Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)

1930-05-07 / 34. szám

Ara 12 fillér. Vác, 1930 május 7. 34. szám. ------------------------------------------­44-ik évfolyam. . — ------------------------------­VÁCI hírlap Politics társadalmi hetilap, megjelenik hetenklnt kétsier szerdán és ------------­Előfizetési ár: Melyben egy negyedévre • • Vidéken egy negyeaevre . • Egyei szám ára ......................... 2 P 80 fill­3 p 50 fill. _ p 12 fill. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos DEBCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyilttér milliméter soronkinf díjszabás szerint Hálátlanság Árpád-utca a neved! Talán egy kicsil sokat is írunk Vác e régi utcájáról, talán nagy obi.) jelentőségei tulajdonítunk az utca za- jongó népének, mely az újság betű in át olyan orákulumnak játszotta ki magát, hogy több a tudománya, meg a vágott dohánya minden diplomás mérnökénél ! De megint Írnunk kell, bogy a hálátlanságnak, hogy az ide­genek előtt való árulkodásnak meg­örökítsük az emlékoszlopát az Ár­pád-ideában. A város képviselőtestülete elhatá­rozta, hogy az Árpád-utcát kikövez­ted. A munka megkezdődött és az én és a te, mi adónkból és a ti adó­tokból a város már kezdet kezdetén annyit költött az utcába, a mennyit annak népe soha se fog fizetni. A mi­kor már az ezrek benne voltak, ők a szakemberek a demagógia lovára felülve megakasztották a félig kész munkát és a tervekkel homlokegye­nest követeltek : löllsék be az álcát és ujra kövezzél; / A közgyűlés azonban nem hallgatott a demagógiára (és ez­zel is jóindulatát mutatta meg az Ár­pád-utca iránt, hanem elrendelte a munka folytatását, befejezését. Árpád-utca a helyett, hogy kijelen­tette volna : Lássuk, mit tudnak ! Za­josan panaszkodni kezdett. Álig egy része megengedte a munkát és ma áldja a várost, meri rendbehozták a portá ja táját, addig a nagyobbik rész, még mindég akadályozza annak be­fejezését és szemforgatva kér elég­tételt. A polgármester megígérte. A képviselőtestület szintén. A főispán­nál most jártak és a Váci Hírlap hozta nyilvánosságra a főispáni Ígé­retet : Mindenkire tekintet nélkül rendbe hozatom az ideáljukat és ha van bűnös, elnyeri büntetéséi! És ennyi jóakarat nem elég ! Azon melegiben, a hogy a jóindulatú fő­ispántól kifordultak, rohannak a szenzációkban utazó estilaphoz és árulkodnak. Viszik és teregetik oda a váci ügyet, nesze, csinálj belőle szenzációt! És Árpád-utcának a szé­gyene, hogy nem tud az Esti Kurír a megszokott szenzáció hangján Írni, ha csak az a megállapitása nem az, hogy «az Árpád-utcai gazdák elad­ták lovukat, kocsijukat, a kereskedők elvesztették vevőiket, mert nem tud­nak házukba bejutni. Ezen a valótlan u j ságiró-szen zá ci ón talán Á rp ád-u l c a nevet legnagyobbat! De hát miért ez a nagy árulkodás, de miért a saját fészkükbe való pisz- kitás ? A polgármester már a lelkét majd kitette előttük, hogy a jóindula­tál megmutassa irántuk, a komoly képviselőtestület a határozatával ál- lolt melléjük midőn a sok ezer pen­gői elkölti az utcára, a főispánnak a szájából hallották, hogy elégtételt kapnak, miért hát még a másutt való igazságkeresés V Nem hallgatjuk el és megmond-, juk : Árpád-utca demagógjai félnek attól, hogy a szakértő mérnöki ter­vek beigazolják a valóságban, hogy bűnös tudatlanság ordított és akadá­lyozta meg a munkát ! Már halkabbak, már újság háta mögé bájnak, mert látják, hogy az utcájukat rendbe lehel hozni és rend­be is hozzák. De ők mégis csak azt az igazságot fogadják el, a melyik az ő véleményüket osztja : az ut­cát felszedni, feltölteni! Ha a pol­gármester. a közgyűlés, a főispán nem áll Vác c szégyene