Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-03-30 / 24. szám
«»iái számunk ö oldal. &ra 20 fillér. ,^44-ik évfolyam. _______________ 24. szám. Vác» *5930 március 3®. Eüőfizelési ár: egy naejyfcdéwre . , § & _ Vidék«** egy Megyenévre . , 5 fs _ fgg^ figy«« Síásn ár® . ....................... -P20 fms Feleié» ***j»rk«ssl6, ksatí© év iaptisiajcteno» D.ERCSÉNYV $zerkesztösés éj tedé§aiw&«32; Széchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és ssyüHér rnysiméier soroisMiw díjszabás «serin* Reflexiók Kor mis Gyula, dr államtitkár előadására Jó munkát végzett Tragor Ignác, a mikor a váci származású közoktatásügyi államtitkárt előadás tartására kérte tel. Az igen szép számmal megjelent s igen válogatott hallgatóság a tanúbizonysága, hogy az igazi értékek iránt van Vácon is érdeklődés, különösen, ha az erejét meghaladó áldozatokat nem kiván tőle. ‘ Tagadhatatlanul igen sok értéke van nemzetünknek, a kiket a lő varos közvetlen szomszédságában nem nehéz bármikor megszólaltatni. S ha nem is mindjárt miniszterek és államtitkárok is azok, hanem a tudomány, művészet, gazdasági élet jelesei, mindenesetre már tudások színvonalát tekintve is olyanok, a kik megbecsülik a tanulni vágyó közönség érdeklődését és örülnek, ha szellemi munkájuk gyümölcseit kóz- kincc.sé tehetik. A mint az Urániában gondoskodnak és igen bölcsen és szép eredménnyel, az egyszerűbb szép szellemi nevtláséröV éppen úgy kell művelődési alkalmat nyújtani a tanultabb elemeknek is, a kik más, nekik megfelelőbb előadók liián\ ában még az Uránia előadását is szivesen meghallgatják. A Muzeum-egyesület, a Kaszinó hivatottak arra, hogy a magasabb nevelő munka irányítását és rendezését magukra vállalják. De beszélgessünk egy keveset Kor- nis Gyula, a tudós és államtitkár, előadásának anyagáról. A város házán ugyanis inkább a nagytudású, hatalmas észtehetségű, fiatalon magas hatáskörbe került tudóst, utána a Kaszinóban inkább Kornis Gyulát, a váci fiút volt alkalmunk hallgatni és megismerni. Az előadás tárgya: Amerikai tapasztalatok. Uj és érdekes dolgok, különösen ha azok erősebb szellemi és gyakorlati értéküknél fogva hasznosíthatók az egyén, vagy a kommunitás számára, mindig nagy érdeklődést vál tanak ki az emberekből, ilyen közérdeklődés tárgya ma Amerika, a mely világrész ránk európaiakra nézve a gazdasági jólét eldorádója. Ennek közvetlen megismerése ingerli a Nézető embereket éppen úgy, mint a nagy tömeget. Amazokat intézményéiben s azok jótékony kihatásában, emezeket az egyén érvényesülési lehetőségeiben, eszközeiben es eredményeiben. A tanulmányútra kirándulók határozott célkitűzéssel indulnak útjukra; s az ott töltött rövid idő alatt őrülnek, ha programjuknak meglelelő és elegendő tapasztalatokat gyűjthetnek s ebbeli munkájuk melleit sok-sok értékes tapasztalható dolog mellett sietnek el. Nagy tudásra, hatalmas agyra van szükség, hogy az idegenben sokat és sokfélét, ha mindent nem is, meglátva, azokat mind per(‘i; i: Íja, feldolgozza, alkalmazza vagy közölje. Ilyen erős koponya s hatalmas, ahhoz illő agy a Kornis Gyuláé, Sok mindéül meglát, sokai megőriz s a tapasztalatokat mini mozaik darabokat játszi könnyedséggel rakja össze szemlélhető képekké, a melyekben mindnyájan szívvel gyönyörködünk. De éppen a feldolgozó munka könnyűségé vezeti télre a nagv tehetségeket. A mozaik darabokból olykor lorzkepek keletkeznek, vág.