Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-12-13 / 95. szám

VÁCI HÍRLAP Hódi 'Ferenc, Gálfi András, Géczi Lajos, Juhász Mihály. Körös Sándor, Liska Sán­dor, Nagy István, Pesko János, Prizand Salamon, Sarecz József, Setényi Sándor, Steiner Lipót, Sztranyan István, Szűcs Géza, Vizl János (e. é. ö.), Zimmer József, Zéman Károly, Körber Béla, László Béla (e. é. ö.)‘ 1887-ben születettekből: Biczó Pál (e. é. ö.), Csefkó Ferenc, Greiner Rezső (e. é ö.), Guttmann Lick, Kristian Ferenc, Olajkár István, Oszlián .János, Orbán János, Ru- téczky János, Simkó András, Zsemberi József (e. é. ö ). 1886-ban születettekből: Behány József, Bergmann Károly, Donáth Dávid, Domisz László, Fürst Áron, Horváth István, Kiss Ernő (e. é. ö.) Keller Lajos, Kresmarik József, Mayercsák Gyula, Marcsák Gábor, Ongrádi Ignác, Pataki Gyula, Pál István, Perlusz Miksa, Sándor Hugo, Szurmay Dezső (e. é. ö.), Trungel Imre, Valovics Ferenc. 1885-ben születettekből: Bartoss József, Ferencsik János, Geszler József, Gömöri József, Hochfelder Mátyás, Lukács József, Rank Lajos, Rákóczy Ferenc. Rusznyák Kálmán, Székely Lajos, Taizs Márton, Tol­vaj Dezső, Volf István, Zsigó József, Tóth József, Mészáros, Medárd, Muszka Gyula. 1884-ben születettekből: Agócs István, Bilek József, Burger János, Érti Gábor (e. é. ö.), Jobagy István, Kanyuk Izidor, Kikilíai Antal, Liska Ferenc, Matzenauer Ferenc, (e. é. ö.) Meininger József, Makos János, Pető Bertalan (e. é. ö.), Rák Izék Gáspár. 1883-ban születettekből: Balázs Pál, Fekete József, Franyó Mihály, Gáspár György, Jakab István, Juhász Józ-sef, Ka- pornai Mihály, Kaizinger Károly, Kaizsán Lajos, Lanert György, Makrai József, Moj- zes János, Mladek Ferenc, Nagy Sándor (e. é. ö.), dr. Papp József (e. é. ö ), dr. Pintér Ernő (e. é. ö.), Skáder Ignác, Sía- nocsics Mihály, Vogt Lipót, Bussai József, j dr. Hornyánszky Zoltán (e. é. ö.), Hack József, Hrábálik János, Nádasdy Lajos, Szabó Ferenc, Szakái András, Unger Jó­zsef, Bernáth Géza, Cseszák Károly, Czel- 1 ér István, Fiilöp István, Germán József, Goldschmidt Miksa, Gyombola János, Gyűrik Arnold, Hollós Sámuel (e. é. ö.), Horváth Lajos, Kálmán János, Komáromi Kálmán, Somogyi Mihály, Za acz Viktor. 1881-ben születettekből: Kondra Mihály (e. é. ö.), Králik János, Lapos István, Nagy Ferenc, Novák István, Ösztreicher József, Rózner Ármin (e. é. ö.), Szaniszló József, Szabó János, Székely Károly (e. é. ő.) Weisz Gáspár, Zeniek Károly, Scholtz Ist­ván, Rajkó Ferenc, Starnberger Rezső (e. é. ö.). 1880-ban születettekből: Blatz Sámuel, Dancsik József, Fischer Salamon, Fülöp György, Katona Károly, Kis Mihály, Mókus István, Sírizs Ferenc, dr. Szlachányi Béla (e. é. ö.), Weisz József, Vogel János, Vol- I kóber János (e. é. ö.), Béri Hersch. 1879-ben születettekből: Czirja János, j Cseri József, Homola József, Kiss János j (e. é. ö.), Kliment János, Koperniczky La- ; jós. Segerin Henrik, Széplasz János, Weinberger Dániel, Zsarnóczay János, Foits János. 