mellé, ak­kor ők nem az igazságot képviselik! Árpád utca demagógjai csak a sa­ját akaratukat ismerik el igazságnak. Remélhetőleg már nem tart sokáig. A szóban, szorgalmas munka halad, a házak (demagógia kétségbeesve lát ja !) rendbejönnek : a mérnöki ter­vek alapján a legszebb utcák egyike lesz az Árpád-utca. A város polgár­sága adójának ezreit ölik belé és lár­másoknak akarata ellenére végre le­kerül a napirendről a hálátlanság utcája. MoBnái' Maié legszebb kitüntetése Ennek az újságnak közel félszáza­dos fennállása alatt többször volt al­kalma Molnár Mátéról, az európai hí­rű méhészről Írni. Áli, váciak nem is tudjuk, ki az a csendes, öreg polgár­társunk, kire a magyar méhészek mindegyike a legnagyobb tisztelettel néz, kit minden ország méhésze leg­alább névleg ismer, ki a méhlenyész- tés terén gyakorlati kísérleteivel a magyar méhészetei szinte korát meg­előzve vitte előre. Abban, hogy a ma­gyar méhészet a világ minden táján ismeri és követett, nagy része van Molnár Máié polgártársunknak, ki minden világi hiúságtól elvonulva az ő hires melleinek él, melyek látogatá­sára nemcsak az országból, de külföld ről is sokan járnak. Számtalan meg­becsüléssel fordultak már a méhé­szek Molnár Máté felé, de a legszebb 'megtiszteltetést öreg társuknak most nyújtották : Az Országos Méhészegye­sület nem régen ülte jubileumát és ezen Molnár Mátét örökös tiszteletbe­li tagjának választotta «hosszú dicső­séges méhészeti múltja alatt a méhé­szet előbbreyitelében szerzett érde­meinek elismeréséül.» Pikéthjf nníWes Pápán és Kaposvárt Pápán, a ferencrendiek templomá­ban május 11-én egyházi hangver­seny lesz, amelyre meghívták K. Pi­kéthy Tibor zeneszerző karnagyun­kat is. Pikéthy egyik orgonahangver­senyét fogja a nagy zenei kulturált­ságé városban bemutatni. Kapos­váron junius 1-én Welmer Géza, a zeneművészeti főiskola, művész-taná­ra hozza műsorán Pikéthy BACH or­gona hangversenyét, ugyanazt, amit Wehner a zeneművészeti főiskolai hangversenyén is bemutatott. Ugyan­csak bemutatásra kerül nagy ének­karral a legutóbb nagy sikert aratott műve : a Tu es Petrus, Weimer or­gona kíséretével. Az öt éves Vacia Jubileum,avatás, hangverseny az Emerikánában Öt esztlíkdG még nem magyarázza azokat a feliyes ünnepségeket, ami­vel a Vacia ünnepelte meg fenn­állását. De különleges okok szólnak az ünneplés mellett. Ezek megvan­nak nemcsak az Emerikánában, ha­nem a Vacia korporációjában külö­nöskép. Az Emerikána olyan időben alakult, amikor a legnagyobb szük­ség volt, hogy végre összefogjanak, a Vacia pedig már ötesztendeje har­col a váci katolikus társadalom mara­déktalan egyesítéséért, ami eddig nagyrészben sikerült is. Egyike azok­nak a társadalmi egyesületeknek, melyek még mindig nagy befolyás­sal tudnak lenni tagjaikra és azokon keresztül a város társadalmának irányítására. Volt az Emerikána már sokkal nagyobb és erősebb is, mikor divat volt katolikusnak lenni, de azt hisszük, most erősebb, mikor tagjait az igazi vallásosság és lelkiség kap­csolja össze és nem az önérdek. ¥ Az ötéves jubileum fényes prog­ramja szentmisével kezdődött, amit az Emerikána Vacia fővédnöke: a megyéspüspök celebrált a piaristák templomában. A mise alatt a gim­názium énekkara adott elő nagyon szépen egyházi énekeket. & A délutáni levente- és dominusz- avató káptalani gyűlésre szépszámú és nagyon díszes társaság gyűlt egybe a siketnémáknál Itt volt a főváros- Dól jóformán az Emerikána egész vezérkara. Itt volt Bitter Illés ben­cés főigazgató, az Emerikána kom- mendátora, Kemenes Illés dr., a bene- dekrendi gimnázium igazgatója, Ury Lajos ítélőtáblái tanácselnök, Szent- györgyi Elemér dr. ügyvéd, pápai