- karikatúrák lesznek, a melyeken a nagy agy mosolyog s egy simítással megsemmisíti azokat, mint játékos érdekességeket, a melyekben sok az igaz és sok a képzelt • de a hallgatóság, a melynek agya szívesen per- cipiál, különösen tekintélyektől, mindent, sokszor nem játéknak veszi ezeket a kedves apróságokat, hanem mint százpercentes igazságot raktározza el egyszerűbb agya tárházában. Igaz például, hogy Amerikába az Ovikig söpredékéből és szélhámosaiból igen sokan vándoroltak ki, de nem ezek adták meg Amerika általános jeilegét s ma tanulmányozásra méltó fejlettségét, a mely az előadó szerint is nemsokára annyira önálló lesz, hogy nemcsak nem szorul a vén Európára még kulturális téren sein, nanem a vezetőszerepet is magához ragadja. Amerika értékes jellegzetességének kialakulásában azoknak is van tagadhatatlan részük, de Amerika régi és új kivádnolói között igen hatalmas számmal vannak olyanok, a kiket a gazdasági kényszer és nemesebb ambició visz ki szülőföldjéről, tele munkaerővel, tehetséggel, erős akarattal és bátorsággal, a kik itthon erejük tudatában szégyeltek nyomorogni s teret kerestek az érvényesülésre, erőik kifejtésére. E két nagy csoport érdekes vegyüiete az Újvilág, a melynek hatalmas fejlődésében a gazdasági túlkapások jellemzik csak a kalandorokat, az állami és társadalmi mintaszerű berendezkedések pedig ezeket az elvesztett óvilági értékeket, a melyek között igen tekintélyes számban magyarokat is találunk. Sokat okultunk az előadásból és igen sok megállapítás megérdemelné, hogy ezen az úton is közkinccsé legyük azokat. Én azonban, mint figyelmes hallgató, a váci fiú kaszinói megnylivánulásából ragadod ki ismét egy az előbbihez hasonló megáll apitást : Magyarországon mindenki érvényesülhet, a ki dolgozik, határozott célt tűz ki maga elé s affelé törhetetlen szorgalommal iparkodik, mert itt senki sem szeret dolgozni. Ez az ország szűz terület a komolyan dolgozók számára. Izenet a váci ifjúságmik, hogy az érettségit ne tartsa végcélnak, a mely után protekcióval kerülhet valamely szerény állásba a minisztériumban s a korcsmázó társaságban elégedetten nézi, vagy birál- gatja az előrehaladó tehetségeket. Ez a megállapítás, a mennyiben jószándékú biztatása kiván lenni a váci i ialaiságnak, bizonyos pedagógiai túlzással érthető, de nem ismerhetjük el dogmának. Vau ebben is szomorú igazság. A fiatalságban nincs elég ambició, szorgalom és kitartás. De még ez sem általánosítható. Igen sok derék férfiú kerüli ki ebből az ősi városból, köztük az államtitkár úr is, a kikre nemcsak mi vagyunk büszkék, hanem országos és európai viszony latba n is a legkiválóbbak közé tartoznak. Nincs mindenkiben országraszóló tehetség s ha volna is, nincs mindenki részére egyetemi katedra, vagy magas politikai, vagy gazdasági állás. A külföldre kerüli sok magyar tehetség azt mutatja, hogy itt csakugyan kevés az érvényesülési lehetőség, tehát hazánk nem szűz terület a törekvők és tehetségesek ré szere, hanem csak kicsiny terület s a hol sokszor nem pusztán a tehetségei, hanem sok más mellékkörülményt is tekintetbe vesznek az ál- I ások betol lésénél. Mindenesetre jól fog esni törekvő ifjúságunknak a biztatás, s használni fog talán a hanyagoknak is a jogos megrovás. Köszönet mind a kettőért. Egy rövid, alig egy órás előadásban nem lehet oly nagy és sokoldalú tanulmányúiról beszámolni, hisz annak tanúságai nem a mi, hanem az egész ország nevelésügyére vonatkoznak. Azonban örülünk annak, hogy hazánk nevelésügyének egyik legtekintélyesebb faktora foglalkozik városunk ifjúságával és iskoláinkkal s megállapította, hogy iskoláink nemcsak amerikai, de hazai viszonylatban is botrányosan elhogyatott