1878-ban születettekből: Bokor Nándor, Csömör János, Csordás József, Kosa Já­nos, Mauzer István, Strauss Lipót Leo, Schwartz Mór, Tokár Gábor, Lőrinczy Mihály. Elfogyott Vácon a só! Második Ízben történik a háború alatt, hogy Vácon nincs só. A melyik háziasz- szonynál 2—3 kilo akad, arra irigy sze­mekkel néz mindenki. Máskor elképzelhe­tetlen árat (egy kilóért egy koronát), kínál­nak és nem lehel még a legnagyobb fur- íanggal sem kapni sót. A városi tanács Írást adott arról, hogy Vácon sóhiány van s most ezzel a hivatalos dokumentummal próbálják Vácnak az annyira szükséges só- mennyiséget megszerezni. iíövessük a jó példái l Özv. Csincsara Györgyné tiz koronát küldött lapunk szerkesztőségébe a váci vöröskeresztkórház részére. Az adományt illetékes helyre juttattuk. A harctéren küzdő váci katonák kará­csonyi ajándékára Váczy Ambrusné 10, Hübschl Kálmánná 6, Hübschl Antalka és Kálmánba 2 -2, Latkóczy Pál pedig öt ko­ronát küldött szerkesztőségünkbe Az eddig gyűjtött -összeghez csatoltuk a szívesen küldött adományokat. Hol jáír3 a Fliege? Mindnyájunk kívánságát elégíti ki az a levelezőlap, melyet a tegnapi posta hozott nekünk. Mindenki kérdi, hol a mi öreg Fürge csavargozősünk, mire MenzikGyula, a Kereskedés gőzös kapitánya ezt írja: „A zimonvi Turul-madár körül a házak bár össze vannak lőve, de a madár büszkén és sértetlenül ál! és örömmel nézi a Nán­dorfehérváron kitűzött magyar lobogókat, a „Fürge“ pedig oly büszkén szaladgál Belgrád és Zimony között, mintha Belgrá- doí tényleg ő vette volna be!“ Osersdes közgyűlés* A város képviselőtestülete ez évben utol­jára, de ebben az összeállításban is utol­jára gyűlt egybe. Karácsony után városi képviselőválasztás lesz. A közgyűlési ter­men nem láíszott meg a hangulat, hogy búcsúznak, nem is volt róla szó. (Pedig vannak egynehányan. a kik görcsösen ra­gaszkodnak a képviselőséghez!) Az utolsó közgyűlés rövid és csendes volt. Göndör dr. helyén, ki most a kórházba rendelendő ápolókkal és a sorozással van elfoglalva, Récsei Gyula jegyző ült, a ki gyorsan per­gette le a sovány tárgysorozatot. Elbúcsúz- tatíák Neisz Jánost, az egyes bizottságok megbízatása lejárt, de mig uj képviselő- testület lesz, addig ezek a bizottságok fungálnak. A gyámpénzíári tőkék elhelye­zéséről most nem tanácskoztak. Morató­rium van, ha a pénzt ki akarnák is venni a pénzintézetek wertheimjeiből, úgyse kap­nák meg. Fóti Gyula referálta még a hitel- túllépéseket, melyeket jóváhagyólag tudo­másul vettek. (Itt tudtuk meg, hogy az in­ternáltak eddig közel 25 ezer koronájába kerültek a városnak, de ezt az összeget jövő évben a belügyminiszter visszatéríti). A Kobrákban létesítendő hadikórház kel­tett nagyobb érdeklődést,figyelemmel is hall­gatták a polgármester világos fejtegetéseit s kimondották, hogy hazafias kötelességből mindazt, a mit a honvédelmi miniszter kí­ván a kórháznál, meg fognak adni. Miltényi Aurélt, ki gondnok lesz ott, Korpás Lajos- nét, ki a konyha vezetője lesz, melegen megéljenezték Végül, hogy a városi tiszt­viselőknek is legyen kriszkindlijük, vissza­ajándékozták nekik a fizetésük után kive­tett városi pótadót. (Egészben nincs is ezer korona.) A csendes közgyűlés egy fél óra alatt végzett a tárgysorozattal és most tör­tént meg először, hogy a polgármester az év utolsó közgyűlésén nem kívánt boldog