Cserhát - Veszprémi Kaleidoszkóp 1. (Veszprém, 2013)

II. Keleti végek - A Csomay család

A Csomay család tagjai Veszprém építőiparának meghatározó alakjai voltak. Kiváló mesterségbeli tudásukat, újításra nyitott szemléletüket, arányérzéküket dicsérik a város emb- lematikus épületei: a vármegyeháza, a színház épülete, a Kossuth utcai evangélikus templom, a Diófa utca és az Újtelep családi házai, az országszerte elterjedt vasbeton kerítések... Az építési vállalkozást alapító id. Csomay Kálmán 1872-ben született Balatonalmádiban Csomay János kisbirtokos és második felesége, Friedrich Mária gyermekeként. (Csomay János első házasságából született gyermekei a Dózsavárosban telepedtek le, kiváló iparosmesterek lettek). Neve a Medgya- szay István tervei alapján általa 1907-1908-ban felépített vasbetonszerkezetű veszprémi kőszínház kapcsán vált széles körben ismertté. 1908-1909-ben a Davidikum átépítésével bízták meg, majd 1910-ben megvásárolta a városi vasútállomás mögötti Kreutzer-féle telket, amelyen saját alkalmazottainak és vasúti dolgozók számára kényelmes családi házakat épített. 1902-ben saját téglagyárat alapított, amely a mai Jutási úti lakótelep keleti szélén működött. Az itt gyártott falazótéglákat és tetőcserepeket részben saját építkezéseihez használta fel, részben értékesítette.

A házat betonkerítés szegélyezte, amely id. Csomay Kálmán szabadalma volt, és amelyből jövedelmének legjelentősebb része származott. A sorozatban gyártott betonkerítések legnagyobb megrendelője a Magyar Államvasutak volt, de érdekes, időálló változataival ma is találkozunk a város családi házainak kerítéseként. A Csomay-féle betonkerítést napjainkban védették le mint ipari műemléket.

m.';