Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

VI. Zsidó udvar

Hitközségi központ

Az első zsidó családok - püspöki engedéllyel - az 1720-as évek elején telepedtek le a városban. Eleinte a város külterületén és a reformátusok mellett, a Jeruzsálemhegyen - ahol régi temetőjük is volt389 majd a Séd partján, a vár alatt vásároltak házakat. Az 1750 körül megalakult izraelita hitközség első vallási központját a Buhim-völgyben alakította ki: itt volt az első imaház, a sahterlak, a vágóhíd és a rituális fürdő.390 A Veszprémben élő 13-15 zsidó család 1790-től a város földesurának, a veszprémi püspöknek a védnöksége alatt állt. A szerződés értelmében jogvédelmet, lakhatási engedélyt, iparengedélyt kértek és kaptak a püspöktől a türelmi adó és a védelmi pénz (Schutzgeld) lefizetése ellenében. Később a jogviszonyt többször megújították, módosították.391

A számban gyarapodó közösség a 18. század végétől húzódott fel a régi piactér (ma Óváros tér) és a Vásárállás irányába. A folyamatot felgyorsította, hogy a hitközség gr. Zichy Ferenccel, a Vásárállás melletti terület tulajdonosával 1799.

343. A zsidóudvar az 1893-as tűzvészben a zsinagóga kivételével teljesen leégett. A kép a Szabadi utca - a Berger testvérek háza, amely az 1158-as hrsz- en állt -felől mutatja a hitközség központi épületeit.

288