Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-11-11 / 46. szám
vAozi HÍRLAP. melyek egyszerű dór Ízlésben vannak tartva. Az egész stallum magassága 64 méter és a legtekintélyesebb részét a hátsó falzat képezi, melynek ornamentikáját két angyalfő, három bizanczi kereszt, és palmetták, rozetták képezik. Az ornamentika eme nemessége Schickedancz művészi kezére vall. Mindazonáltal nem annyira a három görög megváltási jel és a művészi ihlettségü kivitelben tartott két angyalfő foglalja le a müértö figyelmét, mint inkább az olasz renaisance stylben tartott palmetták és rozetták, melyek ép úgy dicsérik a tervező találékonyságát, mint a kivivőnek művészi kezét. Az alaktalan diófából készült virágdiszletek egészen magukon hordják az olasz művészet ismertető jellegét, mely inkább az általános kivitel élénk reálitásával, mint az egyes részletek aggályos lelkiismeretű kivitelével éri el a sikert. Eme virág ornamentikák az élet varázsával ölelik át a jobboldalon a katholikus egyháznak symbolikus madarát, a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánt, mig a baloldalon ennek megfelelöleg stylszerü díszleteket helyezett el a művész Ízlése. A palmetták és rozetták fölött pedig mind a két oldalon a katholikus templomok oltárainak áldozati jelképei: a kehely és az ostya diszlenek. Az egyházi művészet terén a maga nemében egész uj iránynyal jelenik meg eme stallum, szintén diófából készült félkörü boltozata által és a kik e merész hajlást nagysága miatt aránytalannak ta lálnák az egész alkotáshoz, azok elfe- ljetik, hogy a mostani fölállítás alkalmával a stallum lényeges része, a magas lépcsőzet hiányzik még, mely az arányt mindenesetre helyre fogja állítani. Itt áll tehát előttünk a leírás nyomán az egész alkotás s midőn a lelkiismeret szorgos szemeivel újra végig tekintünk a müven, lehetetlen egy két megjegyzést elhallgatnunk. A müven elosztódó oszlopok tiszta dórizlésben vannak tartva, de közbe-közbe korinthi és joni oszlopok találhatók, a felső complikált diszi- téssek nélkül. Midőn pedig az aranyozást vesszük figyelembe, önkéntelenül jut eszünke, hogy ily kivitelű műtárgyakon, pl. az esztergomi és pozsonyi kanonoki padokon aranyozást nem láttunk. S midőn evvel ismertetésünket befejezzük, nem mulaszthatjuk el abbeli örömünknek való kifejezését, hogy a fiatal magyar ipar az egyházi téren is ily kitűnő munkát tud produkálni s meg vagyunk győződve, hogy azon széles körökben feltűnést keltő remek munka, mely a Vályi és Bronecz czéget híressé tette, a többi iparosokat is fogja buzdítani, hogy szorgalmas munkájukkal egyházainkból az idegen felületesség gyarló munkáit kiszorítsák. Giergl István. Kimutatás A tüzőrtorony felállitási költségeire begyült adományokról. A lefolyt héten a következő adományok gyüjtettek : Piufsich Lajos ................... 5 frt — kr. Nikitits Sándor .... 2 n — 11 Váczvidéki népbak . . . 5 r — 11 Witt Manó ........................ 1 H — n Pertik Gyula ................... — n 50 n Prokop Károly .... — n 50 n Bölöni Kálmán .... 2 n — n Fekete Károly .... 5 r> — n Löwinger József .... 1 n — » Bencze György .... 2 11-r Özv. Strössner Györgyné . 1 rí 50 11 összesen: 25 frt 50 kr. A nov. hó 3-tól nov. hó 10-ig terjedő idő alatt gyűjtött 25 frt 50 krt, azaz huszonöt forint ötven krt átvettem. Vácz, 1888. november hó 10 én. Millmann Géza, a váczi örik tűzoltó-egylet pénztárosa A múlt számunkban kitünteti s gyű mölcsözőleg elhelyezett 317 frt 30 krhoz a jelenleg nyugtázott 25 frt 50 krt hozzáadva, van eddig összesen 342 frt 80 kr. Apróságok. Patikus szerelem! Unguentum Feri szive 22 éves létére sem jött még eddig mozgásba, ha egy nő melegebben nézett rá és ha szive kamarája tágulni kezdett, bevett ellensúlyozás végett egy dosis morphiumot. Ettől a szertől azután a lázba jött vér le- csendesült és ő elaludt s másnap eszébe se jutott a patikusnak az egész bohó história. Azonban a napokban egy szép szőke cassirnő csókja csattant el a szelíd Unguentum Feri sápadt ajakán. . bájos Bensin Erzsiké balkarjával átkarolta az erényes pilula gyáros karcsú derekát, kinek vérmérséklete 80 foknyi forrpontra emelkedett s azt mondta neki: „szeretlek“ hiába szedte e percztől kezdve kaA váczi püspök számára készült püspöki szék.*) A budapesti iparmuzpum butorosztálya rövid tiz napra egy látványosságszerü műremekkel szolgál a szemlélő közönségnek, melynek müértő ízlése Dr. Schuster Constantin, a művészet, tudomány és humanismus érdekeiért újabban annyit áldozó váczi püspök számára Vályi és Bronecz budapesti elsőrendű müasz- talos czég által, Schikedancz műépítész tervezete szerint, rövid 9 hét alatt készült püspöki stallumot úgy a materiális kivitel, mint a magasabb stylus tekintetében csaknem kifogástalannak fogja találni. Az anyag, kivitel, mássá, stylus tekintetében a modorosság alkotásaitól oly előnyösen elütő, egyedül az esztergomi dóm káptalani stallumához általánosság tekintetében hasonlító, diófából készült ^tabuprcv' ’"öralaku román styllel az \ce styl ölelkezik, mig en szinte titkolva a szí könnyedebbé az imposáns nagysága t hangulatú román ) nehézkességét. A .rmonikus egyesülése tudja velünk elfeled- g sincsen egészen tiszta veiben tartott mütárgygyal ., annál is inkább, mert a tulajdon.^eni székrészleten átvonuló szegletes cyrill-izlés a müértő kedélyét a harmónia élvezetében zavarólag érinti. A püspöki stallum következő részekre oszlik: a lépcsőzet, egyszerű diófából készült imazsámoly, a tulajdonképeni székrészlet, a magas, díszes hátsó falzat és az efölött félköralakjában boruló mennyezetszerü boltozat alkotják egészben a püspöki stallum tekintélyes massáját. A mellékesebb imazsámolylyal való foglalkozás elhagyásával a tulajdonképeni székpartitura ajánlkozik előnyös kivitele, ízléses egyszerűsége és eredeti modora által a kutató tanulmányokra. Mig az egész stallum parkettja egy oly négyszöget képez, melynek alapszámai szélesség tekintetében 3 85 méter, hosszúságban pedig 2T cm, addig a tulajdonképeni székülés szélessége 97 cm, magassága pedig 80 cm. A szék alsó és felső párkányzatát kis oszlopocskák tartják összefüggésben, *) Az »Ipar és Kereskedelmi Közlöny« f. évi 33. számából. e szót — esdett Irén, mert önnek azt tennie nem lehet. — Igaza van Irén; de bocsásson meg, hogy megfeledkeztem a tiszteletről, melyei irányában viseltetnem kellett. A felizgatott Fenyéri idegei megtagadták továbbra a szolgálatot s azért azt a forró kéz szorítást, melylyel Irén megköszöné Tibornak bocsánatot kérő szavait már meg nem akadályozhatta; csupán hörgő szavai tudatták Tiborral, hogy a visszahárított gyávaságot elfeledni nem fogja soha. — Holnap még találkozunk, — mondá fuldokolva, miközben öklét görcsösen szoritá össze és erőtlenül hanyatlott a virágágyakat szegélyző örökzöld pusz- pángra... Holnap találkozunk még, mi rémesen hangzott a gőgös ajkról a fenyegető ki fejezés, ha tudta volna, hogy mig a találkozás újból megtörténhetik, mennyi sárguló lombot hullat az a terebélyes tölgy, mely alatt fenyegető fogadását megtevé; ha tudta volna, hogy az a holnap, melyen vérben — a gyáva Sziklay vérében — kívánt fürödni az ő vívódása kemény tusája lesz azzal az ellennel, ki magánál nagyobb ellent nem ismer, kit halálnak nevez a gőgös szellem ép úgy, mint a legszelídebb lélek: vájjon nem gondolt volna e az édes szavakra : én megbocsátok ? Nem, a halál szemébe vakmerőén nézett, de megbocsátani ő az utolsó Fenyéri nem tudott; most pedig gyűlölt és boszut lihegett egyszerre. Eszméletlenül vitték beteg ágyába Fenyérit, kinél az idegek túl feszítése uj még pedig a leghevesebb lázat idézték elő úgy, hogy a legközelebbi napon az orvos lemondott minden reményéről s ebbeli aggodalmát közölte Tibor és Irénnel is. Önfeláldozó gond és szeretettel virasz- tott a két egymásért dobogó szív a súlyos beteg ágyánál, mig nem harmad napra az orvos azzal nyugtatta meg: hogy Fenyéri erős idegzete ez alkalommal is megmenté a beteg életét. Még találkozunk tehát gyáva Sziklay sugá Tibornak valami titokzatos hang, a gyűlölet még ki nem halt a Fenyéri kebelből . . . Tibor tisztában volt helyzetével, neki Fenyéri felépülését bevárnia nem lehetett, ha csak ismételni nem akarta a már egyszer lejátszott gyöngédséget; s azért elhatározta, hogy minden áron elhagyja lakását mielőtt Fenyéri felépül. Nem is sokáig habozott szándékát Irénnel tudatni. Gyöngéden tudomására adá Irénnek, hogy az ideig mig atyja másként nem intézkedik legyen ő és atyja a Sziklayak kastélyának vendége, ren delkezzék minden felett úgy, mint sajátjával; ha pedig atyja felépülve egyebet határozna, úgy kér erről tudósítást, a midőn ő visszatérend otthonába. És Irén nem kérte maradásra, tudta jól, hogy ez ámbár a legnagyobb áldozat, mit Tibor meghozhat — de a leg- okszerübb. Tibor nem is késlelteté elutazását, a mint értesült Fenyéri egészségének határozottan jobbra fordultáról, útra készen búcsúzni ment Irénhez. Röviden búcsúztak, hogy rövidebb legyen az elválás fájdalma, egy kéz szorítás, egy Isten hozzád és Tibor sietve futott előrerobogott kocsijához. Onnan még egyszer Isten hozzádot intett Irénnek azután elhajtatott, rövid nehány perez múlva csak a porfelleg jelzé az utat, melyen elhaladt.j Irén magára maradt fájó érzelmeivel, gondteljes jövőjével. Irtózat fogta el, ha arra gondolt, hogy Tibortól elszakítva kell élnie és talán örökre ? A mig Irén és atyja urai voltak a gazdátlan kastélynak Tibor folytonos levelezései utján mindenről értesült, mi Irén körében történik s igy tudta azt is, hogy Irén atyja egészsége annyira hely re állott, hogy az minden komolyabb baj nélkül elhagyhatta a beteg ágyat. Az első dolga ugyan felépülése után ; az volt, hogy saját kastélyának romjait kérésé fel, hol rögtönözve helyre állíttatott nehány szobát és abba tette át la- j kását, magával vive Irént is. Megtudta továbbá Tibor Irén leveleiből azt is, hogy atyja felépülése után minden felháborodás nélkül vette tudomásul, hogy a Sziklayak kastélyában nyert ápolást, November hó 11. nálszámra a csillapító szereket nem tudta feledni a cassában lakó szárnynélkül szőke angyalt. Felzavarta a legédesebt álmaiból, mint az éjjeli csengetyü szava a szerelem elkísérte a laboratóriumba hol Aqua laxativa helyett Decocturr Zittmanit főzött egy kisváczi asszon} részére. Kimenőit a kávéházi nymhánál töl tötte, hol egy délután 8 —10 kapucziner ivott, csakhogy mennél tovább láthassa azokat a silvorium szinü sárga szemeket A szerelemnek vége az lett, hogy Un quentum Feri a patikát, Bensin Erzsik* a cassát hagyta oda és tegnap az éjjel gyorvonattal elutaztak Váczról. Mint halljuk a szerelmes pár Turócz megyébe utazott nászúira, hol a vőlegénj tyukszemtapasz-gyárt fog nyitni. Ego. Praktikus szabó. Egyik túl a dunai mezővárosban történ ez a dolog, abban a városban, mely fa czipőiről ismeretes. Praktikus svábok lak ják az egészet, a kik nem voltak kibé külve sehogysem, mikor a város utczái kikövezték, mert mire való azután a fa czipő. Mondom, ebben a városban tör tént, hogy egy jobb módú sváb atyai ruhát készíttetett magának. A szabó jó Ígért s meg is varrta tisztességesen. Mi kor azután elvitte a házhoz felpróbáin égre-földre eldicsérte az ő munkáját, ; melynél a felpróbálás teljesen feleslegei volna, miután ő testhez szabja ki szépen A próba sikerült is, de hát a mellém csak kikandikált a kabát alól. A szab* takarékoskodni akart a posztóval s eg1 kicsit „kiszabta“ az atyafit a kabátból Észreveszi ezt a sváb s igy szól a vaka ródzó szabóhoz. — Hallja-e majsztram, rövid ez a ka bát, vagy mi . . . — Sebaj — vág vissza a szabó gon dolkozás után, majd elvágunk a mellény bői egy kicsit. A sváb helyeslőleg bólintott. ÚJDONSÁGOK. * Olvasóinkhoz. Mai számunkkal hirdetési rovatban újítást is hoztunk bt Felvettük ugyanis az apró hirdetéseke is, melyek közönségünk számára hozza férhetőbbé kívánják tenni a nyilvánossá got. A hirdetési feltételek a legolcsóbba s kérjük az érdekelteket, hogy azt min* többször igénybe venni sziveskedjenel valamint azt is, hogy Tibor — ismérv az iránta lelkében érzett ellenszenvet - azért távozott, hogy az első találkozás kellemetlen benyomást ne gyakoroljon ; lábbadozó betegre. Sőt Irén abbeli reményét is közölt Tiborral, hogy atyja eme változásába: 'a dolog jobbra fordultát, sőt talán megbocsátás nagy müvét fel lelheték. — Szélcsend, mely annál erősebb ví harrá fejlődik, midőn a biztos révpartc elérni hisszük — sóhajtott fel Tibor. — Abban, hogy Irén atyja megtudjo bocsátani nem hiszek. Sokkal erőseb lelkében a gyűlölet és a bosszú vág semhogy azt feledni tudná. Ily gondolatokkal agyában, eme hitt lelkében indult útnak birtokára. — Végre is történjék bármi, Irént f ledni nem tudom s ezért kell, hog szembe nézzek sorsommal bármi végzet* lesz is az rám nézve. Megérkezését nem tudta senki, mind* előzetes értesítés nélkül indult útra > érkezett meg kastélyába. Alig érkezett meg szobájába, alig m radt azonban ideje úti öltönyét feles rélni kényelmesebb ruházattal, midő minden bejelentés nélkül hevesen felt; rul szobája ajtaja és azon Fenyéri Tihann lép be. Tekintete nyugodt, magaviseleté * erőltetés által fékezett, de hangja - mely a megszólításnál remegő volt - elárulta a lélek állapotot, mely benne é — Tartozásomat jöttem leróni. Azé:
