Váci Hirlap, 1933 (47. évfolyam, 1-97. szám)
1933-04-12 / 29. szám
Ára 12 fillér 47-ik évfolyam 29. szám Vác, 1933 április 12 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként Kétszer: szerdán és vasárnap ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben egy negyedévre.................................3 P — f Vidéken egy negyedévre.................................3 P 5o f Egyes szám ára .................................................12 fillér ttom FELELŐS SZERKESZTŐ, KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DERCSÉKVI UEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vác. Széchenyi-utcu és Gsányi-út sarkán. Telefon 17. Kéziratok nem adatnak vissza. — Hirdetések, Nyilt-tér, díjszabás szerint. — Hirdetések dija előre fizetendő. TatarozSassa házát, mert költségeit levonhatja adójából Fel kell hívnunk a háztulajdonosok figyelmét arra a nagyarányú kedvezésre, melyet a kormány adóban biztosit részükre, ha házukat az idén rendbehozatják. Erre vonatkozókig a hivatalos lap közölte a kereskedelmi miniszter két rendeletét a házak tatarozásával kapcsolatban adandó adókedvezmények és a tatározási hitel tárgyában. A haimillió pengős tatározási hitelösszeg igénybevételénél az uj rendelkezések három irányban kedvezőbbek az eddigieknél. A múltban a Nemzeti Bank kamaílábát 5 százalékkal meghaladó kamatot kellett fizetni, most ellenben a kamatláb 2.5 százalékkal haladja meg a Nemzeti Bank kamatlábát, tehát ez- időszerint évi 7 százalékot tesz ki. A múltban egy év alatt kellett az ilyen hitelt visszafizetni, mig most a visszafizetési batáridő két év. A múltban községekben egjmbalában nem, városokban pedig csak tízezernél nagyobb lakosszám esetén volt a tatározási hitel igénybevehető, mig az uj rendelet szerint ezek a korlátozások teljesen megszűntek és bármely községben vagy városban igénybevehető ez a hitel a bérházak tatarozása céljából. Eddig a tatározási költségeknek csak 50 százaléka volt levonható az adóból, most ellenben e költségek 66 százalékát lehet az adóból levonni, olyképpen, hogy öi éven át egyenként 12 százalék, a hatodik évben pedig 6 százalék kerül levonásra. A magyar szén használatára alkalmas központi fűtőberendezés felszerelése vagy átalakítása eddig csak akkor jogosított a költségeknek a házadóból való 50 százalékos levonására, ha az egész épületet látták el ilyen fűtőberendezéssel, most ellenben egy vagy több lakásnak etage- fűléssel való ellátása esetében is fennáll a kedvezmény. Egész épületnek tatarozása esetében a költségek csak akkor voltak az adóból levonhatók, ha a házadóalapnak legalább 30 százalékát tették ki, most ellenben bérházaknál már akkor is, ha a házadóalapnak csak 15 százalékára rúgnak. Egészen uj kedvezmény az, hogy nemcsak az egész bérház tatarozása esetében vonhatók le a költségek, hanem egy vagy több lakás tatarozása esetén is, feltéve, hogy a költségek legalább 2.5 pengőt tesznek ki légköbméterenként, a hol azután további igen fontos engedmény az, hogy a köb tartalom kiszámításánál a szoba magasságát mindenkor csak három méternek kell venni. Nagy Géza esperes — Rétság díszpolgára Vasárnap, nagymise után népes küldöttség jelent megBákos- szenlmiháiyon, melyet Uzsák József fője gyző és Malusek Ferenc biró vezetett Rétságról. A kül- köitség vitte Nagy Géza esperes- plébánosnak a rétsági díszpolgári oklevelet, valamint egy 300 pengőről szóló alapitó oklevelet, mely szerint az alapításban szereplő összeg kamatait minden esztendő november 2-án, Nagy Géza utolsó rétsági miséje napján a szegények közölt osztják szét. Igen meleghangú beszédben üdvözölték az esperes-plébánost, aki áldomásra hívta meg kedves vendégeit. UJ hittudoményi doktor Thomas Géza alsóvárosi káplánt a budapesti m. kir. Pázmány Péter tudományegyetemen a hittudományok doktorává avatták. Püspökünk tavaszi hér me útja Hanauer Ä. István dr. püspök tavaszi kánoni látogatásainak és bérmálásának időpontját csak később tűzi ki. Most Vácon, Rá- kospaloíán, Lajosmizsén, az Örkényi terület plébániáin, a ceglédi és az abonyi kerületben bérmál, mig ősszel a szolnoki, a galgavölgyi felső és a nógrádi esperesi kerület plébániái kerülnek sorra. Névmagyarosítás A belügyminiszter megengedte, hogy Spisák Gyula máv. mozdonyvezető vezetéknevét Somlaira magyarosítsa. Előadás a Szentföldről Pilismaróli Bozóky Gyula, ny. vezérkari ezredes virágvasárnap Sződligeíen, vetitettképes előadást tartott a »Szentföldiről. A nagynevű előadót, mint a magyar katolikus közélet egyik kiválóságát, dr. Jantsits Tibor m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkár, az oitani róm. kát. egyházközség világi elnöke üdvözölte, mig az előadásért a többszáz főnyi hallgatóság nevében