Márkusné Vörös Hajnalka: Püspökkert - Veszprémi Kaleidoszkóp 3. (Veszprém, 2015)
Bevezető
A Veszprémi Kaleidoszkóp című sorozat harmadik kötete az 1770-es években kialakított Püspökkert belső világát, majd folyamatos átalakulását szeretné megrajzolni. A nyüzsgő Vásár- állástól alig száz méterre, a dús növényzetű völgyben a csöndes, pompásan kialakított, fallal körülvett főúri park egészen más világ. Legjellemzőbb sajátossága, hogy szintje - mint az ma is látható - az utca vonalánál mélyebben terült el, és abba kőlépcsőkön lehetett lemenni. Az érdeklődő tekintetek elől elzárt kert eredetileg többféle igényt is kielégített. Nem csupán a zöldségfélék termesztésére, gyümölcsfák nevelésére szolgált, hanem díszkertként is funkcionált. Üvegházában egyéb egzotikus fás növények mellett narancs-, citrom- és banánfákat gondoztak. A Püspökkert mellett terült el a körbekerített major, amely túl a cselédek lakásain lóistállókat, szarvasmarha állásokat, baromfiólakat, kamrákat, pincéket, színeket foglalt magába. A 20. század elejére lépésről lépésre kinyílt a kert, befogadva az ország első vasbeton színházát és vele a tartalmas szórakozásra vágyó polgári közösséget, majd a kert másik végén az árva gyerekek ellátására és gondozására létrehozott gyermekmenhelyet, a későbbi gyermekkórházat. Területét kiszélesítették fás, ligetes sétánnyal, korcsolyapályával, majd itt kapott helyet az 1950-es években az egyetem kampusza. Anyaggyűjtésünk során továbbra is elsősorban a családi archívumokban és a közgyűjtemények fotótárában őrzött fényképekre támaszkodtunk. Az archív fotókból kaleidoszkóp- szerűen összeáll a régi városrész képe. A meglévő történeti források mennyisége mellett azok minősége, illetve az adat- gyűjtési módok is eltérőek. A Püspökkert történetének feltárásakor a régi birtokos, a veszprémi püspök(ök) magánlevél- tárát őrző Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának 8