ujesztendőt a képviselő uraknak. Úgy lát­szik, nem akart gúnyolódni. Sorsolás a sebesült katonák javára. Vác város vöröskeresztes kórházában (Andreánszky-villa) ötletes módját találták ki annak, hogy miképen tegyék a karácso­nyi ünnepeket a katonák számára kelle­messé, családiassá. Nemesen érző lelkek szebbnél-szebb kézimunkákat, festménye­ket, kisebb dísztárgyakat adományoztak. Ezeket a jövő hét folyamán kisorsolják s a befolyt összeget a jelzett célra fordítják. Egy sorsjegy ára 20 fillér. A tárgyakat a kórház irodájában meglehet tekinteni. Egy szerb, a ks kétszer* akasztja fel magát ¥ácér*t. • A piszkos huszárlaktanya ütött-kopott nagy kapujánál szokatlan kopogás verte fel az egyik éjszaka a polgárőrt. Megnyílt á kapu és a homályos villamos világítás alatt csendőrszurony villant meg. Az éjféli vonattal érkezett a csendőr és egy uj la­kóját hozta az internáltak részére kijelölt kaszárnyának a Dunántúlról. Az internált vézna, szerb legényke volt s alig várta a reggeli. Ekkor szobáról szobára rohant, végül megtalálta, a kit keresett. A bátyját és sírva borult a mellére. Azért hozták Vácra, mert Boldogasszonyban már kétszer felakasztotta magát egy fára a szerb gye­rek és mikor levágták, kijelentette, hogy megint megfogja kísérelni az öngyilkossá­gok mert nem hallgatják meg a kérését. Egyetlen vágya voll ugyanis, hogy Vácra kerüljön, mert itt a bátyja. A jó testvér ké­rését végül is meghallgatták és csendőrrel jött Vácra, Mióta rátalált bátyára, legboldo­gabb emberek a külső kaszárnyában a szerb fiuk. El nem Hagyják egymást és úgy látszik, hogy részükre nincs világháború, mert senkivel sem törődnek. Pssiasaeok a kétkoronás papírpénz ellen. A jegybank a háború kitörése óta nagy- mennyiségű kétkoronás papírpénzt bocsá­tott forgalomba, a melyeket a közönség megszokott. Általános a panasz azonban, hogy ezeket a papírpénzeket olyan rossz papírra nyomták, hogy a használatban gyorsan elrongyolödnak és elkopnak. A jegybank ugyanis a felhalmozódott munká­latok folytán ezeket a bankjegyeket egy magánnyomdában készíttette el, a mely ter­mészetesen másodrendű papirt adott. AJiután azonban azóta a jegybanknak módjában állott volna saját nyomdájában készíttetni el a kétkoronásokat, ezen a bajon segíteni lehetett volna. A német és az olasz papir- jegyek sokkal Ízlésesebbek és tartósab- bak, mint a mieink és semmi ok sincs arra, hogy a háború miatt pénzeink, ha értékben nem is, de külső formában mö­göttük maradjanak. Remélhetően a közel jövőben a jegybank nagyobb mennyiségű papírpénzt fog házilag előállítani, hogy a panaszoknak vége szakadjon. Használjunk váci vörös­keresztes anzichtokat! Nyilttér. Köszönetnyilvánítás. Szeretett férjem, Wiesner Mihály nyug. m. kir. honvédőrnagy halála alkalmából tapasztalt jóleső részvétet hálásan kö­szönöm. Külön is köszönetét mondok a helybeli m. kir. honvédparancsnokságnak, hogy az elhunyt végtisztességadására diszőrségeí rendelt ki, valamint a Váci Dalegyesületnek, hogy pártoló tagját oly megható gyászénekkel búcsúztatta. Fo­gadják mindannyian őszinte köszönele- meí! Vácon, 1914. dec. 12. Özv. Wiesner Mihály né.

Next

/
Oldalképek
Tartalom