Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)

1931-11-04 / 83. szám

Piratér* Imre kérése Pintér Imre 50 éves színész- jubileum iránt igen szép érdek­lődés nyilvánul meg a közönség minden rétegében. Pintér Imre ez úton is kéri őt szerető .közön­ségét, hogy legyen elnézéssel,,, ha véletlenül meghívót nem Ka­pott volna s tekintse, úgy mint­ha ő mindenütt személyesen ad­ta volna le tisztelgését. A jubi­leumi előadás után találkozó a Hl in i cz,ky-»Ven d égi ő nagyterűié - ben lesz, ahol a m. kir. állam­rendőrség zenekara fogja szol­gáltatni a zenét. Jegyek elővétel nélkül 2.50. 2. és L50 árban válthatók a Sclimnacher-drogé- riában. üüeghalt a iCaiesiessik Meghalt egy fogalom. ■ Úgy hozzátartozott a város képéhez, mint, mondjuk, a Kőkapu. Pe­dig csak egyszerű kocsmáros volt, soha se pályázott még az előkelőbb vendéglős elnevezésre sem. Es lett belőle köztisztelt, munkás kocsmáros, városi viri­lista, kinek egykor »külsősori«, ma Görgei-utcai sötét helyiségei­nek forgalmát sokan irigyelték. Mert nagyon régen Kalencsik mérte el Vácon a legtöbb bort kocsmájában, ő neki volt a leg­nagyobb forgalma mind között. Mi volt a titka ? A jót valóban olcsón adta. Mások hangosan hirdetik, hogy olcsón és jót ad­nak, ő csendben — gyakorolta. Az ő bora kifogástalan, az ő kosztja ízletes volt és soha sem engedte magát a nagy forgalom­tól elcsábítja tni : mindig meg­elégedett filléres haszonnal. Ő jól tudta, hogy az a nép, a me­lyik hozzá jön, a szükségletét ve­szi meg nála és még kényelmet sem, de jót és sokat vár tőle. Hát adott jót, sokat és olcsón. És igy boldogult. Napestig fá­radt, de nem hiába, mert némi vagyonra is szert tett. De a nagy munkában megrokkant és múlt héten, mikor hallotta, hogy só­gora, Kövi Pál budapesti orvos- professzorhoz készül, ő is tár­sult. Menjenek együtt. A tanár megvizsgálta mindkettőjüket és felajánlotta : maradjanak a Kli­nikáján gyógykezelésre. Kövi nem maradt ott, Kalencsik Gyu­la befeküdt. Két nap alatt meg­halt. Holttestét hazahozták és a szeretett hazai földbe helyezték vasárnap nagy részvét mellett örök nyugalomra. Közöljük t. üzletfeleinkkel, hogy minden régi és íjj betét aranyértékü. Érdeklődjék intézetünknél az új rendszerű és kamatozású betétekről VflCI EGYHÁZMEGYEI TAKItRÉKPÉNZTáR R.T. KONSTANTIN-TÉR Egy szál virág nem volt, i egy árva gyertya nem égett a szabadsághösök sírján Emberemlékezet óta halottak estéjén az alsó temetőben, mi- | kor bealkonyul, felzendül da­losok ajkán az ének, kegyeletes közönség állja körül a 48-as szabadsághősök tömegsírját és kegyelettel hallgatva énekeket, szaval!atokat áldozik a szabad­sághősök soha el nem múló di­cső emlékének. Virág clisziti és ] koszorú a kopott, naszályi kő­ből készült iromba emléket,» mely alatt, ki tudja, hány hős magyar vitéz álmodik az örök ábrándról, szép Magyarország függő 11 en s égéről. így van ez évtizedek óta és azzal a nyugodt, jóleső érzéssel távozik onnan a kegyeletes kö­zönség, hogy a szabadsághős magyar katonák sírja nincs el­hagyatva, kegyeletes érzés nem­csak meggyujtja nagy sírjukon j az emlékezés mécsesét, de dal­ban, szóban is áldja haló po­raikat. Az idén történt először, hogy az alsóvárosi temetőben sötét volt és csendes a szabadsághö­sök sírja