Váczi Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-10 / 45. szám
== Creolin a neve a legújabb szernek, mely a jelenleg uralgó szarvasmarba és juhok száj- és körömfájása ellen a leghatásosabban alkalmaztatik. Elismert szakférfiak tapasztalat után eredő nyilatkozatai szerint ezen szer felülmulbatlan és a gazdálkodó közönségnek nem elég melegen ajánlható. = Névmagyarositók statisztikája. Ez év első felében a hivatalos belügyminiszteri kimutatás szerint 548-an magyarosították meg nevüket. Felekezeti tekintetben most is a legnagyobb számmal vannak a névváltoztatók közt a héberek, minthogy ezek közt van legtöbb idegen nevű ember, szám szerint 286 héber, 212 r. kath., 28 evangélikus, 15 református és 9 görög- katholikus kapott a belügyminisztertől névmagyarosi- t.ási engedélyt. = Fővárosi kalauz. Tekintettel a közönség soknemű szükségleteire és azon vállalatokra, melyeknek czélja e szükségleteknek megfelelni, kötelességünknek tartjuk azok közt a legjobbakat e közönséggel megismertetni a fővárosban. Az „István főherczeg“- szálloda, melyet uj birtokosa, Gundel János, a budapesti szállodások és vendéglősök ipartársulatának elnöke újonnan átalakított, ez által a fővárosi első szállodák sorába lépett, Budapest legszebb pontján, a Ferencz József-téren fekszik s igy gyönyörű kilátást nyújt a budai királyi várpalotára és a hegyekre. Belső berendezése, valamint a konyha és pincze s emellett jutányos árai minden tekintetben megfelelnek a modern igényeknek s igy ezen szálloda látogatását részűnkről a legjobban ajánlhatjuk. Amit a magyar genie, párosulva a külföld legjobb gyáraiban szerzett tapasztalatokkal és finom Ízléssel, szépen művésziesen és praktikusan képes alkotni: azt látjuk a „Magyar fém-és lámpaáru gyári részvénytársaság“ kőbányai gyárában s budapesti raktárában (Bécsi-utcza, 7. sz. és a Teréz-körút 1. Király-utczai sarkán.) Nevezetesen díszes csillárok, asztali és függő lámpák s legkitűnőbbnek elismert petróleum-égőkkel. E lámpákkal, ami az elegáns formát, ízlésességet és jutányosságot illeti, semmiféle külföldi gyár sem versenyezhet s hazánkban ez az egyedüli gyár. Ugyancsak itt kapható az egyedül és kizárólag e czég részére gyártott legfinomabb úgynevezett „király-olaj“ valódi amerikai petroleum, mely szagtalan, színtelen és robbanthatlan. — Csinos, művészi kivitelű, díszes bronztárgyai a legpompásabb fényűzési czikkek s alkalmi és ünnepi ajándékul, valamint szalonok, íróasztal, hivatalok, irodák berendezésére a leggazdagabb választékot csakis innen vásárolhatjuk. = Látványosság. Az éden-szinház személyzete, Annetelli igazgató vezetése alatt, két előadást rendez, f. hó 10-én és 11-én, a Curia szálloda nagytermében. Felhívjuk rá olvasóink figyelmét.-= A bőr ápolása. A nagy közönség legtöbbnyire kétféle szappant vásárol és pedig rósz olcsót, vagy drágát, melyet finomnak tart. Az elsők azt hiszik, hogy a szappannak csak az a hivatása, hogy a piszkot lemossa, az utóbbiak pedig azért adnak többet a szappanért mert jobb illata van. De hogy ezek a szappanok jók és egészségesek-e, azt kevés ember kutatja, szappanvagy illatszer gyárosok nem egészségügyi szakférfiak és igy legfölebb „finom“ szappant készíthetnek, de egészségeset, mely a bőrt bársonypuhává teszi és annak üdeséget és finomságot ad a bőrnek minden rendellenességeit eltávolítja, ily szappant csak orvosi szakférfiú képes készíteni. Dr. Popp J. G. udvari szállítónak 30 kros gyógy-nö vényszappana mindezekkel a tulajdonságokkal bir. 40 kros napraforgóvirág-szappan a, mely nem tévesztendő össze a hasonnevű sötétbarna glycerin-szappannal és végre 50 kros Vénus-szappana (Savon imperial de Venus) nemcsak a legfinomabb divat-pipere- szappanok, hanem tartósságuk, illatok és a bőrt finomító tulajdonságaik által rendkívül kedveltek is. — E szerek kaphatók : Irgalmasok és U r s z i n y Arnold gyógyszertárában. Váczon. = Süketek figyelmébe. Egy egyén, ki 23 évi süketségétől és fülzúgásától egy egyszerű szer használata következtében megszabadult, annak leirását német nyelven bárkinek, ha hozzá fordul, ingyen megküldi Levélczim: J. H. Nicholson Wien, IX. Kolingasse 4. 