Váci Hirlap, 1927 (41. évfolyam, 1-98. szám)
1927-02-02 / 10. szám
2 VÁCI EfHILAP Ml LESZ A HÉTEN! FEBRUÁR 2 <3P_. Gyertyaszent. — Prot: Karolin *° Qerstner Ödön kiállításának megnyitása délelőtt 10 órakor Váci Takarékpénztár közgyűlése d e. 11 órakor Városi Filmszínház: Felbérelt feleség Curia Mozgó: A Pacific express Nyitva az Irgalmasok gyógyszertára _________ 3. Cs. Balázs pk. — Prot: Balázs Városi rendkívüli közgyűlés d. u 4 órakor ingyenes ismeretterjesztő mozielőadás a Városi Filmszínházban a mezőgazdasági iskoláról délután félhatkor 4. P. K. András. — Prot: Rabéi A mezőgazdasági iskola megnyitása d. u. 5 órakor a felsővárosi iskolában 5* Sz. Ágota sz. — Prot : Ágota Hold k. 9 ó 26 p. nyug. 2l ó 9 p A Stefánia Nefelejtsbálja a Kúrián este 9 órakor 6 y R. 5. Dor. — Pror, ; B. 5 Dór. a fi Nap k. 7 ó. 21 p. nyug. 1.7 ó. 19 p. MTE váci oszt. kirándulása : Nagymaros—Zebe- gény. Vezető : Zsembai Ferenc Nyitva a városi népkönyvtár 11 — 12-ig Jóbarátok közgyűlése a Nagysörházban délután 2 órakor Ref. Törekvés szinelőadása a Kövinél Nyitva a Szent Antal gyógyszertár VÁCI E K A M É U O /V A szomszédba írta : Vúratli Antal. Aki sokat útazott, — mondja a német közmondás — sokat tud elmesélni. Úgy látszik, hogy az útazók igazmondása némi kívánn valót hagyott fenn a múltban, mert a sokat útazott férfiak leírásai a fán termett kácsá k ról és a fejüket a hónuk alatt hordozó emberekről évszázadok mesekönyveit tarkították, ma pedig már mesélni sem lehet, hiszen az országok nagy részét, amelyekről mesélni lehetne, bejárta minden literátus ember. En tehát szakítok a messze föld fejcsóválva fogadott regéivel és elmegyek a szomszédba, annál is inkább, mert messze úgy sem lehet menni — de meg a szomszédság az, amelyet legkevésbé ismerünk. Evek óta a szomszédben nyaralok és felfedezem a szomszédságot, amelynek sok és ' nem éppen megvetendő érdekessége van. Kivált históriai tekintetben. Vác többnyire csak arra való a hosszabb útra indulóknak, kogy kitekintvén a vasúti j kocsi ablakán, felsóhajtanak: ime, már fél órája utazunk, — hátra van még huszonnégy óra ! De akinek a célja Vác, aki leszáll és innen indul nagy hegyi sétákra, vagy a Duna mentén apróbb kirándulásokra, az annyi szépet és élvezeteset lát és tapasztal, hogy felér egy középrendű utazással. Valamikor Herczeg Ferenc lakott itten, azután meg egy vidám vadásztársasággal is róttam a Vértes vadonét s előtte való napon, este érkezvén, megháltunk s hajnalban nekiindultunk a hegyeknek, hogy másnap este vessen haza bennünket. A váci vadászatok híresek voltak annak idején. Amint pirosló alkonyaton megérkeztem s megkerestem a helyet, ahová fejemet majd éjszakára lehajthatom (egy nagy tánctermet a fogadóban, melynek a fal mellett elvonuló piros bársony keskeny kanapéin tizennyolcán aludtunk azon éjjel), akkor a nyakamba vettem nagy Vác városát, melynek minden kövéről a magyar história egy eseménye beszél. Kimentem a Duna-partra, melynek homokos síkján játszó gyerekek kergetőztek s végignéztem a hosszú, messzehajló víztükrön. Valamikor Szent István járt itt és