körül. A kát. legény­egylet, melynek ősi és kegyelet­tel ápolt hagyománya volt, hogy fáklyák alatt lezarándokoljon a sirhoz, ezidén elfelejtene az ün­nepel. Először elmaradt a fák­lya néhány éve, most elmaradt a zarándoklás^ az ének, a szava­lat. Most elmaradt a koszorú, a sírról a mécsesek sora. Virágta- lan és sötét volt és a közönség csendes rezignációval kérdezte : Lehet ez igy ? Ha feledékenység — még el- itélendőbb. De valószínű, hogy a legényegyletnek már nem te­lik és ezért kénytelen volt le­mondani a kegyeletes ünnepély megrendezéséről. De ezt előre tudathatta volna a várossal, vagy más egyesülettel. A polgári dalkör, Mansz, vagy akármelyik más egyesület szívesen világított volna a hősi sírokon. Ünnepélyt is rendezett volna. A város Ve­gye ki a legényegylet kezéből ezt a szép, kegyeletes hagyo­mányt és vállalja a nemes fel­adatot. Minden egyesület öröm­mel siet segítségére és nem lesz többé megbotránkozás. *SzeR*ei?icséfs találmány Városunk egyik derék fiának eleddig — kényes arcbőre miatt — úgyszólván megkeserítette életét a beretválkozás. Vagy 25 féle, főleg külföldi drága szap­pannal, krémmel, vízzel kísérle­tezett már — hiába. Most azután az új magyar találmányt, a Quick gyorsborotva-krémet pró­bálta ki, még pedig oly nagy­szerű hatással, hogy megkért bennünket: hívjuk fel e kitűnő és olcsó és honi gyártmányra »borotváik ozásb a n szenvedő« embertársai figyelmét. E szerrel ugyanis beretválkozás (viz és habverés nélkül!) igen gyorsan; kellemesen és simára sikerül s az arcbőr utána különösképen üdének érzik. (Tudtunkkal már a helybeli drogériákban is kap­ható.) i Pintér Imre jubileumára 1881-1931 Tizlusztrum munkája után pihenésre meg­tértél, Művész-érdemidért nyerve jutalmi babért. Tháiia papja valál, buzgón szolgálva a [szépet, Ezreknek szerzél szellemi, lelki gyönyört. Városod im meghajtja feléd e napon [lobogóját És az egész ország véle köszönti napod. Pályádat mindig komolyan vetted, becsü­[léd azt, Nem léptél onnan léha mocsárba soha. Tiszta családi köröd védett a csúnya [fekélytől, „Integer vitae“ váltja ki tiszteleted. Bár mind elmúlt is a mosoly, tetszés ma [tetőled, Csak hervadt koszorú hirdeti sok sikered, Munkádból ami szép, maradandó, lelket [emelt fel, Eszme gyanánt él, mig múlik a test, az [anyag. Hogyha csak egv árnnyal járultál sziv­[emeléshez, É ted célja betelt s töltse be lelked öröm! Viz Zoltán Szöllőssy karsiatfy gyásza Szőllőssy Ferencet, a m. kir. államrendőrség karnagyát, föl­űinket súlyos csapás érte : hű­séges hitvese élete 51-ik évében rövid szenvedés után meghalt. Hült tetemeit a budapesti X. kér. uj köztemetőben a gkat. egy­ház szertartása szerint temették el. Közgyuiés lesz A polgármester csütörtök dél­utánra a képviselőtestületet köz­gyűlésre hívta össze. Tárgysoro­zat ez lesz: 1. A jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Gossmann Ferenc felszentelt püspök, városi képvi­selő halálának bejelentése. 3. Az 1931. évi július havi pénztárvizs­gálatról. 4. Az 1931. évi augusz­tus havi pénztárvizsgálatról. 5. Az 1931. évi szeptember havi pénz­tárvizsgálatról. 6. A legtöbb adót fizető városi képviselők névjegy­zékének 1932. évre szóló kiigazí­tására bizottság kiküldése tárgyá­ban. 7. Csatornázási szabályren­delet alkotása tárgyában. 