Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

II. A Hungáriától az édességboltig

Jelentősen megváltozott az evangélikus épületegyüttes (templom, papiak, iskola) környezete a 19. század első felében. Megélénkült a város forgalma, a piaci árusok egyre nagyobb helyet igényelve felhúzódtak a piacról (a mai Óváros térről) a Vásárállás felé a Palotai utcára. Veszprém város tanácsa 1825. június 25-én úgy rendelkezett, hogy „a német-vargák, kapcások, fejkötő varrók, posztócipellőket árulók a luteránus templom előtti térségen árulhatnak.”107 A sziklás talaj egyenetlen állapota viszont sok bosszúságot okozott árusnak, egyháztagnak egyaránt. Ezért az evangélikus közösség segítséget kért a várostól, hogy a templom és a papiak előtti meredek feljárást faragott kőlépcsővel és rakott kőfallal hosszú távra megoldhassa. 1865-re sikerült adakozásból, városi támogatásból megépíteni Veszprém egyik különlegességét, az emeletes utcát, amely az evangélikus ingatlanok magasságában párhuzamosan haladt a Palotai utca vonalával.108

115. Az 1865-ben megépített emeletes utca, ahogy a veszprémiek emlegették, a „bástyafal" az evangélikus ingatlanok előtt, amely megkönnyítette az épületek megközelítését és a vásáros sátrak elhelyezését.