Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

Történeti áttekintés

Az UTCA ÉS TÉR LAKÓI

A Vásárállásra felvezető utcát (a mai Kossuth utcát) és a vásárteret a 18. századi birtokba vételekor elsősorban kézművesek és kereskedők lakták. Az 1749. évi püspöki városrészre kiterjedő földesúri adóösszeírás szerint a Vásárállás utcában csuto- rások, csizmadiák, vargák, szabók, szitások, kosárkötők, szűcsök, kötélgyártók, takácsok és kalmárok laktak.9 A házak közt volt fából és kőből épült. Az utca 18. századi épületei közül ma már egy sem áll, csupán néhány ház boltozott pincéje árulkodik a régi épületek minőségéről. Ez a terület a 18. század végére egyre gyakrabban kerül elő a városi ingatlanforgalmat tükröző forrásokban. Az eladók és vevők között olyan régi veszprémi családneveket találunk, mint a Husvéth, Súly, Perczel.10 Kovács Ferenc vármegyei mérnök 1780-ban készített térképe szerint a mai Kossuth Lajos utca akkor már teljesen beépült, a Cserhát városrész is sűrűn lakott terület, a Vásártér déli oldala viszont még beépítetlen volt.11 A18. század végén ezen a területen vert gyökeret az evangélikus és a zsidó közösség. A Vásárállásra felvezető utca alján szentelték fel az evangélikusok templomát 1788-ban. Tőlük északra épült meg a zsidók iskolája, majd 1800-ban első imaházuk. A zsidó hitközség központja az 1799- ben Zichy Ferenccel kötött szerződés után a Buhim-völgyből felhúzódott a mai Kossuth Lajos utca környékére.12