Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

Történeti áttekintés

A 19. század első évtizedeiben épült meg a polgárosodó Kossuth utca északi részének emeletes, klasszicizáló házsora (9-15., 17., és a déli oldalon a 22. számú épület). Az épületek átlagos léptéke is megnövekszik: több a nagyobb házegység, a szélesebb és magasabb épület (a Kossuth utca Cserhát felőli északi része), a vásártér felőli, kisebb igényű épületek azonban továbbra is földszintesek maradtak. A19. század első felében vásárolnak ingatlanokat ezen a területen a már Veszprémben élő zsidó (gabonakereskedő) családok - a Rápoch (Kossuth 23.), Rothauser (Kossuth 21., 25., 29.), Steiner (Kossuth 7-9.,

16., 33.), Weisz (Kossuth 5., 6., 22., 39.), és itt vásárolnak ingatlant a betelepülők, mint pl. az Esztergomból érkező Tuszkau Mayer ékszerárus (Kossuth 1.), a balatonfüredi Altstädter (Kossuth 17., 24.), a tapolcai Kopfstein (Kossuth 16.) és Kun család. Az 1893-as nagy cserháti tűzvész a Palotai utca felső szakaszát és a vallási közösségek épületeit (evangélikus templom, iskola, bérház, zsidó iskola, rabbilakás) érintette a legérzékenyebben. A károk helyreállítása során betartatták a biztonsági előírásokat és cseréptetővel fedték a házakat. Az utcát a tűzvészt követően nevezték el a nemrég elhunyt Kossuth Lajosról, majd 1907-ben új házszámot is kaptak az épületek.

12. Az 1893-as tűzvész pusztítása: a sötéttel jelzett házak teljesen leégtek.

24