Márkusné Vörös Hajnalka: Vásárállás - Veszprémi Kaleidoszkóp 2. (Veszprém, 2015)

Bevezető

Bevezető

A Veszprémi Kaleidoszkóp második kötete a mai Kossuth Lajos utcát és a tőle délre fekvő dolomitfennsíkot, a valamikori Vásárállás területét mutatja be házról házra haladva. Az országos hírű gabonavásárairól ismert Vásárállás vonzotta a városba települő kereskedőket. Itt, a város szélének számító területen kapott építési telkeket a város evangélikus gyülekezete, és tőszomszédságában a zsidó közösség. Itt épültek meg templomaik, iskoláik, üzleteik, polgári otthonaik és a szórakozóhelyek: az Elit kávéház, a Hungária és Szarvas étterem, vagy az egyetlen kóser vendéglő, a Steiner kocsma. A tér mellett szalad le a völgybe a város kelet-nyugati irányú átmenő forgalmát biztosító Palotai, majd Kossuth Lajos utca, amely a 19-20. századra a város főütőerévé vált. A vidéki vásározók és a veszprémiek a zsidók belvárosi boltj aiban vásároltak, tőlük szerezték be szükségleteiket: ruhát, illatszert, papírt, élelmiszert, italt, az általuk működtetett vendéglőkben mulattak, fakereskedéseikből vásároltak tűzifát, építkezésekhez szükséges anyagokat. A mindennapi élet és a társadalmi, társasági élet területén is szoros kapcsolatban voltak, közös bérházakban laktak. Az utca és tér házainak, üzleteinek, kávéházainak bemutatásával feltárul a helyi zsidóság mindennapi élete, ahol kialakították sajátos tereiket, élték békés mindennapjaikat, ünnepnapjaikon végezték szertartásaikat. A zsidótörvények végrehajtásával innen igyekeztek kiszorítani őket, végső útjuk előtt itt terelték össze és gettósították őket. A kötet levéltári és nyomtatott források, irodalmi szövegek, valamint képi és hangzó dokumentumok felhasználásával igyekszik rekonstruálni a mezővárosi lét valamikori életérzését és a 19. század végi, 20. század eleji, sajátosan veszprémi mentalitást. Ezt az egyedi, természeti adottságokra épülő tér- szerkezetet bontotta meg az 1960-as évek átalakítása.

9