Cserhát - Veszprémi Kaleidoszkóp 1. (Veszprém, 2013)

Történeti áttekintés

Iparosok és kereskedők városrésze

A Cserhát a török hódoltság korában összefüggő csererdő volt. Lakói behúzódtak a biztonságot nyújtó vár falai mögé, de a 17-18. században a terület hamar újranépesült. Az első fennmaradt metszeten jól kivehetők a cserháti domboldal házai, megfigyelhetők kisebb, földszintes épületek, a terület falusias jelleget mutatott. A városrész utca- és telekrendje ekkorra már részben kialakult és rögzült. Ekkortájt említik először a Búzapiac teret is mint Vásárállást.

A Cserhát és környéke a piacból élő, azt kiszolgáló kereskedők, iparosok városrészeként fejlődött tovább. A 18. század végén itt eladott épületek legfeljebb kéthelyiséges, szabadtűz- helyes, döngölt agyagpadlós, nádtetős házak voltak. A Kovács Ferenc megyei mérnök által 1854-ben készített térkép, majd az 1856-os kataszteri felmérés plánuma azt mutatja, hogy a 19. század közepén a Cserhát volt a legsűrűbben lakott városrész. A Cserháton élt és a város fejlődésében is meghatározó szerepű iparos- és kereskedő-családok nevei:

Benkő ♦ Csertán ♦ Csomay ♦ Ebele ♦ Eisler ♦ Friedl ♦ Hajba Husvéth ♦ Illikmann ♦ Jády ♦ Jánosik ♦ Kóródi ♦ Korpáczy Kulcsár ♦ Lengei ♦ Linczmayer ♦ Lohonyai ♦ Mustos ♦ Nyúl Pilcsik♦ Radovics♦ Róth♦ Szalai♦ Wittmann ♦ Zwicker