36—52. Közönség köréből. Mióta a belügyér szigorúan elrendelte, hogy minden község tűzfecskendővel lássa el magát, a tűzfecs- kendő gyárak között a tisztességet sértő verseny keletkezett. Erre vonatkoznak az alábbi sorok: Nyilatkozatunkra Breuer Szilard ur válaszolt. Válasza igen helyesen: rövid. De nem az, a mit mi attól vártunk, ki a bizottság nevében, vagy a helyett válaszolni fog. Mf ugyanis azt kívántuk volna tudni, hogy mi indította a bizottságot arra, miszerint a tűzoltó- szövetkezet. közgyűlése által a bíráló bizottságra kötelezővé tett bírálati szabályzat minden lényeges pontját mellőzte? Miért nem állapította meg a versenyre bocsájtott fecskendők minőségét vacuummétérrel, ma- nométerrel és dinamóméterrel ? — Miért nem mérte fel a szállított vízmennyiséget stb? — Breuer urnák, ki a fecskendőkről könyveket is ir — lehetetlen nem tudnia, a mit ma már mindenki tud, hogy ezen eszközök nélkül — egy fecskendő minősége felől — szakszerű, alapos véleményt mondani nem lehet, annál inkább, minthogy ezen szabályzatot ő maga is beírta saját úgynevezett tűzoltói zsebkönyvébe. Neki tehát még azon mentsége sem lehet, hogy arról nem birt tudomással. És ha birt tudomással, mi indíthatta arra, hogy ezeket mellőzte? Állítólag ok nélkül a fa levele sem mozog. De még arra is kiváncsiak voltunk, hogy miért állított a Tarnóczy-féle géphez 10 tűzoltót, s miért a Geitner-féle szintén 100 mm.-es géphez 14 tűzoltó mezbe bujtatott Goittner-féle gyári munkást? Erre válaszolni Breuer ur lett volna a legilletékesebb, mivel ő nemcsak a juri tagja és jegyzője volt, de ő rendezte tulajdonképen az egész úgynevezett próbát, melynél kizárólag ő rendelkezett. A tényeket válaszában nem tagadja; de hiszen azt, a mi az Isten szabad ege alatt több száz tűzoltó megbotránykozására történt, nem is tagadhatta volna. Helyes volt tehát a tényt beismernie. De talán az illem mégis csak megkövetelte volna, hogy ezen flagrans szabálytalanságok és látszólag részrehajló eljárás mentségére találjon valami indokot. Már legalább elmondhatta volna, hogy a tűzoltó bíráló bizottság nem tudott szerezni manóméiért, vacuum métert, dinamométert, a viz felmérésére litert, vagy kilós mérlegeket stb. Erre mi ugyan azt válaszoltuk volna, hogy ezekkel szívesen szolgáltunk volna. Továbbá elmesélhette volna, bogy a Geitt- ner-gyár 14 nyomorékját választotta ki és azok nem akarván magukat megerőltetni — tényleg csak annyi erőt fejtettek ki, mint a U) idegen Hercules stb. stb. De hát reá nézve az mind nem bir fontossággal. Mit neki a bíráló bizottság korrekt eljárása! Mit neki a tűzoltóság tekintélye, hírneve! Ezzel ő tehát nem foglalkozik. Breuer urra, úgy mint a verseny alkalmával, úgy ma is csak az látszik fontosnak lenni; hogy a Geittner-czég kapta az első dijat: utána egy hosszú pauza, és csak azután kapott, szerinte, még Tarnóczy valami legeslcgutolsó dijat; vagyis a Geittner czég úgy tündökölt a többi felett, hogy azok még csak árnyékát sem érték — a hasból megejtett bírálat alapján. Hogy ki mit kapott, — azt mi eddig csak a lapokból tudjuk; mert a bíráló bizottság minden eddigi gyakorlat ellenére jónak látta bírálatának eredményét a helyszínén elhallgatni. Reánk nézve ez mellékes kérdés, mert hiszen a gép minőségén a bírálat szerencsére nem változtathat és a közönség gyakran tapasztalta, hogy voltak esetek, midőn a legelső dijat nyert gép nem volt a legjobb. Sőt — őszintén mondva — nem is szerettük volna, ha ily szabálytalan eljárás segélyével a Tarnóczy gyár kapta volna az első dijat. Mindenkinek, ki Breuer ur válaszát olvasta, feltűnt, hogy ő jónak látta ezen alkalmat is felhasználni egy hatalmas reklámra. Kutattuk tehát többen ennek okát, mig végre reá jöttünk. Ugyanis, közkézen forog a f. évben