Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-05-30 / 41. szám

1710 ágyúval, 210 repülőgép, 9 kormá­nyozható léghajó, 46 csatahajó, 114 torpe­dónaszád, mintegy 100,000 főnyi tengeri haderő. Legnépesebb városai Nápoly 678 ezer. Milánó 600, Róma 542, Turin 427, Palermo 341, Genua 272, Florencz 233 ezer lakossal kitüntetés — előléptetés. A király Brokés István honvédhuszár-al- ezredesnek az ellenség előtt tanusitott vi­téz magaviseletéért a harmadosztályú vi- tézségi érdemrendet adományozta. — A király Rhorer Zoltán honvédhuszár főhad­nagyot a tartalékban századossá, dr. Do- lecskó János főorvost ezredorvossá ne­vezte ki. Váci szerzők a székesegyházban. A pünkösdi két ünnep áhítatát növelte az a ritka esemény, hogy egymás után két váci szerző nagy alkotását mutatta be a székesegyházban az ének- és zenekar. Nagy és bátor vállalkozás, mert az egyházi zeneirás a legnehezebb. A legtöbb szerző világhírre tett szert már darabjaival és mégis csak öreg korára mert az egyházi zene terén működni. A mi két szerzőnk: Pikéty Tibor és Érti Gábor életkora együttesen sem ad ki egy öregebbét, de ambíciójuk, zenerajongásuk felár mindenkiével. Mégis látszik az erő és ifjúság munkájukon. A mi zenei gondolatuk van (és van bőviben) azt mind felhalmozzák és a hallgatóság fülé­ben egymást kergetik az ötletek, a zenei mondanivalók. Pikéty Tibor miséjében, mely pünkösd első napján került előadásra, főleg a szövegnek zenei illusztrálását dicsérjük. A mit a szöveg mond, azt énekkel, hang­szerekkel iparkodott visszaadni sikeresen. Érti Gábor miséje már más stílust követ, de ez az irány ép oly hatásos, mint az előbbi. Részletes bírálatnak egy zeneujság hasábjain van hely, itt inkább a külsősé­gekről való beszámolást jelenti, mikor kö­zöljük, hogy az áhitatos közönség szíve­sen hallgatta mind a két misét. Örvendeni tudunk a két váci szerző nemes vállalko­zásán, bizonyos, hogy sok szépet fogunk még hallani mindkettőjüktől. Hétezer koronát kapott 124 váci iparos. A kormány a hadbavonult iparosok csa­ládjának és a háború által sújtott iparosok­nak nagyobb összeget utalt ki felsegélye­zésükre. Ezeket összeírták és a budapesti iparkamarára bízták,, hogy a segélykiosz­tást teljesiíse. Az iparkamara kiküldöttje az elmúlt hét közepén járt városunkban és az ipartestület helyiségében osztotta szét a segélyeket. Összesen 124 váci iparos­család részesült 6830 korona segélyben. A kiosztásnál az volt az elv, hogy egy hadbavonult iparos gyermektelen felesége legalább 20 korona segélyt kapjon, a gyer­mek után pedig 10 koronát adjanak. így akadt olyan szegény asszony, a kinek száz koronánál is nagyobb összeg jutott várat­lanul. Szép és humánus intézkedésért fel­tétlen dicséret jár ki, de mégis figyelmez­tetnünk kell az ipartesfület elöljáróságát, hogy külön a segély nemcsak a hadba­vonult iparosok családjainak szól, mert ezekről az államsegély úgy, a hogy mégis csak gondoskodik, hanem jár a háború állal sújtott kisiparosoknak is, a kik ugyan nem teljesítenek katonai szolgálatot, igy ál­lamsegélyük sincs, de a háború kerese- tűktől fosztotta meg. Ezek közül most senki sem kapott anyagi segítséget. A leg­közelebbi kiosztásnál erre tekintettel kell lenni, mert ezek a csendes kis emberék ugyancsak rászorultak, hogy az állam tá­mogassa. Vácon nem lesz aij sorozás l Ismertettük már a közös hadügyminisz­ternek azt a rendeletét, amely közli, hogy azokon a helyeken, ahol a népfelkelők sorozása nem hozta meg a katonai ható­ságok által kontemplált eredményt, még a tavasz folyamán uj sorozásokat tartanak. Az uj sorozások helyeit pontosan statisz­tikai kimutatások alapján állapították meg a katonai hivatalok, melyek az uj sorozá­sok helyeit most közölték az egyes köz- igazgatási hatóságokkal. Vác város kato­naügyi osztálya is megkapta tegnap ezeket a rendelkezéseket, amelyek feltüntetik mind­azon vármegyéket és törvényhatóságokat, ahol az alkalmatlanokkal a sorozást új­ból lefolytatják. A kimutatásban Vác nem szerepel, ennek következtében Vácon nem sorozzák ismételten az alkalmatlanokat. Nagymaros a nyaralók érdekében. Nagymaros számos tagból álló küldött­sége tisztelgett Somogyi Béla cs. és kir. kamarás hontmegyei alispánnál. A küldött­ség szónoka, Labancz László ref. lelkész a község közönségének azt az óhaját tol­mácsolta az alispán előtt, hogy a nagyma­rosi nyaralók liszttel és egyéb élelmi cik­kekkel leendő ellátását kieszközölvén lehe­tővé tegye, hogy a nyaraló közönség ezidén is felkereshesse a természeti szépségek­kel gazdagon megáldott községet, ami a nyaralók befogadására már berendezke­dett községnek is létérdeke. Az alispán a küldöttség kérelmét megszívlelve azt a biz­tató ígéretet