alapította meg a kis fészket, mely annyi változatos és nevezetes esemény tanúja lett. Az ő neve is Waic volt. Vájjon nem tőle vette a város ! Géza herceg menekült egykoron itt, a hegyek aljában, Salamon elől futva, hogy testvére hadaival és a morva segédseregekkel egyesüljön, ide tért meg aztán örök nyugodalomra, 1077-ben, itt temették el, már mint első Géza királyt. Imre királyunk, aki valamikor meg merte tenni a legnagyobbat: bement az ellene lázadó testvér, Endre táborába és kézen fogva vezette ki onnét a lázadók vezérét, — meg merte tenni, mert fején volt a szent korona, melynek presztízse előtt még a dacos lázadó magyar is félve hajolt meg — később itt, szeptember nyolcadikán, 1193-ban zsinatot tartott. Hol vannak azok, akik körülvevén a szentélyt, a régi, régi templomban tanácskoztak a magyar egyház doigairól ? 1241-ben a tatárok felgyújtották a várost s annak hamuját szerte vitte a szél. Vác nem volt többet. Éppen virágvasárnapján történt a csapás s Béla királyunknak be kellett várnia, míg a tatárpusztítás elvonul, hogy Vác újraépítéséhez foghasson. A nagy országmentő azonban nem fáradt bele a várakozásba, hanem újraépítette Vác városát. Innét századokig nem tudunk róla nevezetesebb dolgot, mígnem 1485-ben egy ország- gyűlésről nem szól a história, amely itt tartaték. Mohács után a törökök foglalták el s csak 1596-ban foglalta vissza Miksa herceg, aki a Duna partjait tisztogatta meg a török martalócoktól. Ezerhatszáz és ötben nagy ünnepe volt Vác városának. Bocskay vezér tartózkodik vén falai között s ide jön a brassóiak díszes küldöttsége, hogy átaladja neki a néhai rác despótók arany koronáját, övét és forgóját. Aztán majdnem százesztendő repül el a város fölött esemény nélkül. Csak 1764-ben riad tábori lárma a város határában, mikor junius 27-én Károly lotharingiai herceg itt, Vác mellett veri meg a budai pasa idáig elmerészkedett seregét. Még ez év őszén végleg visszafoglalja Károly herceg a várost a töröktől s ezzel a hadi dicsőségnek jóidőre vége. Szinte másfélszáz esztendőnek kell elmúl lani, hogy újra trombita harsogjon és pergő dobok riadjanak Vác határában. De akkor igazán nagy dolgok történnek a határban. 1849-ben, április tizedikén itt támadják meg a császári seregek Damjanicsot, a mi hősünket, aki seregével a Gombás-patak hídja felé tartott. A harmadik és a kilencedik honvéd zászlóalj hősei rohammal foglalják el a hidat, akárcsak 1 ápió-Bicskénél nemrégen. A császáriak visszanyomatnak a városba és onnét tovább akarnak menekülni, de közben vezérük, Götz generális megsebesült. E közben utolérik a városba rohanó magyarok az osztrák hadat és Vác utcáin véres harc foly, mely a császáriak teljes kiverésével végződik. (Befejezése a vasárnapi számunkban.) . y R/l A TVO-HIMZÉSEKBŐL válasz- Hl S I I * I \sJf lékot küldök. Megrendelést elfog: dók. Viszonteladókat keresek, Reich Emiiné Mezőkövesd. Vá'aszbelveg is iparosbálon minden leány táncolt Semmi jele annak, hogy jól benn vagyunk a farsangban. Soha ilyen csigalassúsággal nem indult Vácon a farsang, mint az idén! Karnevál herceg idejének