állapotban vannak. Reméljük, hogy illetékes helyen a szomorú diagnózis után a megfelelő orvosságot is meg tudja szerezni városunk kiváló szülötte és büszkesége. ANDOR KÁROLY Meghall a cigánypap A váci egyházmegye nevezetessége volt Pozsúr Endre, az egyetlen cigány származású lelkész, a kiről mini ilyenről Jókai is íjiegemlékezik egyik regényében. Rokonsága ma is él Vácon, év eigáaypap Vácon szüle- leit 1856 február 24-én. Káplánkodásai után Szentiőrinckátém volt plébános 1897 óta. Kél év előli ment nyugalomba Migazziba, néhány hónap óta súlyos betegen feküdt Újpesten, a Károlyi-kórházban. Olt is halt meg március 22-én és a megyeri temetőben helyezték örök nyugalomra. Balás Lajos voll rozsnyói püspök mint volt iskolatársát vörös övvel diiszitette, a mikor szentszéki tanácsosának nevezte ki. OaktoiPrá avatás A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen szombaton avatták államtudományi doktorrá Kovács István váci m. kir. állampénztári lisztet, a nógrádverőcei Turán-kör agilis vezető tagját. Scliwerog dr «»es-id&fl'tariacsosi áthelyezték Egerbe vidéki államrendőrségeknél a belügyminiszter most nagy áthelyezéseket rendelt el. Minkéi ez annyiban érdekel, hogy Schweng Ede dr. rendőrtanácsost, ki tiz évig szolgált Vácon s rendőrségünk egyik jeles képzettségű tagja, Egerbe helyezte át főnökhelyettesül. Helyét a váci rendőrségen Lázár Kornél dr. fogalmazó foglalja el, kit Szobról helyeztek át. Előadás a Szentföldről Április 10-én a Kulturház színháztermében Bozóky Gyula ezredes este előadást fog tartani a szentföldi aljáról. Az előadásra, melyre még visszatérünk, már most felhívjuk olvasóink figyelmét. Egy i>íi35’£ 03y haiáá^ra Az uj generáció már nem ismerte. Királynői alakját ágyhoz szegezte szerencsétlensége, az utcán nem mutatkozhatott többé Péls Sándorné, ki oly tisztelt, de egyben irigyelt tagja volt a váci társaságnak. Férje Péts Sándor mérnök építette a Dunapar- tunkat. Az én városom szegény, én gazdag vágyók», mondotta és megcsinálta ingyen. Kapott, érte egy — aranytól!at. Erre büszke volt, de még inkább feleségére, a kinek minden kívánságát teljesítette. Házasságukból gyermek nem született, hát Péts Sándor né a jótékonyság terén talált magának munkát s az ő házuk (ma Ivrakker polgármesteré,) hires volt arról, hogy üres kézzel onnan szegény nem fordult ki. Társelnöke volt a váci vöröskeresztnek s a háború alatt sok száz hős katonának szenvedését enyhítette az ő szeretetteljes gondoskodása. Nemes szivét magas helyen is észrevették és föléje illesztették a vöröskereszt érdemkeresztjét hadiékitményekkel. Ennek a nagylelkű, gondtalan élelet élő magyar nagyasszonynak azonban nagyon kijutott a nélkülözésekből. Takarékkönyvei, hadikölcsönei elértéktelenedtek, egy pici hónapos szobába kellett magát meghúznia. A nyomorúságához még tehetetlensége is járult : eltörte a lábát. Mikor már állapota javulóban volt, ismét elesett és most más helyen újra eltörte a lábát. Többé nem tudott felkelni ágyából. Barátnői szeretetnek megható példáját szolgáltatta Udvarcly Kálmánná, ki a harmincéves nemes viszonyt azzal viszonozta, hogy éjjel, nappal a magával tehetetlen, elszegényedett úrnő mellett volt és kiszolgálta. Nagy szenvedéseitől csütörtökön váltotta meg a halál. 81 évet élt. — Wá era Kisjeszmci Jeszenszky Barnabás ifjú élete 30-ik, házassága 3-ik évében Davosban meghalt. Hült tetemeit bátyja, Jeszenszky Imre egykori huszárfőhadnagy, Károlyi Mihály volt titkára haza, szülőföldjére szállíttatta és a váci ev temetőben helyezlek örök nyugalomra.