Cserhát - Veszprémi Kaleidoszkóp 1. (Veszprém, 2013)
Történeti áttekintés
Történeti áttekintés Egy átalakuló városrész időmetszetei A Szent Iván-szeg a középkorban A középkori Veszprém város városrészei, amelyeket szegeknek neveztek, a püspök és káptalanja székhelyéül szolgáló Várhegy körül helyezkedtek el. Ezek egyike volt a Szent Iván- szeg (Keresztelő Szent János-szeg). A városrész az egykor benne állott Keresztelő Szent János- egyházról nyerte a nevét. A templom jelen ismereteink szerint 1209 és 1515 között biztosan létezett, 1335-ben plébániatemplomként szerepel a forrásokban. Ezen jogállás alapján feltételezhetjük, hogy körülötte temető is volt, amelynek nyomai régészeti módszerekkel megfoghatóak. A templom a 16. század elején a Szent Mihály-székesegyházból kiinduló úrnapi körmenet első stációja volt, így nem lehetett túlságosan messzire a vártól. A templom - a körülötte elhelyezkedő városrésszel együtt - a város 1552-es első török megszállásakor pusztulhatott el, vagy indult pusztulásnak. A barokk korban újjáépülő Veszprém lakói már nem tudták pontosan lokalizálni az egykori településrészt. Bár a város újkori beépítése - a Várhegy kivételével - többnyire nem tekinthető a középkori városrészek automatikus folytatásának, megújulásának, annyi mégis bizonyos, hogy a Szent Iván-szeg a vártól délkeletre, az újkori Cserhát városrész területén keresendő. 15
