteles azt, kinek a gyanús levél szól, fölszólítani, hogy a levelet át akarja-e venni, vagy sem. Ha igen, akkor előbb a levelet „fémjelzési és vámeljárás“-nak vetik alá, ha pedig nem váltja ki, akkor a levelet a föladási helyre küldik vissza. == Milyen erős a hadseregünk? A statisztikai évkönyv legújabb füzete szerint a közös hadseregben jelenleg 1 tábornagy, 28 táborszernagy és lovassági tábornok, 85 altábornagy és 145 vezér őrnagy, összesen 250 tábornok, továbbá 294 ezredes, 321 alezredes. 550 őrnagy, 3620 százados, 3329 főhadnagy, és 3ö38 hadnagy, összesen 12,653 törzs és főtiszt szolgál. A tartalékos tisztek száma 6844. A tényleges állományú tisztek közül a gyalogságnál 7506, a lovasságnál 1618, a tüzérségnél 1697, a hadmérnökségnél 505, a vezérkarnál 282, a vonat csapatoknál 260 szolgál. A legénység száma a tiszthelyettesektől lefelé a tényleges állományban és a tartalékban együttvéve 881.746. A hadi tengerészeinél szolgál: 10 tengernagy. 73 törzstiszt, 63 főtiszt, 127 hadapród, 472 lelkész, hadbíró és hivatalnok, 6858 tiszti szolga és kézműves, összesen 9746 ember. A hadi hajók száma 81, ezek tonnatartalma 105 ezer 378. — A m. kir. honvédség békeálloinánya: 21 tábornok, 207 törzs és 1486 főtiszt, 8240 altiszt és 27380 legény; háborúban: 34 tábornok, 288 törzs- és 3593 főtiszt, 20,947 altiszt, 149,826 közlegény. = Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki 23 évi süketségétől és fülzúgásától egy egyszerű szer használata következtében megszabadult, annak leírását nemei nyelven bárkinek, ha hozzá fordul, ingyen megküld. Levélczim: J. H. Nicholson Wien, IX. Kolingasse 4. 43—52. Irodalom. = Félszázados magyar lap. Egy év múlva a „Religio“, melyet 1841. január 1-jével a nagyemlékű Szaniszló Ferencz indított meg Budapesten, fennállásának ötvenedik évfordulóját éri el. Ennyire magyar lap még nem vitte, sem Budapesten, sem a vidéken. Mint a gr. Széchenyi István által keltett nemzeti újjászületésnek maga is egyik legéletrevalóbb alkotása a vallási és irodalmi téren, ez a lap — nagy idők, nagy emberek, nagy átalakulások emlékezetét magával körül hordozó élő tanú az országban. Élő tanúja ez a lap a 40-es évek szép korszakának, azután a forradalomnak, az abszolutizmusnak és Magyarország legújabb korszakának 1867 óta a mai napig. Ez a körülmény arra indította a lap alulirt szerkesztőjét, hogy mintegy programúiul egy százados lét második fele számára, a következő 1890-iki évfolyamban, melz utolsója, koszorúja lesz egy félszázad munkásságának, megírja, a mennyiben a körülmények már most megengedik, a lap félszázados történetét, vagy legalább is, hogy Írjon e történethez korszerű bevezetést és rajzokat. Minthogy pedig ez a dolgozat közérdekű lesz nem egy tekintetben és nem csupán a „Religio“ jelenlegi olvasóit fogja érdekelni, hanem mindenkit, a ki Magyarország vallási, társadalmi, politikai és irodalmi életének félszázados múltja iránt érdeklődik, alulírott ezennel kötelességemnek tartom a nagy közönség figyelmét előzetesen felhívni a „Religio“ ez. egyházi és irodalmi lap
