Lázár Péterné Lechner Ágnes: Családtörténet két szólamban 2. Sziklára épített szülővárosom - Veszprémből Veszprémbe 3/2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Iregiévek

Szüleim tehát a Tolna megye északnyugati részén, Tamási járásban fekvő Iregszemcsén kezdték közös életüket. A település ezen a néven 1938-ban jött létre Felsőireg és Szemcséd egyesítésével. Az egyesített falu neve kezdetben Felsőireg volt, majd 1939-ben vette fel az Iregszemcse nevet. (Van olyan forrás, amely 1940. január 27-ét jelöH meg az egyesítés dátumaként.) Tehát ők 1928-ban még Szemcsédre költöztek, ami az úgynevezett eszmei, vagyis uradalmi községet jelentette, később bátyáim születését is erre a településre anyakönyvezték.

Felsőiregnek több olyan nevezetessége is van, melyek érdemessé teszik arra, hogy kicsit bővebben foglalkozzunk vele. Nem kerülhetjük meg azt sem, hogy szót ejtsünk magának a település nevének változatairól. Bár a XX. században már többnyire a Felsőireg, Felső-iregh változatokkal találkozunk, a régebbi iratokban Ireg, vagy Iregh szerepel. Erről tanúskodik a település 1263-ból származó első írásos említése is. Ez tehát a település nevének írott formája, melyet azonban a helyi tájnyelv „Ürög"-re formált, s az élő beszédben ezt a változatot használták. Valamikor az 1970-es években Illyés Gyula, aki a közeli Felsőrácegres-pusz- tán született, egy televíziós portréfilmben beszélt az iregi tájnyelvről, az Ireg-Ürög, ing-ümög példákat említve. Bartók Béla 1906-1907-ben Iregen gyűjtött népdalaiban is többször előfordul Ürög neve (Az ürögi falu végén szól a muzsika, Ürögi kanásztánc).

40

„Az ürögi utca sikeres" kezdetű népdal Kodály Magyar népzene című kötetéből