Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

V. A Búzapiac tér és házai

Vásártartási (és így helypénzszedési) joga a város két földesurának (a veszprémi püspöknek és a káptalannak) volt, amit 1901- ben vásárolt meg tőlük Veszprém városa 18.000 koronáért.283

Országos vásárokat a január 6-át, február 14-ét, március 12-ét, május 4-ét, szeptember 21-ét magába foglaló hetek hétfői napján és november első hétfőjén tartottak Veszprémben. Ezenkívül minden kedden és pénteken hetivásár volt.

A vásárterek rendjét a püspök, a káptalan és a város vezetése közösen határozta meg. A pénteki hetivásárok helyszíne a nagy piac volt (a mai Óváros tér), ahol az élelmiszerek és az iparosok portékái cseréltek gazdát. A város legősibb piacterén, a kis piacon (a mai Gizella Hotel helyén) a 19. században már csak tűzifát árultak. A borpiac a Kopácsy téren (a mai Szabadság tér környéke), a sertéspiac a Balog-tó (a mai Vörösmarty tér) környékén volt. A legnagyobb és legjelentősebb vásártér a Vásárállás, amely egyaránt alkalmas volt az országos és a heti vásárok lebonyolítására is.