tette, hogy egyfelől előterjesz­téssel fog élni a kormánynál Nagymaroson nyaraló budapesti lakosok lisztjárandósá­gának a székesfőváros lisztkontingenséből leendő átutalása iránt; másfelől pedig kör­levélben fogja felhívni a szobi járás gaz­dálkodással foglalkozó községeit, hogy tej, tejtermék, baromfi, tojás, zöldségfélék és egyéb élelmi cikk feleslegeikkel elsősor­ban a nagymarosi piacot ellátni kötelessé­güknek ismerjék. üegyek keressti a fiam sírját. Egyik budapesti újság nyílttéri rovatában olvassuk ezt a felhívást: Alegyek keresni a fiam sirját. Ha valaki mostanában haza került a délkelet-galíciai harctérről s ha volt Jablonki községben, szíveskedjék közölni, hogy ott az oroszok meghagyták-e temetőnek azt a katonai temetőt, amelybe az ott volt kötözőhelyről február és március hónapban a mi hős katonáink holttestét temették s fel lehet-e ismerni a különálló egyes sírokat. Besz­terce, 1915. Váczy József ny. p. őri biztos. A megható felhívást mi is ime, leközöl­jük, hátha valaki felvilágosítást tud nyújtani a fia sirját kereső apának. Váczy különben mintegy másfél évtized előtt hosszabb ideig a váci pénzügyőrségi kerület élén állód. Hősi halál a Kobrákban. A váci honvéd hadi kórházban tegnap reggel hősi halál! halt egy harctéréi ide­került ifjú katona. A megboldogultnak neve Fejes István cs. és. kir. 83. gyalogezred­beli tényleges gyalogos, r. kát. nőtlen, 23 éves, földmives, felsőpályi (Vasvármegye) születésű, kinek díszes katonai temetése ma lesz a kórházból. Proschel Emil, Schmidt Károly és Schneider Károly mártír-halála. Ezeket a nekünk idegen neveket Rákos­palota község polgársága adja át a halha­tatlanságnak. A község nevében Vághó Ferenc főjegyző és T. Varga Antal biró a Pesti Napló pénteki számában, gyászkeret­ben jelentik, hogy Proschel Emil kir. porosz gránátos, Schmidt Károly és Schneider Károly kir. porosz muskétások május 27-én Rákospalotán mártir-halált haltak. A'findenki tudja már a végtelenül szomorú esetet. Csütörtökön reggel a porosz katonákat szálíitó vonat egy kocsija kisiklott a váltó­nál, a kocsi a Bur-vasut hidpillérjébe ütkö­zött és ketté szelte. A harmad-osztályú utasok, német tüzérek közül, három meg­halt, tizenegyen megsebesültek. A katoná­kat, mig a romokat eltakarították, kiszállí­tották a kocsikból. Mondják, hogy a tisztikar és a legénység nagyon szépen viselkedtek. Még ők vigasztalták a palotai­akat, kiket mélyen bántott a szerencsét­lenség. Rákospalota polgársága megható tiszteletet mutatott. Az idegenben mártir- halált halt hősök tetemeit a községház tanácstermében ravatalozták fel és gondos­kodtak róla, hogy a gyászpompa külső megjelenésében impozáns legyen. Pénteken délután volt a temetés és a három katona díszsírhelyet kapott. Olyan néptömeg kisérte őket utolsó útjukra, minő még nem verő­dött össze Rákospalotán. A község gyász­jelentésének szavaival fejezzük be tudósítá­sunkat. Legyen könnyű a föld az idegenben, de rokon lelkű nép közt pihenő vitéz had­fiaknak, Sarjadzon ki drága porukból a szövetséges népek boldogsága. Még a leghitelesebb kaionai halotti bejegyzés sem hiteles. Múlt számunkban megírtuk, hogy á m. kir. belügyminiszter értesítette a váci anya­könyvvezetőt, hogy jegyezze be a halotti anyakönyvbe, hogy Králik István honvéd póttartalékos, ács, váci ember, 32 éves korában a benesaui kórházban hősi halált halt. Az anyakönyvvezető be is jegyezte a halálesetet, a katonai ügyosztály pedig értesítette az elhalt hozzátartozóit a szomorú esetről. A hős katona felesége megjelent a főjegyzői hivatalban, ahol, mikor az elhalt szüleinek nevét említettén, még az is egyezett a bejegyzettével. Csodá­latosképen az özvegynek hitt Králikné egy cseppet sem szomorkodott az eset Telett, mert amint mosolyogva kijelentette, az ő férje, akinek neve, foglalkozása, kora, szü­leinek adatai mind teljesen megegyeznek a hősi halottéival, még nem is volt hábo­rúban, sőt éppen most itthon is van 14 napi mezei szabadságon. így derült ki, hogy Vácon három Králik István is van, mind a három honvéd-póttartalékos s minden bizonynyal a másik kettő közül lesz vala­melyik a hősi halált halt Králik István, akinek az adatait fölületességből adták rá az élő Králik Istvánra a rézdobozban lévő cédula alapján a honvéd-kiegészifőben. A katonai ügyosztály természetesen most a belügyminiszter utján kéri a halotti bejegy­zés kiigazítását. Egyébként már az igazi hősi halált halt Králik István édes anyja jelentkezett a városházán. Az Irgalmasrend hősi halottai. A magyarországi irgalmmasrend a héten adta ki jelentését a harctéren eleáett rend­tagjairól. A harctéren lévők, — a könnyen és súlyosan sebesültek között több Vácon

Next

/
Oldalképek
Tartalom