kiadott, úgynevezett tűoltó zsebkönyve, melynek szerkesztői és kiadói Köhler István, Breuer Szilárd és Kálmán Géza urak. Ez utolsót nem ismerjük. De hát mi van ebben — kérdi a be nem avatott; mert kevesen tudják, bogy ezen Köhler István ur a Geittner és Rausch fecskendő gyárának jelenlegi tulajdonosa ; Rausch ur veje (Geittner ur a czégből kilépett.) Breuer Szilárd társ kiadó ur pedig ugyanazon bíráló bizottsági tag, ki saját társa Köhler István fecskendője javára és Tarnóczy hátrányára bíráskodott. Most pedig Köhler ur javára reklámoz. Ezeket tudva, természetesnek fog feltűnni, hogy miért érdekli Breuer urat csupán azon kérdés, hogy a Geittner czég menynyivel nagyobb dijat kapott. Mi és a nagy közönség ezzel nem törődünk. Előttünk a tárgyilagos igazság lebeg. Felháborodott igazságszeretetünk a felett, hogy oly méltó testület nevében, a milyen az országos tűzoltóság — ily dolgok történhetnek. Természetesen azoknak tudtán kívül, kik annak élén állanak. Bizonyosan lesz gondjuk reá, hogy ez jövőben ne úgy legyen. Nehogy pedig valaki azt higyje, hogy ezen úgynevezett tűzoltó zsebkönyv valami ártatlan szakkönyv, felkérjük az érdeklődőket annak megtekintésére Márkus Samu könyvnyomdájában, esetleg a mi irodánkban, (váczi-körút 78. sz. a.) hol ezentúl egy példány, ha főnökünk beleegyezik, közszemlére lesz kitéve - talmi arany rámában. Nevezetes kis mű ez; ehhez hasonlót a reklámok hazájában, Amerikában, is csak ritkán tudnak előállítani. Csak annyit említünk meg róla, hogy hirdetései között csak egy fecskendőgyár található, de az azután kiadó: a Geittner és Rausch ezégnek 9, mond kilencz egymásután következő lapon ■ van reklám hirdetése. De magában a szövegben sem feledkeztek meg róla, illetőleg magukról a társ-kiadó urak, mert a 152, 154, 156, 158, 161, 164 lapján ott díszeleg a Geittner gyárnak helyisége. A 184. laptól a 190. lapig reklám készíttetik a kizárólag Geittner czég által képviselt Gret- her-Witte-féle kapocs számára és elhalIgattatik az ennél jobb Rott-féle hazai kapocs, melyet a tűzoltó közgyűlés amannál jobbnak Ítélt. Ezen leplezetlen reklámokon kívül majd minden sor egy leplezett reklám. A 273. lapon pedig a minisztérium ajánlatával szemben az állittatik, hogy Tarnóczy Gusztáv fecskendőgyáros nem létezik, tehát nem is ajánlható, (nehogy valamiképen a Geittner gyárnak versenyt csinálhasson.) Már akkor gyanúsnak látszott ezen túlbuzgóság, mert hiszen ha a kiadó urak csakugyan azon hitben éltek, hogy a Tarnóczy gyár nem létezik, akkor hát miért pazarolták reá a tentát és papirost? Kézzel foghatólag más czélt. rejtett tehát ezen állítólag nem létező rém elleni küzdelem ; mert mai nap nem szokás már a boszorkányok ellen — melyek nem léteznek — küzdeni. Minthogy tehát mégis jónak látták ellene síkra szállani, legalább nem valószínű, hogy létezéséről nem lett volna tudomásuk. Gyanúsnak tűnt fel, hogy tűzoltói közegek — egy ujonan létesült gyár ellen kezdtek, hol elkeseredett, hol leleplezett harezot; mert az elfogulatlan, buzgó tűzoltónak örömmel kellett volna üdvözölnie minden uj vállalatot, mely az eddigieknek segélyére lehet a külföldi verseny leküzdésénél, mely ellen az eddigiek sikertelenül fáradoztak, amennyiben ma is még sok külföldi-fecskendő jön hazánkba. Tudjuk mi, hogy a reldámcsinálás szabad mesterség ; eszünk ágában sincs attól Breuer urat elriasztani akarni, ha neki ezen társaságbani szerkesztői és kiadói vállalat talán hasznára vállhatik: de a közerkölcs és az orsz. tűzoltói szövetség tekintélyének megóvása szempontjából tiltakoznunk kell az ellen, hogy a Breuer ur közreműködésével hozott és fent ecsetelt Ítélet érvényesnek tekintethessék, mert a bíróságbani résztvétel teljes részrehajlatlanságot feltételez. Tessék Breuer urnák elhinni, hogy nehezünkre esett ezen tényeket napvilágra hozni, de igazságszeretetünk és föl- szólalása kényszerűéit rá. Budapest, Detrich Gyula Tarnóczy Gusztáv fecskendőgyárának üzletvezetője. Grosszmann Sándor tarnóczy Gusztáv fecskendőgyárának technikai vezetője és tóvárosi önk. tűzoltóegylet szakasz-parancsnoka. Rozáry Szaniszló Tarnóczy Gusztáv fecskendőgyárának levelezője és az aranyos-maróthi önk. tűzoltó- egylet alparancsnoka. Floriane/. Janos Tarnóczy Gusztáv fecskendőgyárának főszerelője. N y i I t-t é r.*) (IB e le -ü. 1 ől e t e 11.') > „d m m Fekete, fehér és színes selyent-<la- masztot 1 frt 40 krtól — 7 frt 7í> krig méterenkint (18 minőségben), küld végszámra vagy egyes ruhára vám-és bérmentesen Heiiueherg Gr. (cs. és kir. ndv. száll.) raktára Z ü r i c h. Minták postafordultával. Levéldij 10 kr. Nyilatkozat. Megbizottaim, Steiner Náthán t. hadnagy és Ró heim Ödön ügy védj. urak magyarázatot kértek dr. Csány-i Jánostól a „Váczi Hírlap“ fel. szerkesztőjétől a lapjában megjelent Baross-Boross czimű közleményért. A kérdéses közlemény szerzője oly egyén ki a lovagias elégtételadásra képtelen. — Fent nevezett segédeimet tehát újból elküldöttem dr. Gsányi János úrhoz mint a „Váczi Hírlap“ felelős szerkesztőjéhez, kérjenek számomra elégtételt. Dr. Gsányi János azonban elbújt azon takaró alá melyet neki a közlemény szerzője nevével rendelkezésére bocsájtott és az elégtételadástól e jogezimen felmentettnek véli magát. Ez igen könnyű módja a henczegésnek; ezt megteheti dr. Gsányi, de lovagias ember tenni nem fogja. Ezek után dr. Gsányi szavai reám sértők nem lehetnek. Azokat az ominózus sértéseket melyekkel, megtisztelt hue visszaadom neki — kamat nélkül. Az az ember a ki szavaiért helyt állni nem t u d és nem mer, az az igazi p a t k á n y. És annak szaga megérzik még akkor is ha nem kloakában de szalonban csinál magának újságot. Vácz, 1889. november 9. Boros. Azon borzasztó felfedezés történt az utóbbi években, hogy a halálesetek nagy többsége vese-betegségek által idéztetett elő. Komoly feladat tehát a jövőre nézve, ezen szervre nagyobb figyelmet fordítani, annak ténykedését és betegségeit behatóbb tanulmány tárgyává tenni, hogy igy a halálesetek száma kevesbedjék. Sajnos, hogy vajmi kevés figyelem fordittatik arra, hogy ezen nagyfontosságú szerv egészségben tartassák. Dr. Thopson E. Th., a sorvasztó betegségeknek kiváló hírű orvosa Londonban, boneztanilag bebizonyította, hogy azon betegeknek, kik a Brompton-kór- házban elhaltak, 52 százaléka beteges vesével birt, s hogy kétségen felül ez volt legfőbb oka a sorvadásnak. Hasonlóképen be van bizonyítva, hogy a legtöbb sziv- tegség is a vesék beteges állapotából keletkezik. Ezer és ezer ember hal meg naponkint, és ennek okát tulajdonítják minden képzelhető betegségnek, pedig a tulajdonképeni ok vesebetegség volt. A veséknek azon fontos rendeltetésük van, bogy a testből a veszélyes anyagokat ki válaszszák és helyesen kimondva, a vesék azon szervek, melyek a testből a mérges anyagot eltávolítják. Ha ezen működés hiányosan megy végbe, akkor a test. bizonyára rósz és elmérgesült vérrel telik el, a mely keringése közben a testnek minden részébe eljut, és egy vagy több szervet okvetlen beteges állapotba juttat. Flozzá járul, hogy egy szerv sem betegszik meg oly könnyen s van annyi betegségnek kitéve, mint a vesék? Ezen tények bizonyára minden ember előtt érthetővé teszik, mily fonlos dolog, a veséket egészséges állapotban megtartani, s időről időre oly szert használni, mely azokat erősiti és egészséges működésben megtartja. Sok orvosi tekintélynek és nem szakembernek is általános Ítélete, hogy Warner Safe Cure-je a helyes és egyedüli orvosság, mely a vesékre ezen kedvező hatással van, és azokat, ha beteges állapotban volnának, eredmény nyel gyógyítja. Egészséges vesék egészségre mutatnak, mig ezen szerv beteges működése betegség és szenvedés. Warner Safe Cure-je kapható az ismertebb gyógy tárakban. F öraktár Salvator-gyógyszer- tár Pozsonyban. *) E rovat alatt köztöltékért nem vállal felelősséget a Szcrlc. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv.