8. Kisk. Rotter Mihály illetőségének elis­merése tárgyában. 9. Kiskorú Schlinger Elsa, 10. Spielberger Jakab, 11. Kreszan Pál, 12. Kozma Bálint, 13. özv. Kiss Istvánné, 14. Szombati Károly, 15. Weinberger Nándor, 16. Regner Jakabné, 17. Kisk. Futó István illetőségének megtagadása tárgyában. 18. Mei- sels Herman községi kötelékbe való felvétele tárgyában. 19. csá­kányi Marx János örököseinek telekfelosztási ügyében. 20. A Luczenbacher Jenő és Schuster Constantin-féle alapitványi föl­deknek házhelyekké felosztás út­ján leendő hasznosítása tárgyá­ban. 21. A városi közigazgatási és üzemi alkalmazottak, vala­mint a nyugdíjasok illetményei­nek leszállítása tárgyában. 22. dr Zádor Jánosné özvegyi nyugdijá­nak megállapítása tárgyában. 23. Bodonyi Ferenc és Stahl Ferenc városi végrehajtók, valamint vi­téz Fodor István városi kézbesítő hadipótlékának megállapítása tár­gyában. 24. A Magyar Revíziós Liga részére pénzbeli adomány megállapítása tárgyában. 25. Újabb két országos vásártartás engedé­lyezése iránti kérelem tárgyában. 26. Podhorányi József és 25 vá­rosi képviselőtársának indítványa Pintér Imre színművész részére kegydij megállapítása iránt. 27. Wentzel Jakab telekvételi ügye. 28. A budapest—vác—kassai ál­lami közút váci átkelési szakasza burkolási munkálatainak vállalat- baadásáról szóló szerződés jóvá­hagyása tárgyában. Kétszer táncol a Stefánia a Feketeszárú cseresznyére Nincs pénz! És ha nincs, az ifjúságnak még kevésbbé van. Ha pedig az ifjúságnak sincs pénze, úgy a táncmulatságok, bálok sikere bizonytalan alapo­kon nyugszik. Ezeket a panaszo­kat sírják az eddigi teaesték, ezek miatt nem hallani táncmu­latságok rendezéséről. Senki sem meri megkockáztatni, hogy rá­fizessen. Pedig az egyesületek­nek is szükségük van a pénzre és ezek között elsősorban a Ste­fániának. Az eddigi hírek szerint ő az egyetlen, amely megpróbál­ja a lehetetlent. Műkedvelő gár­dát toborozott és máris javában próbálják Hunyadi Sándor nagysikerű darabját, az uj ma­gyar irót arriváló Feketeszára cseresznyét. A kulisszatitkok rej­telmeibe nem sikerült teljesen behatolnunk s eddig csupán annyit árult el a próbateremből kiszűrődő zsivaj, hogy a darab kétszer megy s még ebben a hó­napban: 14-én és 15-én Hlinicz- ky színpadán tapsolhatunk neki. Gahlen Rezső és Kovács László a főrendezők. A főbb szerepe­ket Fónay Hajni, Müller Mar­git, Gahlen és Kovács alakítják. Ami pedig egészen uj lesz itt Vá­con : mindkét előadás után tánc reggelig. És a mi kedves: Syposs Kálmánná hozta össze az ambi­ciózus gárdát és neki fogunk a késő ősz folyamán két szép es­tét köszönni, a melyen minden­ki elfeledheti majd buját, baját. A Stefánia nov. 14-i előadá­sára Kornis Gyula dr. képvise­lőnk Syposs Kálmánnéhoz irt meleghangú levelében fogadtad fővédnökséget. Krakker Kálmán dr., Krakker Kálmánná, Huber József szintén elfogadták a véd- nökségiet. Képvi^elő'nknek sok meglepetést tartogat a Stefánia lelkes gárdája. A két előadás jövedelmét az egyesület a sze­gény gyermekek részére táp­VÁ RÖSI November 5-én, csütörtökön VsS és VjS órakor Nagy detektív regény-est 3 sláger, 30 felvonás 1. A stúdió titka 2. Gyilkosság a szállodában 3. Pokol pilótái

Next

/
Oldalképek
Tartalom