Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

VI. Zsidó udvar

április 14-én szerződést kötött.392 A gróf imaház és rabbilakás építésére kötelezte magát, a hitközség pedig 200 forint áren- dát vállalt, amelyet 1839-ig fizetett. 1800-ban már felépült a zsinagóga, valamint a rabbilakás és a tárgyalóterem, majd 1805-ben az elemi iskola.393

A veszprémi izraelita hitközség a vallási központjának területét 1839-ben vásárolta meg gr. Zichy Domonkos győri kanonoktól, később veszprémi püspöktől, aki nem csak az épületek és a terület tulajdonjogát adta át, de biztosította a zsidó udvar nyugalmát azzal, hogy ott megtiltotta istálló, disznóól és zajos kocsma építését.394 Weisz Adám bíró, a bécsi és a pesti hitéleti újítások támogatója már 1840-ben az 1799-ben épült zsinagóga átalakítását kezdeményezte a pesti Király utcai chortemplom mintájára.395 A zárt udvar közepén álló, megnagyobbított zsinagógában megváltoztatták a belső rendet is, amely a hagyományokhoz ragaszkodó ellenzéket egy imaház építésére kényszerítette, amely szintén az udvarban épült fel 1840-ben. Ez lett a későbbi ortodox közösség kis zsinagógája.

344. Veszprém 1856-os kataszteri felmérésén látható a veszprémi zsidóság hitéleti központja, amely a Palotai (később Kossuth Lajos) utca, a Vásártér és a Szabadi utca háromszögében létesült. Ekkor a zsinagóga még a Vásártér felőli zárt udvarban (1156. hrsz.), középen állt.