a fele már lejárt, mégis csak szombaton volt az első nagyobbszabásu mulatság. Az igaz, hogy meg is látszott, hogy a közönség- nem jutott még tánchoz. Az ipartársulat bálján zsúfolt volt a terem és mindenki táncolt. Volt idő a párás helyiségben, a mikor egyetlen egy leány sem ült, a mi a táncosok dicsőségére szolgáljon meg a mamákéra, kik leányaik elől nem halászták el a táncosokat, mint ez most szokásban van. Csak az a kár, hogy a jókedv még pittymaladtig sem tarthatott, mert négy órakor záróra volt s a cigány letette a hegedűjét, a jól mulató pároknak el kellett hagyni az ipartársulatot. A megjelent hölgyek névsorát a rendezőség igy állította össze: Asszonyok: Özv. Ambrus Ferencné, Bernáth Gézáné, Bernáth Andrasne, Béres Istvánné, Busái Gáborné, özv. Babinszki Ferencné, Cseresnyés Sándorne, Cseresnyik Józsefné, özv. Depó Jánosné, Danai Jánosné, Fedor Sándorné, Fábián Lajosné, Farkas Ferencné, Gagel Edené, Horvath Józsefné, Hajdú Rezsőné, Hajdú De- zsöne (Gödöllő), Hiibs Lászlóné, Hübs Józsefne, özv. Janis Lajosné, Kisparti Mártonné, Kertész Jánosné, Kiojber Károly né, Koperniczki Lajosné, Krach Imrené, Kurdi Károlyné, La nert Györgyne, Máritz Lajosné, vitéz Marosi Andrásné, '-<agy Ferencné, Nagy Ai drásné, özv. Neisz Jánosné, ifj. Neisz J mosné, Nemeth Robertné, Preier Laj >sné, Pokornyi Ödönné, Presán Józsefné, Pokorni Józ^píné, Paulényi Palné, Qued Rudolfné, Suhajda Jánosné, ifj. Sós Jánosné, Schmidt Ferencné, Sieidi J tnosné, Spaczer Simonne, Szegő Jenőné, vitéz Szamos Istvái né, Sztollár Józsefné, Szokoly Józsefné, Wolf Antalné, Weizel Károlyné, Walter Jánosné, Vida Károlyné, Zelenka Jánosné. Leányok-. Ambrus Gizi, Ambrus Bözsi, Ambrus Tercsi, Bernáth Ilonka, Beres Ilonka, Buris Mariska, Cseresnyés Vali, Csepregi Annus, Cseresnyik Magdus, Danai bus, Danái Piroska, Ferenci Emilia, Hübs Bözsi, Hajdú Manci, Hajdú M rgit (Gödöllő), Janis Manci, Kisparti Boriska, Kel tesz Irén, Kiojber Gabriella, Koperniczki Gizus, Kiapad Etelka, Kurdi Esz i, Kurdi Juliska, Loch Irmus, Lamert Annus, Müller R zsisa, Nagy Irén, Neisz Ilonka, Oroszky Manci, Paulényi llus, Presan llus, Pokorni Margit, Spaczer Tercsi, Suicz Rozália, Szokolv Etus, Szlolár Mariska, Sós Manci, Urban Margit, Urbán Irén, Wolf Erzsébet, Wetzel Meius, Waiter Bözsi, Zelenka Manci. kinevezések a Ehadiáir'«’ak is "olajánál A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a hadiárvák váci m. kir. állami szakiskolájánál a következőket nevezte ki: László Árpád gépészmérnök, műhelyfőnököt a IX. fiz. osztályba, Stahl Károly gondnokot a X. fizetési osztályba, Kovács Kálmán ellenőrt a XI. fiz. osztályba, "HröFfíímííínhIz Igazgató: VÁRÓ ANDOR Szerdán, f. br. 2. (ünnep) 3, 5, 7, 9-kor 1. Bittér és liga kalancSjai az áruházban a csodakuty i legjobb e legújabb burleszkje 2. REGINALD DEWNY legjobb vigjátékai Felbérel faleség Harsogó kacagás 7 felvonáson ál 3. A VULKÁN A csodák filmje 6 felvonásban A ..BEN HUR“ melle““LtUnyeagyobb ULFi^l G5SH gyönyörű filmje, a BOHÉMEK Az idei Feliét* apáca ez a film, a melyet vasárnap mutat be a Városi Filmszínház
