Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-06-03 / 43. szám

4 Váci Hiklaf ről kisebb-nagyobb összeggel többen hozzájá­rultak. Külön említjük meg Sűnalcsik rom­­hányi esperes-plébánost, ki két darab 10 ko­ronás aranyat adott át e célra. Az egyiket a helyszínen osztották ki, a másikat pedig az ifjúsági tornaversenyre tették el. — Megszökött házaspár. Wimmer Imrét, a ki az iparbanknál volt segédkönyvelőkéni alkalmazva, ezelőtt egy hónappal elbocsátották állásából hanyagsága miatt. Wimmer, hogy tétlenül ne töltse idejét, elmenetele előtt gondoskodott betéti könyvecskékről és meg­felelő adatokat jegyzett ki magának, a melyek alapján három betéti könyvecskét hamisított, ezekkel pedig elküldte a mosónőjét az ipar­bankba pénzért. így sikerült neki a pénzinté­zetet két hamis könyvvel háromezer koronáig megkárosítani. Mikor pedig a harmadik könyv alapján is fel akart venni kétezer koronát, rájött a bank a hamisításra és azonnal feljelen­tette Wimmert, a ki azonban időközben nejé­vel együtt megszökött, három kis gyerme­küket lelketlenül itthon hagyván. A rendőr­ség táviratilag intézkedett elfogatásuk iránt. — Zászlót a főgimnázium ifjúságának; A főgimnáziumi zászlóra e héten befolyt ado­mányok : özv. Huber Józsefné 10 K, dr. Len­gyel Soma 5 K, Fábián János 4 K, Velzer Alajos, Velzer Endre, Kopunecz József, ifj. Preszly Gyula 2—2 K, Zacskó Rezső (Nógrád­­verőce), dr. Falcsik Denő (Pozsonyi, Z. L., L. J., D. K. 1-1 K. '7 — Csak nyolc névmagyarosítás! A név­magyarositó társaság buzgó elnöke, Telkes Simon közli, hogy a múlt évben hányán cse­rélték fel idegen hangzású nevüket magyar névvel. Szomorúan látjuk, hogy ebben a sta­tisztikában a mi városunk az utolsó helyre került. Van város, a melyben múlt esztendő­ben százan is megmagyarositották nevüket, addig Vácról csak nyolcán kerültek ki, a kik szükségét érezték annak hogy magyar érzé­süknek jó hangzású magyar névvel is külsőleg kifejezést adjanak. Mi azt hiszszük, hogy ha már a társadalom nem képes szuggerálni, hogy a magyar embernek kétszeres kötelessége a magyar név viselése, az iskoláknak egyik leg­első feladata, hogy növendékeikbe ezt a kö­telességérzetet beleoltsák s majdan, ha a küz­­kelmes életet megkezdik, egy uj névnek, a ma­gyar névnek szerezzenek önmaguk tiszteletet és közbecsülést. — Oláh-Simkóék utódai. Mikor a rétsági rablógyilkosok már el voltak fogva, mindenki azt hitte, hogy az a tömérdek szőiősgunyhó feltörés, melyek Simkó és társai a váci határ­ban elkövettek, megszűnnek. Nagy ámulatra azonban uj és uj betörésedről kapott jelentést a rendőrség, mely újra kutatáshoz fogott a fá­radságos nyomozás után a második szőlősgüny­­hót betörő bandát is sikerült kézre kerítenie. Ifj. Szabados Ferenc, Gréczy Ferenc, id. Sza­bados János, Vitális Ferenc, Vitális Ferencné voltak a betörő társáság tagjai s a váci hegyek­ben laktak, honnan kirándulva jó ideig bán­­tódás nélkül lopták a másét. A pestvidéki tör­vényszéken Bánó József elnöklete alatt e hé­ten tárgyalták a betörők bűnügyét s huszonegy károsult jelent meg a tárgyaláson. A már nem szokatlan tagadáshoz folyamodott a banda min­den egyes tagja, ámde ott vált Szeleczkg Gás­pár rendőrbiztos, á kinek az elfogatásban je­lentős része volt s mindegyikre rábizonyította, hogy ki melyik betörésnek részese. így aztán e bűnösséget megállapítva a törvényszék ifj. Szabados Ferencet négy és félévi fegyházra, id. Szabados Jánost egy évi börtönre, Vitális Fe­rencet négy havi fogházra, Vitális Ferencnét egy havi fogházra Ítélte. — Tulipános meghívók. Érdekes meghívó < került ki a Mayer-nyomdából. Egy szép tuli­pán disziti azt s invitál e hó 10-én a lövő­házban tartandó tulipán-estélyre. Az agilis kereskedőifjak egyesülete, mely nem rég meg­vásárolta a mostani otthonának szolgáló házat, rendezi azt részben a tulipánkert, részben pe­dig a saját házalapja javára. Az előkészüle­tekből ítélve a tulipános mulatság minden te­kintetben sikerülni fog. Az egész este a tulipán­jegyében fog lefolyni. A termet a magyar ipar pártolására vonatkozó felhívások fogják díszí­teni, a világítás tulipános lampionokkal törté­nik. Belépőjegy személyenkiut két korona, családjegy öt korona. A jótékony célra való tekintettel a fel ül fizetéseket szívesen veszik s lapunkban nyugtázzák. — A villamos vasutunkról. Itlaskovich Elemér, Hajós Menyhért, Koenigsberger Lajos tervező mérnök, mint a vác —gödöllő - buda­pesti villamos vasúthálózat engedményesei a következő köriratot küldték szét: Elérkezett ismét az idő, a midőn az immár hét év óta vajúdó és általunk tervezett buda­­pesl —gödöllő—váci h. é. villamos vasútháló­­zát kiépítésének stádiumáról őszintén beszá­moljunk. A gödöllői csatlakozás elnyerése kö­rül annak idején úgy a kereskedelemügyi mi­nisztérium, mint a m. kir. államvasutak részé­ről gördített erős ellentállást kellett leküzde­­nünk, mig végre Hieronymi Károly, volt kereskedelemügyi miniszter nekünk ezen - a villamosvasúthálózat jövedelmezőségére nézve — döntő befolyással biró kedvezményt az illető szakreferensek ellentmondó véleménye dacára megadta. Budapest székesfőváros köz­pontjába való bemenetelre pedig Vörös László kereskedelemügyi miniszter múlt év nov. 30-án adta meg az engedélyt és pedig oly módon, hogy az általunk tervezett villamos vasút Rá­kospalotától-Rákosszentmihályon át a kör­vasúiig, illetve Budapest székesfőváros határáig, a budapesti villamos városi vasút által a népszínház—köztemetői vonalából való elága­zással Rákosfalváig tervezett villamos szárny­vonalhoz Rákosfalvánál fog csatlakozni, úgy, hogy a Vácról, illetve Gödöllőről jövő vona­tok a népszínházig fognak közlekedni, illetve onnan indulni. A kiépítendő h. é. villamos vasúthálózat a következő állami kedvezménye­ket és anyagi hozzájárulásokat kapta. 1. A m. kir. postának az engedély egész tartama alatt ingyen és a később rendeletileg megállapítandó feltételek alatt leendő szállítása fejében az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-a alapján a h. é. vasút megnyitásánál, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított 50 éven át fizetendő 8500 korona, azaz : nyolc­ezerötszáz korona évi átalányt oly kikötéssel biztosított, hegy ezen évi átalánynak 170,000 koronát tevő tőkeértéke ellenében ugyanennyi névértékű törzsrészvény lesz az állam tulaj­donába átadandó. 2. Az 1888. évi IV. tör­­véncikk 7. §-a alapján a helyi érdekű vasúti segélyalap terhére a h. é. vasút építésének megkezdésétől számított ötven éven át fize­tendő 33,825 korona évjáradékot, mint külön állami segélyt, oly kikötéssel biztosított, hogy annak kereken 676,6000 koronát tevő tőke­értéke ellenében ugyanennyi névértékű törzs­­részvény lesz az állam tulajdonába átadandó. 3. Amennyiben a h. é. vasút díjszabása a gödöllő—váci viszonylatban a m. kir. állam­vasutak vonalán át fennálló díjtételeknél ma­gasabbakat nem fog tartalmazni, a Gödöllő helyben és Vác helyben állomások egymás közötti helyi forgalma a h. é. villamos vasút­nak fog átengedtetni. 