gróf, Csatthó Béla postafőigazgató, Kádas László ny. min. tanácsos, Pál- húzy Lajos dr., ny. min. tanácsos, Radó Lajos építészmérnök, Doroghy Kálmán dr., ügyvéd, Radványi Kál­mán főfelügyelő, Márton Lajos festő­művész, Kühn Szaniszló bencés gim­náziumi tanár, a Kancellária igaz­gatója, Teleky Sándor, a Kancellária titkára és Ury Lajosné nagyasszony. Megjelent városunk társadalmának úgyszólván minden számottevő kato­likus tagja. Bitter Illés kommendátor nyitotta meg a leventeavató káptalant és az Emerikána ómagyar stílusú nyelvén szólította fel Müller magisztert, hogy terjessze elő, kik a felavatandók. A kommendátor rövid, de mélyen járó szavakkal emlékeztette a leventéket az Emerikána hivatására és köteles­ségére, majd Horváth Elemér, a Vacia lelkésze kezébe letették a fogadal­mat. Leventék lettek: Andor Gyula, Reniczky Árpád, ifj. Dercsényi Dezső, Simon Mihály, Stieglmayer Mihály, Szabó Miklós és Losonczy György. A felavatottakhoz a korporáció priorja: Ryll Viktor és a szenior: Scheda Alajos mondott pár frappáns szót. Hasonló külsőségek közt ment végbe a dominuszavatás is. Dominuszok lettek: Bittik Ferenc, Király Lajos, Román Béla, Schäffer Mátyás, Tur- csdnyi Imre, Zeller Árpád, Zeller Dezső és Zsoldos Károly. Az avatást diszkáptalani gyűlés követte, ahol Ury Lajos kir. Ítélő­táblái tanácselnök mondott beszédet. Figyelmeztetve arra a váci társadal­mat, hogy azokból az egyesületekből, melyek a kurzus idejé^gombamódra szaporodtak, alig van már meg egy- kettő, egyedül az Emerikána áll még sértetlenül azon a helyen, ahová hivatása ál litotta A záróbeszédet lhisztek Lajos dr., a Vacia delegá­tusa mondotta, rámutatva arra, hogy az emerikánás gondolat, az eszme jó kezekbe van letéve. A szép be­szédeket hosszú tapssal honorálta a közönség. ❖ A diszkáptalani gyűlést hangver­seny követte. Vitéz Kisteleky Géza, Renget Miklós, Szödy Szilárd és Berg­man Sándor vonósnégyes két szép Schubert darabot. Boccherini Menuet- jét és az Ocskay brigadéros hatásos szerenádját adták elő. R. Pápay Klára szavalóművésznő nem jött el. A hang­verseny fénypontja Laurisin Lajos három énekszáma volt. Legjonban sikerült a Bohémek-bői énekelt dala. Szép volt a Bánk bán ból Biberach dala és Kurucz kis műdala. A közön­ség frenetikus tapssal jutalmazta a művészt és nem akarta leengedni a pódiumról. Laurisin azonban arra hivatkozott, hogy Sopronban uéhány óra előtt egy 17 számból álló mű­sort énekeit végig, nemrég a fegy- házban szerepelt s csak egy ráadás­sal volt hajlandó megtoldani műsorát, elénekelve Kacsóh Pongrác Regős énekét, Laurisin kedvenc dalát, amit Vácon már hallottunk. Vitéz Kisteleky Géza hegedűművész két darabot adott elő zongorakiséret- tel, a közönség bő tapssal honorálta müvészmunkáját. Laurisinlrén hangverseny énekesnő három dalával finom, kulturált hang­jával hódította meg a közönséget. A két Laurisin-testvért K Pikéthy Tibor kisérte. Végül a zongoraötös adott elő két darabot. Ilyet még Vácon nem hallottunk, a közönségnek na­gyon tetszett. * Hosszú, háromórás műsorról meg­elégedéssel távozott a közönség. Utána a pesti vendégeket Horváth Elemér látta vendégül az Emerikáná­ban és a vonat indulásáig kitűnő hangulatban múlott el az idő. Este táncmulatság volt az Emeri­kána helyiségében. Értekezlet A következő sorok közlését kérték: Az «Ébredő Magyarok» és annak ke- belében bírt ózó «Sas» sport osztály május 11-én d. u. 3 órakor a Káp­talan-sorházban (Törzsök vendéglő) mugyar hazafias értekezletet tart. helkérjük a tagokat és pártolókat, hogy minél számosabban jelenjenek meg. Haza lias údvözleüel a vezetőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom