Márkusné Vörös Hajnalka: Püspökkert - Veszprémi Kaleidoszkóp 3. (Veszprém, 2015)
IV. Komakút és környéke
Komakút tér A Komakút tér környéke Veszprém egyik legrégibb városrésze. A Szent Miklós-szeg környékén már akkor utcák lehettek, amikor a 13. században Máté aranyműves mellett mások is ott laktak. A 13. század végére a Komakút környéke már beépült rendszerű, templommal rendelkező városrész volt, ahol különböző foglalkozású iparosok laktak. Többirányú országút is vezetett át területükön, biztosítva a városnak a Balaton felé irányuló gazdasági forgalmát. Az itt lakók házai, földjei kis magángazdaságok lehettek. A török hódoltság alatt elnéptelenedett ez a városrész. A19. század közepén még a város pereméhez tartozott, itt volt a vidékről a városba, piacra vagy vásárba érkezők pihenőhelye. A Komakút térről három irányba ágaztak szét az utcák: a mai Csermák lépcső helyén az akkori Csókvár utca, ami a 18. században „Tsókoló” néven volt ismert. Másik kiágazása volt az Úri utca, a mai Iskola utca. A tér keleti irányú utcáját, az akkor már ismert középületről Kórház utcának nevezték. A Komakút tér elnevezést csak 1922-től használták, majd 1950. április 4-étől évtizedekig Zalka Máté nevét viselte a terület. 1987-ben kapta vissza régi nevét a tér. 111. A Komakút tér 1903-ban, a Jószágkormányzóság új épületével.