dr. Eipcl Mihály, váci hittudományi főiskolai tanár mondott köszönetét a szentföldi eszme lelkes harcosának. Milyen zenét adjon a rádió? Mélyen tisztelt Szerkesztő Űr! Szíveskedjék megengedni, hogy a komoly és nehéz zene harcához a rádióban én is hozzászólhassak. Nézetem szerint a magyar rádiónak nem az a feladata, hogy az alacsony zenei műveltségű hallgatókhoz le ereszkedjék, haDem ellenkezőleg, hogy hallgatóinak zenei műveltségét emelje és kifelé a külfölddel szemben, világviszonylatban is elsőrendű zenei kultúránkat reprezentálja. A hallgatók szórakoztatva tanítására csak a könnyű zene alkalmas és ha ez iránt már fogékonnyá lettek, csak akkor lehet a hallgatókat lassan, fokozatosan a nehéz klasszikus zene megértésére és élvezésére rászoktatni. Másrészt a mai nehéz, gondterhes élet küzdelmeiben mindenki kifárad, és még a magasabb zenei műveltségű emberek jó része is a könnyű klasszikus zene után vágyódik. Ezért helytelen a túlsók opera közvetítése. Az operák teljes megértéséhez és élvezéséhez feltétlenül szükséges, hogy ne csak halljuk, hanem lássuk is a színpadon történő cseleményt, pláne a Wág- ner-operáknál, amelyeknél a zenei rész túlnyomó részben | tisztán a cselekmény aláfestését szolgálja g igy ezen operáknál a hallási képzetek a látási képzetektől semmiesetre sem vonatkoztathatók el. Az operákból untig elég volna félannyi, mint eddig, és semmiesetre nem volna szabad közvetíteni olyan operákat, mint pl. Rajna kincse, Tris- tán és Izolde, Istenek alkonya, Háry János, A tenor, stb. Csak a dallamos zenéjű operák alkalmasak a rádióközvetitésre, ilyenek pl. Traviata, Trubadour, Ri- golettó, Figaró házassága, Faust, stb. Általában Wágner és Bach műveiből keveset, mert ezek megértése és élvezése magas zenei műveltséget és alapos előtanulmányokat kíván. Bartók, Stravinszky, Kodály és Zandonai műveiből pedig semmit sem, mert ezeket csak igen kevesen tudják élvezni még a magas zenei műveltségű hallgatók közül is. Állandóan kellene játszani a következő klasszikus szerzők műveit: Mozart, Haydn, Schubert, Schumann, Sarasáte, Beethoven, Mendelsohn, Paganini, Hubay, Zsolt, Csajkovszky, Ernst, Delibes, Maszkovszky, stb. S a könnyű zene kiváló képviselőinek műveit, ilyenek: Lehár, Kálmán, Dostál, Lincke, Ábrahám, Heymann, Strauss, Moréna, Eisemann, stb. Cigányzenéből untig elég I annyi, amennyi eddig volt s a cigányok ne játszanak operát, sem küíföldi hangosfilmrészleteket, mert ezeknek preciz előadása tudásukat túlhaladja; hanem ehelyett játszanak magyar nótákat, hallgatókat,csárdásokat. Nincs visszatetszőbb, mint amikor a cigányok operarészleteket játszanak rosszul; ezeknek játszását bízzák csak nyugodtan a cigányok az operabáz zenekarára, amely egyedül hivatott az operák interpretálására. A jazz zenekarokat úgy kellene összeállítani, hogy felerészben fúvósokból és vonósokból álljanak és az ütőhangszerek: dob és cintányér kezelését dinamikai értelemben mérséklőén szabályozni kellene, mert sokszor a jazz zenekarokban a cintányért és a dobot olyan erősen verik, hogy a zenei hatásokat azzal teljesen lerontják. Finom, szép muzsikát nem várhatunk olyan tánc-zenekartól, amely csupa fúvós hangszerekből: szakszofonokból és pisztonokból áll, hanem csak olyantól, amelynek legalább a felét vonós hangszerek alkotják. És a rádió igazgatóságának ingerenciát kellene gyakorolni a jazz-zene karok műsorainak összeállítására is olyan értelemben, hogy csak szép, klasszikus értékű táncdarabok és hangosfilrarész- letek kerüljenek előadásra, ne | pedig értéktelen néger és amerikai eredetű tingli-tanglik, amelyek civilizált európai értelemben nem is nevezhetők tánczenének. Még néhány szót akarok mondani a cigányzene és a jazz harcáról. Itt késhegyremenő konkurenciáról beszélhetünk: Kétségtelen, hogy a mindjobban tért- hóditó jazz a magyar cigányzenészeket megfosztja még attól a kisdarab kenyértől is, amelyet a gazdasági krízis meghagyott. Tehát a szociális szempont a cigányok oldalán van. De a jazz zeneirodalma a tánczenépek egy olyan elementáris erővel előretörő fejlődését jelenti, amelynek útjába állni nem lehet többé. Kétségtelen, hogy egy magasképzettségű muzsikusokból ösz- szeállitott, nyolc tagból álló jazz- zenekar képes kitűnő tánczenével betölteni kétszerakkora termet,mint a váci Kúria nagyterme. Egy ilyen jazz-zenekar összeállítása a következő: 1 zongora, 3 hegedű, 2 szakszofon, 1 piszton, 1 Schlagwerk. A jazz-zenekar táncra erőteljesebb, biztosabb ritmust képes adni, mint a legkitűnőbb cigányzene s igytáncra a jazz feltétlenül alkalmasabb. A cigányok részére nem marad más, mint a magyar hallgatók és csárdások, ezekben ők kitűnőek. A fiatal cigánynemzedék okosan teszi, ha kottából alapos