4. Azon kocsirakományi teheráruforgalomból, mely a mindenkori irá­nyítási szabályok szerint Hatvan—Vácon át, vagy megfordítva irányítandó, évenkint leg­alább 30,000 tonna Veresegyházán át lesz vezetendő s a h. é. villamos vasútnak az ál­tala teljesített átszállításért az államvasutak részéről 100 kgonként kilenc fillér lesz fize­tendő. 5. A h. é. vasút díjszabási végpontjául Budapest-nyugoti pályaudvar Állapit tátik meg és a h. é. vasút állomásainak Budapest-nvu­­goti pályaudvar állomással való áruforgalmá­ban a h. é. vasut^ díjszabásának egységtételei mindkét vasútra nézve összesen egy kezelési illeték hozzáadásával az államvasutak Palota - Újpest —Budapest-nyugoti pályaudvari vonalán egységesen átszámittatnak. mely esetben a díj­tételek a h. é. vasút és a mi kir. államvasu­tak között, mindkét vasút javára fél-fél keze­lési illeték előzetes levonása után, a kilométe­rek arányában lesznek megosztandók. Tagad­hatatlan dolog, hogy az állami részéről a va­sút javára adott ezen kedvezmények és anyagi támogatások nagy horderejűek, de mégsem ele­gendők arra, hogy a szóban forgó vasút jöve­delmezőségét illetőleg a fináncirozó bank ré­szére biztos alapul szolgáljanak, ennélfogva egy újabb kérvényben, a melyet küldöttségileg óhaj­tunk a: legközelebbi napokban Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternek átadni, pótlólag azt fogjuk kérelmezni, hogy a már megadott 3000 kocsirakomány átmeneti forgalom az ál­talunk eredetileg kért 10,000] kocsirakományra — és a posta- és távirda szállítás megváltása címén adományozott évi 8500 korona átalány, — amely a várható postaforgalom nagyságára való tekintettel elenyésző csekély, — az enge­délyezett építési tőke lO0^ áig emeltessék fel. A kiépítendő h é. villamos vasúthálózat törzs­­részvénylőkéjéből való átvétele érdekében Pest­­vármegyéhez benyújtott kérvényünk már 11 hónapja hever a vármegyénél elintézetlenül, a mely körülmény a hosszasan húzódó, kedvezőt­len politikai viszonyoknak tudható, be. Most, hogy a rendes politikai viszonyok beállottak, remélhető, sőt bizonyosra vehető, hogy a vár­megyei hozzájárulás iránti kérvényünk a leg­közelebbi junius hó 11. napján megtartandó megyei közgyűlésen kerül tárgyalás és döntés­­alá. Végül egy közös értekezletre hívják meg az érdekelteket, melyből Kossuth Ferenc ke« reskedelemügyi miniszterhez, Gulner Gyula. Pestvármegye főispánjához, Szterényi József m. kir. áll. kereskedelemügyi, államtitkárhoz, Stetina József a kér. minisztérium vasúti osz­tályfőnökéhez egy küldöttséget menesztenek a vasút érdekében. Az engedményesek kijelentik, hogy ebben az évben aratás után hozzáfog­­nak a vasút építéséhez l — Hogyan kell fizetni a hátralékos adó­kat? Minden adófizető polgár megszivlelésére közöljük az adófizetésre vonatkozólag a pénz­ügyminiszter terveit: A miniszter általános intézkedést szándékozik tenni, hogy az 1905. évből s az 1906. év I. negyedéből eredő adó­hátralékokat mindenki akként töíleszthesse, hogy a hátralékok felét 1906. évi október vé­géig, s másik felét 1907, évi október végéig fizethesse le, a nélkül, hogy ez iránt külön ké­relmet kellene beadnia. E hátralékok után a törvény életbeléptének napjáig kamatszámítás­nak egyáltalán nem lenne helye s ezen a na­pon túl is csak azok az adófizetők tartozná­nak a tényleges lerovásig járó törvényes kama­tokat fizetni, kiknek évi adótartozása 200 koro­nát elér, mig a kisebb adófizetők kamat fize­tése nélkül vehetnék ezt az általános halasz­tást igénybe. Eme általános halasztáson kívül mindazok, a kik azt kérik, ha érdekeik sérelme nélkül tartozásukat 1907. október végéig nem képesek törleszteni* messzebb menő halasztást

Next

/
Oldalképek
Tartalom